Megismételt tárgyalással folytatódik az eddigi legnagyobb brókerbotrány, a Quaestor-csoporthoz és Tarsoly Csabához kapcsolódó ügy, amely még 2014-ben robbant ki egy feljelentés nyomán. A per 2016-ban kezdődött, volt, hogy ügyvédeket, volt, hogy szakértőket zártak ki az ügyből, most pedig bíróváltás is volt, ráadásul októberben újrakezdődött a bizonyítási eljárás.
A monstre gazdasági ügy újrakezdésének híre még májusban robbant jogászkörökben.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke ekkor közölte, hogy április 30-ával megszüntette az úgynevezett Quaestor-ügyben eljáró kúriai bíró kirendelését a Fővárosi Törvényszékre. A törvényszék akkor azt is közölte, hogy mivel a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumának vezetése és a kollégium tagjai különös gondot fordítanak a soronkívüliség követelményeire, ezért az úgynevezett átszignálást követően az új bíró már meg is kezdte a felkészülést. Hozzátették: a tárgyalás egyszerűsített megismétlésének szabályai szerint októberben fog folytatódni a Fővárosi Törvényszéken. A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében az egyszerűsített megismétlés azt jelenti, hogy
nem kell az ügyet az alapjaitól újrakezdeni, hanem az újrakezdődő tárgyalássorozaton az új bíró felolvassa az eddig keletkezett iratokat, majd ezután folytatódik a bizonyítási eljárás. A 2016-tól keletkezett iratok felolvasása is hónapokig fog tartani, így az már tényként jelenthető ki, hogy idén biztosan nem születik elsőfokú ítélet az ügyben, mint ahogy nagy valószínűséggel 2023-ban sem.
Ismert, a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. A vádirat szerinti elkövetési érték összesen mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 1548 oldalas vádiratában, öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753-rendbeli.
A Quaestor-botrányt a Magyar Nemzeti Bank feltárta bűncselekménygyanús, a Quaestor-csoportnál több évtizeden át folyó manipulatív tranzakciók nyomán tett feljelentés robbantotta ki 2014-ben. A Magyar Nemzeti Bank 2015 márciusában állapította meg, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt.
Az ügy bonyolultságát jellemzi, hogy a nyomozati iratok nagyjából 130 ezer oldalt és mintegy öt terabyte mennyiségű adatot tesznek ki. A vádiratban szereplő 5458-rendbeli csalás és sikkasztás együttes elkövetési értéke a vádirat szerint meghaladja a 77 milliárd forintot, a károsultak száma pedig a 32 ezret.
(A büntetőügyben megnevezett kárérték nem azonos a károsultak által elvesztett mintegy kétszázmilliárdos összeggel. Az ügyészség csak az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt.)
Borítókép: Tarsoly Csaba bíróság előtt. (Fotó: Teknős Miklós)
