Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 12 év a nehézségek ellenére is felívelő időszak volt, mert képesek voltak kiharcolni egy erősödő gazdaságot és egyre nagyobb támogatást a magyar családoknak a határokon innen és túl. Büszkeségét fejezte ki, hogy meghaladták a 2004. december 5-én tartott népszavazás traumáját, melyre példaként hozta fel a külhoni fejlesztésekre fordított csaknem kétszázmilliárd forintot, amivel mintegy ötezer intézmény működését támogatták. Hozzátette:
nagyjából 900 bölcsőde és óvoda is megépült, valamint évente mintegy 300 ezer gyermeknek tették lehetővé az anyanyelvi oktatást a Kárpát-medencében és szerte a világban.
Ezt azzal egészítette ki, hogy a Határtalanul program kezdete óta félmillió diák juthatott el a külhoni régiókba, de a legfontosabbnak a magyar és magyar közti köteléket, illetve az összetartozás érzését nevezte. Szerinte
határa csak egy államnak van, nemzetnek nincs, ezért nagy fegyvertény, hogy már több mint 1,15 millió külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot, akik közül 318 ezren áprilisban szavazni is elmentek.
„A magyar baloldal nemzetpolitikai szégyenfoltjaiként” jellemezte a 2004-es népszavazást, illetve a 2010-ben történt kettős állampolgárság elleni szavazást. Kitért arra is, hogy Dobrev Klára, az árnyékkormány vezetője a határon túliak szavazati jogának csorbítására szólított fel, mert szerinte a nem Magyarországon élőknek nem kellene beleszólniuk a hazai oktatás- és egészségügybe.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!