Idén eddig több mint ezer szén-monoxidos esethez vonultak ki a tűzoltók, százhatvanhatan enyhe fokú mérgezést szenvedtek, tizenöten pedig életüket vesztették
– számolt be lapunknak Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.
A katasztrófavédelem munkatársa elmondta: legutóbb, december elsején, csütörtökön késő délután érkezett olyan jelzés a katasztrófavédelemhez, amely szerint feltehetőleg szén-monoxid-mérgezés történt Hajdúböszörményben. A tűzoltók néhány perc alatt a helyszínre érkeztek, ahol egy családi ház melletti, szobának berendezett melléképületben két embert találtak, akiknek az életét már nem lehetett megmenteni. A melléképületben egy gázpalackról működő Siesta kályha üzemelt, de mivel a melléképület nyílászárói csukva voltak, a nyílt égésterű fűtőeszköz környezetében nem volt biztosított a levegő-utánpótlás, ezért mérgező szén-monoxid keletkezett – ismertette a tragédia részleteit Dóka Imre.
Életet menthet az érzékelő
A hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén – fejtette ki, hozzátéve, hogy a nyílt égésterű berendezések a szoba levegőjét használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és ablakok légrésein keresztül juthatnak oxigénhez. –Mivel a szén-monoxid-mérgezések száma megemelkedik a téli időszakban – mondta –, így azt tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, holott az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza – részletezte Dóka Imre tűzoltó őrnagy az okokat.
Köztük, sorolta:
ha nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása, ha annak környezetében nincs biztosítva a megfelelő levegő-utánpótlás, továbbá ha elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása vagy a kéményseprés.
A katasztrófavédelem tájékoztató kampányának, valamint az állampolgári öngondoskodás erősödésének köszönhetően egyre több otthonban használnak már szén-monoxid-érzékelőt – közölte, hozzátéve, a statisztikák azt mutatják, hogy a szén-monoxiddal kapcsolatos beavatkozások többségénél találtak ilyen berendezést az ingatlanban.
Az adatokból az is látszik, mutatott rá, hogy egyetlen olyan helyen sem történt tragédia, ahol szén-monoxid-érzékelő volt a lakásban, de a katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások évről évre növekvő száma is azt jelzi: egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt Magyarországon.
A halálos gáz képződését meg kell előzni
Ha beltérben nyílt láng ég, gondoskodni kell a szellőzésről, különben szén-monoxid jön létre
– számolt be a helyettes szóvivő, kiemelve: nem elegendő néha kinyitni az ablakot, állandó és automatikus légbevezető kell a nyílt láng közelébe, továbbá tanácsos szén-monoxid-érzékelőt is elhelyezni.
A katasztrófavédelem munkatársa arról is beszámolt: a mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, a vízmelegítő vagy a kazán működése során elhasznált levegő miatt,
ezért, hangsúlyozta: nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő szellőzéséről gondoskodni, ugyanis a szellőző letakarásával máris életveszélyes állapotot teremtünk. De, mint mondta, akkor is kialakulhat szén-monoxid-mérgezés, ha a gázüzemű készülék működésével egy időben a konyhában vagy a mellékhelyiségben elszívó működik, mivel így az égéstermék visszaáramlása miatt nem jut megfelelő mennyiségű levegő a berendezéshez.
A katasztrófavédelem munkatársa arra is figyelmeztetett: ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal felszerelt, a berendezések egyidejű működtetése elegendő ahhoz, hogy megforduljon a kéményekben az áramlás iránya, vagyis a lakásban szén-monoxid fejlődik, ezért beszerzésük, felújításuk, az épület szellőzésére kiható átépítés során minden esetben célszerű szakemberekkel konzultálni.
A szükséges kéményellenőrzés a Kéményseprés.katasztrófavédelem.hu oldalon valamint telefonon a 1818-as telefonszámon igényelhető.
Borítókép: Mentősök és rendőrök dolgoznak a XVIII. kerületi Petőfi utcában, miután az épületben szén-monoxid szivárgott (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
