A felsőoktatási felvételi rendszert – amit az állami intézmények elvárásainak megfelelően alakítottak ki – azért modernizálta a kormány, mert a hallgatók kétharmada modellváltó egyetemre, további harmincezer diák pedig egyházi fenntartású intézménybe jár
– fejtette ki korábban Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a felvételi eljárást az új rendszerben is az Oktatási Hivatal koordinálja, és nem módosulnak a felvételi határidők sem.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) például továbbra is előnyt jelent majd az emelt szintű érettségi, de több szakon már a középszinten elért nyolcvan százalék feletti teljesítményt is pontokkal értékeli az intézmény.
Az ELTE-re jelentkezők közül többletpontot kaphatnak azok, akik a tanulmányi versenyeken kiemelt eredményt értek el, akik nyelvvizsgával rendelkeznek, de értékelik a sportteljesítményt és a munkatapasztalatot, és kiemelt figyelmet fordítanak a fogyatékkal élőkre, a szociálisan rászorulókra, valamint a gyermeket gondozókra is.
A Budapesti Corvinus Egyetemre felvételizők a korábbinál több pluszpontra számíthatnak, ha van nyelvvizsgájuk vagy nemzetközi érettségijük, illetve az esélyegyenlőség jegyében több pluszpontot kaphatnak a szociálisan rászorulók, a fogyatékkal élők és gyermeket gondozók is. Előnyt jelent a tehetséggondozó programban való részvétel is, 2024-től azonban már nem jár többletpont a felsőoktatási szakképzésért és a szakképesítésért. Az emelt szintű érettségi továbbra is elvárás marad több szakon is, de lesznek olyan képzések, ahol ezt eltörlik.
Az Óbudai Egyetemen a szaktárgyi előkészítő tanfolyamon való részvételért, az emelt szintű érettségiért, valamint a technikumi végzettségért és a felsőfokú szakképzettségért is pluszpontot kaphatnak a felvételizők. Mindezek mellett többletpontot jelent majd a nyelvtudás, a verseny- és sporteredmény és a közösségi szolgálat is, de a fogyatékkal élőknek és a gyermeket vállaló fiataloknak is külön pont jár. A szakok többségénél előírás marad az emelt szintű érettségi, a műszaki képzési területen viszont 260-ra csökkentik a minimumponthatárt.
Míg a Pannon Egyetem minden szakára elegendő lesz a középszintű érettségi, addig a Semmelweis Egyetem orvosképzésén, illetve a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakára jelentkezőknek továbbra is két tantárgyból kell emelt szintű érettségit tenniük. Az ápolás és betegellátás szakra jelentkezőknek viszont már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi, ahogy a konduktor, a digitális fogászati tervezés és az egészségügyi szervező szakra felvételizőknek sem.
A Szegedi Tudományegyetem általános orvosi, gyógyszerész és fogorvosi szakára, valamint a jogászképzésre jelentkezőktől szintén két emelt szintű érettségit várnak a jövőben is. Az anglisztika, az angoltanári, a pszichológia és a régészet szakra már egy emelt szintű érettségi is elegendő lesz, a többi szakra viszont már középszintű bizonyítvánnyal is be lehet kerülni.
A Miskolci Egyetemen is kötelező követelmény marad az emelt szintű érettségi vizsga az anglisztika és germanisztika alapszakokra, az angol és német osztatlan tanári képzésre, valamint a a jogászképzésre jelentkezőknek.
A Debreceni Egyetem általános orvos, gyógyszerész, fogorvos, pszichológia, anglisztika és jogászképzésére, valamint a gazdasági és műszaki területeire jelentkezőknek is emelt szintű érettségit kell tenniük, a minimumponthatárokat viszont több szakon jelentősen csökkentették.
Az intézmény mindezek mellett elismeri a kiemelkedő sport- és művészeti teljesítményt, a versenyeredményeket és a középiskolai tanulmányi versenyeken való eredményes szereplést is.
Borítókép: Eredményváró (Fotó: Mirkó István)
