A Grund ifjúsági egyesület és egyéb diák csoportosulások a napokban kilátásba helyezték, hogy a „sorozatos kiállások, sztrájkok és szolidaritási megmozdulások folytatódnak” a pedagógusok érdekében. Mint ismert, szerdán a pedagógusok, a diákok, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és más szervezetek a délelőtti országos sztrájkot és élőláncot követően délutánra hirdettek demonstrációt Budapest belvárosába, melynek során lezárták a Margit hidat a tömegközlekedést és az autóforgalmat akadályozva. A tiltakozók a hídról átvonultak a Parlamenthez, a menet estére érte el a Kossuth teret, ahol a tüntetői létszám több tízezresre nőtt. A megmozduláson mindegyik ellenzéki párt képviselői részt vettek.
A kormány részéről tegnap Kövér László, az Országgyűlés elnöke reagált egy interjúban a követelésekre. A pedagógusok helyzetéről kijelentette, szükség van fizetésük emelésére, mert bérük nem méltányos az őket terhelő munkához és felelősséghez viszonyítva. Felidézte, hogy 2010 után a kormány elsőként gondolt a pedagógusokra a bérrendezéssel kapcsolatban, a jelenlegi vita pedig arról szól, milyen ütemben és feltételekkel tud a kabinet mindenki számára megnyugtató módon változtatni. Hozzátette:
semmilyen sztrájk nem tud segíteni a kialakult helyzeten, és nem lehet a meglévő jogszabályokat félretenni annak érdekében, hogy egy nem létező jogi kategóriával élve polgári engedetlenségi akciót indítsanak a gyermekek rovására.
Mint lapunk megírta, a kormány július végén nyújtotta be az Európai Bizottságnak az operatív programokat, a testületnek pedig öt hónapja lesz arra, hogy értékelje azokat. Az operatív programok pozitív elbírálása azért is jelentős, mert a köznevelésben tervezett fejlesztéseket is ezekből a forrásokból valósítanák meg 2021 és 2027 között. Az Európai Bizottságnak benyújtott Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program plusz (EFOP plusz) pályázat teljes keretösszege hazai társfinanszírozással együtt 1105,23 milliárd forint (az összeget 373,9 forint/euró tervezési árfolyamon tüntetik fel).
A fejlesztésre váró öt humán szakterület közül a legtöbb támogatást, mintegy 433,34 milliárd forintot a pedagóguspálya vonzóbbá válására, a tanárok fenntartható utánpótlásának biztosítására, valamint a fiatal, illetve hiányterületeken (például matematika, természettudományos tárgyak) dolgozó pedagógusok pályán maradására irányzott elő.
A kormány emellett a XXI. századi köznevelés kialakítására is jelentős összeget, mintegy 54,40 milliárd forintot igényelt az uniótól, amelyből a korai iskolaelhagyás megelőzését, az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztését, illetve a pedagógiai munkát végzők társadalmi és szakmai elismertségének javítását célozzák. A fejlesztés keretében továbbá egy új továbbképzési rendszer kialakítását, új képzések kifejlesztését, valamint a pedagógusok pályán maradását is ösztönöznék.
