Novák Katalin köztársasági elnök a közelmúltban a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a következő években végigjárja Magyarországot, és az Országos Kéktúra teljesítése mellett minden megyébe hivatalosan is elmegy. Az államfő először, október 2-án az Írott-kő–Kőszeg–Tömörd közötti 29 kilométeres szakaszt teljesítette. „Ma, a kéktúrázás napján arra bátorítom önöket, hogy csatlakozzanak a kéktúrázók táborához. Mi a férjemmel, Istvánnal úgy döntöttünk, hogy az elnökség öt éve alatt közösen bejárjuk a közel 1200 kilométert, hogy még jobban megismerjük Magyarország legszebb tájait az Írott-kőtől Hollóházáig. Így is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, milyen szerethető Magyarország. Múlt vasárnap teljesítettük az első szakaszunkat, ezúttal negyven kilométert túráztunk (némi kerülőt beleértve…). Önöket is arra biztatom, hogy vágjanak bele!” – írta Novák Katalin a Facebook-oldalán.
Második alkalommal, október 16-án a köztársasági elnök és férje a Budai-hegységben járt. Ennek kapcsán az államfő azt posztolta, hogy „a mai kéktúraszakasz Piliscsaba–Hűvösvölgy, ezúttal csak 22 kilométer, viszont 500 méter feletti szintet kell menni.
Kihasználjuk a csodás őszi időt. Bakancsot fel, Magyarország szerethető!” – tették hozzá. Egy hete az államfő a férjével a Tömörd és Bögöt közötti, harminckilométeres szakasszal folytatta az Országos Kéktúrát.
Példát mutat másoknak
Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár (alább a képünkön) lapunknak kifejtette, azért tette élete részévé a túrázást, mert a kormányfő titkáraként meglehetősen megterhelő munkát végez, ezért próbált olyan hobbit keresni, amely kikapcsolja és fel is tölti. – Az egyik megterhelő, hosszú nap után hazamentem, és elővettem Burger Barna Kékvándor című könyvét. A szerző a halála előtt két-három évvel végigjárta az Országos Kéktúra útvonalát, folyamatosan fotózott, majd kiadott erről egy impozáns könyvet. Akkor este kezembe vettem a Kékvándort, elkezdtem olvasni, és amire a végére értem, egyértelmű lett, hogy nekem is ez az utam – emlékezett vissza. Az államtitkár kiemelte: amikor megismerte a kéktúrások közösségét, rájött arra, hogy egy nagyon kifinomult, komoly szubkultúráról van szó, ahová jó tartozni.
A politikus 2019 augusztusában indult el az Írott-kőtől, és két év alatt végig is járta a teljes távot, ő lett a 7493., aki teljesítette az Országos Kéktúrát. Nem állt meg azonban itt, hanem folytatta a Rockenbauer Pál dél-dunántúli kéktúrával, és végigjárná majd az alföldi kéktúrát is.
– Legutóbb éppen a Mecsekben voltam, így teljesítettem már a dél-dunántúli kéktúra több mint kétharmadát – tette hozzá. Nagy János kérdésre rámutatott arra, hogy minden túrát előre megtervez, és elolvas mindent, ami az ismertető füzetekben fellelhető. Mindig kíváncsi arra, hogy az a kultúrtáj, amit az adott útvonal érint, milyen. Szállást előre foglal, és egyedül vagy néhány barátjával túrázik.
– Azonkívül, hogy a túra alatt megismerjük az országunkat, a hazánkat, saját magunkkal is tisztába kerülünk. Amíg ugyanis eljutunk harminc-negyven kilométerig, mindent végig tudunk gondolni magunkban. Azért, hogy csak a túrára és magamra tudjak koncentrálni, nem használom a telefonomat, a hívásokat pedig átirányítom. Nem vagyok elérhető erre a néhány napra. A túrákat végig dokumentálom, és fotókat osztok meg az ismerőseimnek arról, hogy éppen hol járok. Ennek hatására már több ismerősöm is belevágott a nagy kalandba – jegyezte meg Nagy János. Az államtitkár mindenkinek azt tanácsolja, hogy induljanak el egy úton.
Keresi a kihívásokat
Az MSZP pártigazgatója már gyermekkorában is nagyon szeretett túrázni, az általános iskolai évei alatt szívesen járt vándortáborokba, de a szüleivel is sokat kirándult az akkori lakhelyük környékén, a Budai-hegységben, például a Hármashatár-hegyen.
Aztán a túrázás egy jó időre elmaradt az életemből, a gimnázium, az egyetem és a munkakezdés alatt más foglalt le, de öt-hat éve újrakezdtem a természetjárást. Alapvetően a kéktúrát járjuk, de sokszor voltunk más útvonalakon a Balaton-felvidéken, a Mátrában vagy a Mecsekben, sőt többször túráztunk Erdélyben, így Székelyföldön is. Két-három hetente egyszerre tíz-húsz kilométert teljesítünk barátokkal és harcostársakkal
– fogalmazott Molnár Zsolt. A szocialista politikus kifejtette: azért kedveli a túrázást, mert szereti a kihívásokat, de ezek a kirándulások kiválóan alkalmasak arra, hogy megismerjék az adott környék kulturális, helytörténeti emlékeit. Templomokat, kolostorokat vagy éppen katonasírokat is felkeresnek. Szavai szerint egy-egy ilyen kirándulás a hagyományőrzést és a közösségépítést is szolgálja. A túrákat közös főzéssel, bográcsozással szokták összekötni, előfordul, hogy szállást is foglalnak, és ott töltenek egy éjszakát. – S persze az is fontos, hogy jó levegőn vagyunk. A természetben megtett sokórás túrák szolgálják az egészségünk megőrzését, és ápolják a lelkünket is, ami szintén nagyon fontos – fűzte hozzá az MSZP-s országgyűlési képviselő.
Egységben a környezetünkkel
– Palóc parasztgyerekként azt hiszem, már a fogantatásomtól elindult a természettel, a környezettel való szimbiózisban élés, így azt is megtanultam, hogy amit elődeink tettek, úgy kell nekünk is cselekedni – mondta Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője. Mint fogalmazott, a természetközeliség nála alapfeltétel, és a gyermekeit is ennek szellemiségében próbálja a növények és az állatok tiszteletére nevelni.
Van egy tanyánk, egy kisebb gazdaságunk, így az állatok és a növények az életünk szerves részei. A gyerekeimnek azt tanítom, hogy a természettel összhangban kell élni, ez a legnagyobb érték az életben
– mondta Dócs Dávid, kiemelve, milyen fontos, hogy a természetjárással kultúrát, történelmet is tanuljanak a gyerekek. – Ez vonatkozik az állattartás ismereteire, például a lótartásra, de ha a tanyától kicsit távolabb megyünk, kirándulunk valamerre, igyekszünk olyan helyre menni, ahol a természet mellett egy-egy régi, elhagyatott kőhalom vagy vár is felbukkan, aminek van története, történelme, kulturális értéke – jegyezte meg.
Egyedül, nem magányosan
Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő életének szintén gyermekkora óta része a természetjárás. Mint elmondta, ő mátrai gyerek, Pásztón született, ennek köszönhetően korán magába szívta az erdő, a természet szeretetét.
Később beleszeretett a tájfutásba, igazolt sportoló lett Pásztón, majd a középiskolától kezdve, jó tíz éven keresztül nagyon sok versenyen vett részt itthon és külföldön egyaránt.
– Nagyon szerettem a tájfutást, csak sajnos meglehetősen sérülékeny volt a bokám, és egy idő után a munkám sem engedte az élvonalbeli sportolást, így abbahagytam a versenyzést. A természet szeretete azonban ezután is megmaradt, mindig is sokat kirándultunk, de az utóbbi években még intenzívebbé váltak a túrázások. A helyszínválasztással nincs nehéz dolgom, hiszen Salgótarjánban benne élek a természetben. S bár nem mindig látszik a testalkatomon, ahová lehet, mindenhová gyalog megyek – jegyezte meg nevetve a parlamenti képviselő. Hozzáfűzte: még 2020 őszén a fejébe vette, nem fekhet le úgy egy nap sem, hogy legalább tízezer lépést (körülbelül hét kilométert) ne gyalogoljon, és ezt azóta tartja is. Ahogy ő fogalmazott: mindegy, hogy esik vagy fúj, itthon vagy éppen külföldön van, a vállalt napi adagot mindig teljesíti. A példája pedig ragadós, mert az öccse, Becsó Károly, aki az előző ciklusban ugyancsak parlamenti képviselő volt, 2020 tele óta szintén teljesíti a napi tízezer lépést. Van úgy, hogy a Becsó testvérek együtt keresik fel a környék túraútvonalait, gyönyörű természeti értékeit, de a nógrádi helyszínek mellett más térségekbe is ellátogatnak, az Országos Kéktúrát is csinálják, de még nem értek a végére. S ha külföldön vannak, ott is szívesen túráznak. A bakancslistáján pedig ott van az El Camino, amire nagyon szeretne eljutni.
Sokszor egyedül túrázom. Ilyenkor kitisztul a fejem, elmélkedem, gondolkodom, és spirituálisan megtisztulok. Van úgy, hogy túrázás közben utazási vagy podcastokat, esetleg zenét hallgatok. Bár sokszor egyedül rovom a kilométereket, de nem vagyok magányos
– mutatott rá Becsó Zsolt. A politikus elmondta, hogy a túrákról szóló Facebook-beszámolói nem öncélúak, a fotókkal az adott táj, Nógrád szépségeire, a helyi értékekre igyekszik felhívni a figyelmet, és saját példájával másokat is a túrázásra próbál ösztönözni. – Igyekszem rávilágítani arra, hogy Nógrád nemcsak Hollókőből vagy a nemzeti kegyhelyünkből, Szentkútból áll, hanem nagyon sok jó, varázslatos természeti kincsekkel szolgáló túraútvonal van a megyében – fűzte hozzá.
Gyógyító hatás
A közösségi oldalán Győri Enikő Fidesz–KDNP-s európai parlamenti képviselő is gyakran számol be a túráiról. A természet szeretete nála is gyerekkorában alakult ki, mert a szüleivel, illetve egy baráti társasággal gyakran jártak kirándulni, főleg a tavaszi szünetekben. A klasszikus túrázást felnőtt korában kezdte, szerinte hatással lehetett rá, hogy a férje és az apósa tájfutó volt, illetve később a lányuk is ezt a sportágat választotta. Ennek is köszönhetően eleve sokat voltak, vannak a természetben, és ez így volt akkor is, amikor Madridban Magyarország spanyolországi nagyköveteként szolgált.
Volt egy álmom, hogy megcsinálom az El Caminót, annak is a klasszikus változatát, a „francia utat”. A nyolcszáz kilométert a férjemmel teljesítettem is, természetesen nem egyhuzamban, hanem részletekben, négy nyáron, hosszú hétvégéken. Ez nagyon kemény fizikai próbatétel volt, de megvolt a zarándoklat spirituális tartalma is. Hihetetlen érzés volt, amikor megérkeztünk Santiago de Compostelába, de akkor rögtön belém hasított: de kár, hogy vége van!
– emlékezett vissza a politikus.
Spanyolországból 2019-ben költöztek haza, nem sokkal később kitört a koronavírus-járvány, és a pandémia alatt a túrázás lett az egyik lehetséges kikapcsolódási mód. Ők is összeálltak barátokkal , és együtt, öten elkezdték járni az Országos Kéktúra útvonalait. Győri Enikő eddig a teljes táv hetven százalékát teljesítette, természetesen ezt is részletekben.
Az európai parlamenti képviselő már most azt érzi, hogy nem akar vele annyira sietni, mert akkor hamar vége lesz, és abba belefájdul a szíve. Persze elismeri, hogy mindig lehet újabb kihívásokat találni.
– A túrák azért is jók, mert fel lehet közben fedezni az országot, a legkisebb falu is örömet okoz. Nagyon érdekes, hogy gyalog mennyire más perspektívából látunk egy-egy települést, és közben hihetetlen élmények érhetnek minket. S persze fontos az is, hogy a túrák segítenek megóvni az egészségünket, és egy hosszabb, nehezebb szakasz leküzdése semmihez sem fogható érzéssel tölt el. A túráknak gyógyító hatása is van, ezért igyekszem másoknak is átadni a gyaloglási szenvedélyt – vallja Győri Enikő.
Borítókép: a köztársasági elnök a férjével teljesíti az Országos Kéktúrát (Fotó: Facebook)
