időjárás 19°C Amália 2022. október 7.
logo

A gáztűzhelyek használata után mindig szellőztessünk

ÖTVÖS ZOLTÁN
2022.09.23. 15:45 2022.09.23. 16:49
A gáztűzhelyek használata után mindig szellőztessünk

Egyre hűvösebbek a nappalok, emiatt az ablakokat egyre ritkábban és egyre rövidebb ideig hagyjuk nyitva. Ennek az lehet a következménye, hogy a lakásban megemelkedhet egyes gázok koncentrációja. A gáztűzhelyek használóinak figyelniük kell a megfelelő szellőzésre.

Egy köbméter földgáz elégetéséhez akár 15 köbméter levegő kell. A szelloztetes.hu szakportálon olvasható, hogy a földgáz döntően metánt, esetleg ként, valamint több-kevesebb, az égésben részt nem vevő gázt tartalmaz. Ezek az alkotóelemek lépnek reakcióba a zömében nitrogénből és oxigénből álló levegővel. (A földgáz jellegzetes szaga a nagyon kis mennyiségben adagolt speciális szagosító anyagtól származik, ami két kacifántos nevű vegyület, a tetrahidrotiofén és a terc-butil-merkaptán keveréke.)

Egy konyhai gáztűzhely égő gázrózsája.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

Veszélyes gázok kerülhetnek a lakás levegőjébe

A földgáz tökéletes égése során kék lánggal ég, füst, korom, hamu nélkül, szén-dioxid, vízgőz, nitrogén-oxidok, illetve igen alacsony mennyiségű szén-monoxid- és kén-dioxid-kibocsátással. Egyes égéstermékek azonban – megfelelő koncentrációban - az emberi szervezetet különböző mértékben veszélyeztethetik. A jól ismert szén-dioxid színtelen, szagtalan, a levegőnél körülbelül másfélszer nehezebb gáz, zárt helyiségekben a levegőt kiszorítva, a föld közelében terül el. Nagyobb koncentráció belégzése oxigénhiányos állapotot okozhat, ami károsan befolyásolja a központi idegrendszer működését.

Ennek jelei szédülés, hányinger, álmosság, mentális zavar és eszméletvesztés. (Ősszel a pincékben erjedő mustból szén-dioxid szabadul fel, ami minden évben több ember halálát okozza.) A kén-dioxid levegőben illetve a nyálkahártyán található nedvességgel reakcióba lép. Ha gáz oldott állapotba kerül, kénessav alakul ki, amely irritálja a nyálkahártyát és károsítja a tüdőt. A nitrogén-oxidok közül a nitrogén-monoxid egészségkárosító hatású, míg a nitrogén-dioxid kifejezetten erős méreg, hatása elsősorban légzőszervi elváltozást és megbetegedést okoz, de az idegrendszert is károsíthatja.

Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb a szén-monoxid – szerencsére ebből minimális mennyiség keletkezik, ha keletkezik egyáltalán. Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető, ezért láthatatlan/csendes gyilkosnak is hívják. Ez a gáz a vörösvérsejtekben levő hemoglobinhoz kötődik. A hemoglobin a levegő oxigénjét veszi fel a tüdőben és onnan a szervekhez szállítja. A szén-monoxid azonban több mint kétszázszor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén, ezért már kis mennyiség is súlyos következményekkel járhat. A vér emiatt alkalmatlanná válik az oxigén szállítására. A szén-monoxid mérgezés jellemző tünetei: szédülés, émelygés, hányinger, gyengeség-érzés, amit később eszméletvesztés, esetleg halál követ.

A theconversation.com portálon megjelent összefoglaló a nitrogén-dioxidra koncentrált. Ennek a gáznak a legjelentősebb kültéri forrása azonban nem a gáztűzhely, hanem a közúti forgalom. 2019-ben a budapesti buszmegállókban mérte a levegő szennyezettségét a Greenpeace Magyarország. Az akkori mérésekből kiderült: a megállókban akár két-háromszor nagyobb lehet a nitrogén-dioxid-szennyezettség, mint a hivatalos mérőállomásokon, amiért a dízel személyautók mellett a közösségi közlekedésben használt rengeteg régi dízel busz is felelős.

Azonban sok olyan otthon van – írta meg a theconversation.com portál -, ahol a gáztűzhelyek nagyobb mértékben járulnak hozzá a beltéri nitrogén-dioxid-szinthez, mint a kültéri szennyezés, különösen a főzési idő alatt. Egy dél-kaliforniai tanulmány kimutatta, hogy az ottani otthonok körülbelül fele túllépte a legmagasabb óránkénti nitrogén-dioxid-koncentrációra vonatkozó egészségügyi határértéket, szinte teljes egészében a beltéri kibocsátások miatt. Ennek oka, hogy a beltéri szennyezés kis helyen koncentrálódik.

Akik nagyobb otthonokban élnek, a szabadba szellőztető páraelszívókkal rendelkeznek, illetve általában jól szellőző az otthonuk, kevésbé lesznek kitéve veszélynek, mint a kisebb, gyengébb szellőzésű otthonok lakói. Páraelszívó használata főzés közben, a konyhai ablak kinyitása, drámai módon csökkentheti az esetleges káros gázok koncentrációját. A légúti betegségben szenvedő - például asztmás – embereknek érdemes elgondolkodni a gáztűzhely lecserélésén. Korszerű, de drága megoldás az indukciós tűzhely, aminek a működtetése garantáltan nem jár káros gázok kibocsátásával.

Borítókép: Lábasok egy konyhai gáztűzhely égő gázrózsáin. (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.