Brusznyai Árpádné Honti Ilona élete a csendes helytállásnak és bátorságnak a példája, illetve annak a környezetnek, amelyik támogatta, hiszen ez nem a megalkuvás vagy a kiegyezés volt Kádárral
– jelentette ki lapunknak Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke, emlékeztetve arra, hogy ezek az emberek az értékeikért, a szabadságba vetett hitükért és a nemzeti érzületükért a végsőkig kiálltak.
Úgy fogalmazott: Brusznyai Árpád feleségének naplója azért kortörténeti dokumentum, mert az asszony évtizedeken keresztül egy megbélyegzett 1956-os „ellenforradalmár” özvegyeként élt, ennek ellenére megőrizte férje és a forradalom emlékét.
Kifejtette: Brusznyai Árpád veszprémi tanár klasszika-filológusnak készült, de osztályidegen származása miatt nem válhatott azzá. 1956-ban a vidéki forradalom emblematikus alakja volt, hallgattak rá a helyiek, és éppen a hitelessége miatt vált a kádári hatalom áldozatává, Tóth Ilonához és Mansfeld Péterhez hasonlóan. A történész rámutatott: Brusznyai tragédiája mögött ott van a 26 éves feleségének és a hároméves kislányának a tragédiája is, akik mindvégig bíztak abban, hogy a családfő kiszabadul.
Földváryné Kiss Réka a „Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa” – Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója című kötet bemutatóján annak fontosságáról beszélt, hogy a könyv szövege nemcsak azért egyedi, mert a megtorlással egyidős, hanem azért is, mert nem a történelem, hanem egy nő, egy családanya nézőpontjából közelíti meg az eseményeket.
A fiatalokhoz úgy lehet közel hozni 1956-ot, hogy arcot adunk neki, ezért gondolták úgy, hogy a 2016-ben megjelent naplót ismét kiadja a Nemzeti Emlékezet Bizottsága – tette hozzá. Nagy András, a Pannon Egyetem docense arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom 60. évfordulójára azért hoztak létre egy kutatócsoportot, hogy Brusznyai Árpád emlékét ápolják és erősítsék. A munkában Imre Frigyesné, a Brusznyai Árpád Alapítvány elnöke, a könyvbemutató harmadik résztvevője volt a kutatók segítségére, akik arra törekedtek, hogy bemutassák, mi lehetett volna a fiatal tanárból, ha nem végzik ki ilyen fiatalon. A három szerkesztő kitért arra is, mennyire fontos volt a Brusznyai családban a hit még a legnehezebb időkben is, és beszéltek Pap János későbbi belügyminiszter szerepéről is, akit a forradalom napjaiban Brusznyai védett meg, majd aki 1957-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökétől levélben kérte a helyi kommunisták nevében, hogy az első fokon meghozott életfogytiglani ítéletet másodfokon súlyosbítsák halálbüntetésre. Beszéltek arról is, hogy Veszprémben annyira tisztelik Brusznyai Árpádot, hogy emlékére koncerteket tartanak, utcát neveztek el róla és szobrot is állítottak neki. Kiemelték annak fontosságát, hogy a hit mellett Honti Ilonának az a mély szeretet adott erőt, amivel a férjét szerette, de szóba került az is, milyen sokféleképpen próbálta megmenteni őt. Rámutattak: a kommunisták folyamatosan rettegtek a megtorlástól, ezért akartak példát statuálni. A számtalan családi fotóval illusztrált kötetet a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon vásárolhatják meg az érdeklődők.
Borítókép: A kötet szerkesztői (Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága)
