– Negyven éve tart a demográfiai tél Magyarországon, de ez a kormány volt az első, amely elkezdett foglalkozni a problémával.
Jelenleg a szülőképes nők száma folyamatosan csökken, azonban a negatív Ratkó-hatás ellenére is kis mértékben növekszik az élve születések száma
– jelentette ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján tartott előadásában Beneda Attila. A Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy
2010-ben öt vágyott gyermekből három született meg, most nagyjából ötből négy, és ha sikerülne elérni az ötből ötöt, az megoldaná a demográfiai nehézségeket.
A politikus emlékeztetett arra, hogy egymillió új munkahelyet hoztak létre 2010 óta, és a mostani helyzetben is meg kell majd óvni a foglalkoztatási adatokat, és a családok életkörülményeit. Beneda Attila jelezte, hogy 2010-hez képest megfordították az alanyi jogon járó és a munkához kötött támogatások arányát is. A jobboldali kormányzás kezdetén még csak 24 százalék volt az összes juttatás között azoknak az aránya, amelyek munkaalapúak voltak, 2022-re ez az arány 80 százalékra emelkedett.
–Ezzel párhuzamosan az összeget is folyamatosan emelték, ahogyan a GDP egyre nagyobb százalékát fordították a családok támogatására, úgy emelkedett a termékenységi ráta is – derült ki az előadásból.
A helyettes államtitkár által vázolt modell szerint a család a társadalom védőernyője, a családtámogatási rendszer egyik legfontosabb jellemzője pedig a
kiszámíthatóság.
Beneda Attila kiemelte, hogy a születések számával párhuzamosan a nők foglalkoztatottsági aránya is növekszik, ezzel kapcsolatban fontos volt az a 2010 után bekövetkezett családpolitikai változtatás, melynek hozadékaként
munkavállalás mellett is járnak a családtámogatások.
A helyettes államtitkár szerint a bölcsődei rendszer fejlődése is segíti, hogy az anyák a gyermekvállalást válasszák. Hangsúlyozta: A cél az, hogy a gyermekvállalás ne legyen hátráltató tényező a család gazdasági életében.
Beneda Attila a kormány jövőbeli célkitűzéseit is vázolta előadásában. Ezek közül az első, hogy
minél korábban szülessen meg az első gyermek.
A politikus emlékeztetett, hogy míg a ’80-as években 20–21 év környékén hozták világra első gyermeküket a nők, ma már sokszor 30 éves korig is kitolódik az első gyerek vállalása. A kormány célja, hogy ezt előrébb hozza, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy ha későn jön az első gyermek, akkor nehezebben születik meg a többi vágyott gyermek is.
A helyettes államtitkár többször hangsúlyozta, hogy a kormány a teljes döntési szabadságot kívánja biztosítani a magyar nők számára a jövőben is, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy minőségi kapcsolat alakuljon ki a munka és a családi élet között.
A szakpolitikus az anyagi biztonság területét emelte ki harmadikként. Itt az a kormány célja, hogy
tovább emelkedjen a gyermekes háztartások éves nettó jövedelme,
érje el a gyermektelen családokét, és ha lehet szárnyalja is túl ezt, hiszen
a gyermek nemcsak a család, hanem az egész társadalom, a nemzet jövőjét is jelenti.
