Schmidt Mária: Magyarország számára a minél gyorsabb béke a megoldás

Csütörtök délután került sor a Terror Háza Múzeumban az intézmény főigazgatója, Schmidt Mária történész Látlelet az orosz-ukrán háborúról című könyvének a bemutatására. A könyvet a XXI. Század Intézet kiadásában jelent meg. A könyvbemutatón a szerzővel beszélgetett: Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója – olvasható az Origo cikkében.

A Látlelet az orosz-ukrán háborúról című könyv bemutatója a Terror Házában (FOTÓ: POLYÁK ATTILA - ORIGO) Forrás: POLYÁK ATTILA - ORIGO

A könyv második része a proxy háborúról szól, amely Ukrajna területén zajlik, de nem Ukrajnáért vívják, hanem Oroszországért és Oroszország ellen – olvasható az Origo cikkében.

Fotó: Polyák Attila/ORIGO

Ebben a háborúban Ukrajnát Amerika helyettesíti és Oroszország is csak egy kesztyűbáb, a cél Kína megütése ezáltal.

A Látlelet az orosz-ukrán háborúról harmadik rész pedig egy XXI. századi keretek között zajló energiaháborúról értekezik.

Schmidt Mária ennek kapcsán kiemelte: Kínának nincsenek természeti erőforrásai, Kína importra szorul, a cél Peking elzárása az erőforrásoktól.

Az amerikaiak arról beszélnek, hogy Putyinnak mennie kell és rendszerváltoztatásra van szükség Oroszországban, Moszkvát meg kell gyengíteni.

Ha ennek nyomán az oroszok erőforrások felet amerikai fennhatóság lesz, akkor beszorulnak Kína lehetőségei.

A kínaiakat ki akarják zárni az orosz energiapiacról

– jelentette ki, hozzáfűzve,

Washingtonból nézve pont mindegy, hogy hol van Oroszország és Ukrajna határa.

A történész elmondása alapján meg akarják akadályozni továbbá, hogy Kína a különleges, chipekhez szükséges erőforrásokhoz hozzájusson. Az amerikai chipek 90 százaléka Tajvanról származik, ezért fontos a sziget – olvasható az Origo cikkében.

Schmidt Mária arról is beszélt, hogy Amerika korábban mindig tagadta, hogy birodalmat épít, de most már nem tesz így.

A birodalomépítés önmagában nem rossz dolog, mi viszont pillanatnyilag a birodalom szélén vagyunk.

Ezt követően Békés Márton színes forradalmakról beszélt (jugoszláv, grúz események, arab tavasz, narancsos forradalom).

Szerinte

a Márki-Zay Péter kampányát finanszírozó amerikai alapítvány, az Action For Democracy egyik tagja, Wesley Clark is ide sorolható.

Clark volt az európai NATO erők parancsnoka 1999-ben, amikor bombázták a szerbiai városokat.

Nálunk a baloldal pénzt kapott, ez jobb mint a bombázás...

– mondta.

Ez a magyar renitenskedés ugyanakkor válthat ki ellenérzéseket, például ami megjelenik most a forint árfolyamában, vagy az amerikai nagykövet üzengetéseiben.

Az euroatlanti integrációjával az a gond, hogy Európának nincs stratégiai autonómiája. Orbán Viktor az egyetlen a kontinensen, aki békét akar – részletezte nézőpontját.

Fotó: Polyák Attila/ORIGO

Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy olyan vezető rétege van Európában, akik a legjobb egyetemeket tanultak, mégis rossz döntéseket hoznak, nem alkalmasak erre a feladatra. A téma kapcsán kiváló példa az átgondolatlan uniós szankciós politika.

Amerika gyengébb Oroszországot akar. mivel Németország önsorsrontó politikát folytatott Merkel alatt, nincs valódi európai politika, jelenleg a lengyel hadsereg háromszor erősebb mint a német, és erről a lengyelek folyamosan beszélnek.

Az Európai Bizottság elnökének korrupciógyanús botránya van, ahogy a német kancellárnak is.

Mivel EU és NATO-tagok vagyunk, így meg kell próbálnunk ebben a keretben maradni, mivel nincs más alternatíva. Nem kérdezik meg Magyarországot és a válaszunkat sem hallgatják meg.

Békés szerint olyan kormányok kellenek mint a magyar, amelyet nem kötnek gúzsba koalíciós kényszerek, nem ejtőernyőztetnek a kormányába máshonnan politikusokat, mint például Bulgáriában. A V4 erősen sérült, mivel a lengyel barátaink az Intermariumban gondolkodnak és a NATO keleti bázisává kívánnak válni – olvasható az Origo cikkében.

Schmidt Mária hozzátette: azt gondolom, hogy a demokraták és a republikánusok is héjákból állnak. Azonban a republikánusok szerint az oroszokkal szövetkezve kell szembeszállni Kínával, míg a demokraták szerint Oroszország megsemmisítése által. A republikánus álláspont reménykeltő.

Ugyanakkor nekünk inkább a kultúra megtartó erejére kell koncentrálni, míg az ilyen kérdéseket a nagyokra kell bízni

– magyarázta.

Schmidt úgy véli, hogyha Amerika fogja kontrollálni az orosz energiaforrásokat, akkor gond lesz. Természetesen ő sem tudja, hogy ki robbantotta fel az Északi Áramlat két vezetékét. A németek viszont nem mernek orosz gázt venni az Északi Áramlat II-ön keresztül. A zöld energia azonban Németországban jelenleg 7 százalékot jelent. A történész Izraelben reménykedik földgáz tekintetében, persze majd amerikai palagázt is kell vennünk – olvasható az Origo cikkében.

Békés Márton Puskint idézte, aki szerint a szláv folyók orosz tengerbe tartanak. Ez a XIX. században volt így, ma már nem, következésképpen: amerikai-orosz tárgyalások kellenek, ahogy Orbán Viktor mondta Berlinben, a szlávok nem fognak semmit eldönteni.

Magyarország számára lehetett volna kiút a kínai Egy Övezet Egy Út (One Belt One Road), de ennek a perspektívának ez a háború súlyos sebeket okozott. Békés szerint nem lehet meglenni orosz energiaforrások nélkül.

Fotó: Polyák Attila/ORIGO

G. Fodor Gábor feltette azt a kérdést, hogy mit jelent beállni a sorba, azonkívül, hogy nincs üzlet Kínával és Oroszországgal?

Schmidt véleménye alapján

nincs ebben újdonság, a második világháború után amerikai fennhatóság alá került Nyugat-Európa, az átmeneti szovjet fennhatóság után pedig Kelet-Európa is.

Amerika biztosítja Európa védelmét, mivel Európának nincs saját védelmi képessége, országonként sincs, így Washington jogosan gondolhatja azt, hogy ez az ő területe.

Az oroszokkal kialakult helyzet miatt elvárja Amerika, hogy ezen a területen mindenki sorakozzon fel mögötte.

Ugyanakkor a legnagyobb atomhatalom Oroszország. Rossz lenne, ha odáig fajulna mint a második világháborúban... – jegyezte meg a történész, rávilágítva a következőre:

Oroszország nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a háborút és Amerika sem engedheti meg, hogy Ukrajna veszítsen. ki tudja mi lesz, ha az oroszok veszítenek és Putyin megbukik?

Schmidt Mária külön kihangsúlyozta: Minden a béke ellen szól, és mégis meg kellene kötni. Minél hamarabb, annál jobb lenne.

Békés Márton végezetül úgy reagált erre, hogy

nem a HIMARS rakéták köré rajzolt szivárványos szívekkel dekorált háború Istenét kell imádjuk, hanem a béke és a szeretet Istenét kívánjuk újra üdvözölni a kontinensen.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: A Látlelet az orosz-ukrán háborúról című könyv bemutatója a Terror Házában (Fotó: Polyák Attila/ORIGO)