A Látlelet az orosz-ukrán háborúról szeptember 24-én zárult le, a katonai konfliktus első hét hónapját mutatja be.
G. Fodor Gábor először arról beszélt az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy nekünk magyaroknak ebben a kérdésben nem osztottak lapot.
Felmerül az, hogy ki osztja a lapokat és kiknek, játszanak-e velünk, vagy kívül esünk az egész eseménysoron?
Schmidt Mária történész hozzáfűzte:
minden ami most a világban történik, az Amerikai Egyesült Államokról szól, a dolgokat Washingtonban döntik el, és ezeket a döntéseket az egész világnak tudomásul kell vennie. Mindenki a washingtoni döntésekre reagál, vagy úgy, hogy végrehajtja amit mondanak neki, vagy úgy, hogy megpróbál valami külön utat járni.
A könyv szerzője szerint tulajdonképpen Donald Trump stratégiájának a végrehajtása folyik más eszközökkel Washingtonban.
Trump azt mondta, hogy Kína a fő ellenség, és ennek akarta alárendelni a külpolitikáját, következésképpen a volt elnök véleménye alapján nem szabad az Egyesült Államoknak új frontokat nyitnia és a demokráciaexportban elfecsérelnie az erejét, hanem Pekingre kell koncentrálni – olvasható az Origo cikkében.
Schmidt Mária úgy látja, hogy Trump megbuktatása ellenére továbbra is érvényes ez a politika, csak másféleképpen kívánják végrehajtani: Először Oroszországgal akarnak leszámolni és ezen keresztül Kínával.
A történész szerint Putyin felült a provokációnak és egy felelőtlen háborús agressziót indított Ukrajna ellen.
Schmidt Mária úgy értékeli az orosz-ukrán háború eddigi fejleményeit, hogy
nemcsak nekünk magyaroknak nem osztottak lapot, de Európának sem. véleménye alapján az európai politikusok döntései nem Európa érdekeit szolgálják, de nem világos, hogy akkor mégis kinek az érdekeit szolgálhatják.
Békés Márton történész szerint a könyv első része alapján az orosz-ukrán háborút egyfajta szláv belháborúként is lehet értelmezni, ez szinte egy posztszovjet polgárháború, amelyben keretén belül Oroszország restaurálni akarja Novorossziját, Ukrajna pedig védi a területi szuverenitását.