A megnövekedett energiaárak és más költségek mindenkit sújtanak, így a gondokból kijut a hazai állatkerteknek is. Ezek vezetői most azon dolgoznak, hogy a létesítmények lakói a válságból semmit ne, vagy csak nagyon keveset érzékeljenek. Teszik ezt azért, mert ha drasztikus változás következne be az állatok életminőségében, az kihatna az egészségükre vagy akár a szaporodókedvükre, rosszabb esetben az életükbe kerülne.
Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark vezetője negyedszázada áll a világhírű létesítmény élén, amit maga alapított még 1997-ben, és ezzel gyermekkori álmát valósította meg. Mint elmondja, nem volt könnyű az elmúlt 25 év, az eleje főképpen azért volt nehéz, mert nehezen fogadta be az akkori megcsontosodott közeg.
Furcsán nézek rá amiatt, hogy ő korszerű, a Nyugat-Európában akkor már általánossá vált nyitott állatkertet kezdett el építeni, nagy, természetközeli kifutókkal, ahol igyekeztek rácsok helyett árkokkal körbehatárolni az állatokat.
– A sok-sok munkának köszönhetően most ott tartunk, hogy az Európa legjobb állatkertje címet háromszor nyertük el. Nagy elismerés, hogy a nálam nevelkedett egyik fiatal helyettesem, Papp Endre lett az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének elnöke, egy másik kollégám az európai kenguruprogramot vezeti, magam pedig a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke vagyok. Benne vagyunk csaknem száz világméretű fajmegmentési programban, s nagy eredmény az is, hogy született nálunk idén egy afrikaielefánt-bébi, és az egyik indiai páncélos rinocérosznőstényünk is borjat hozott a világra. Ez az egyik legritkább állat – sorolja az elért eredményeket a szakember.
Megnövekedtek a költségek
A nyíregyházi létesítményben ötszáz faj ötezer egyedét tekinthetik meg a látogatók, a parkban rendkívül sok ritka és különleges állatot tartanak és tenyésztenek. Az erőfeszítéseket pedig a szakma mellett a vendégek is értékelik, hiszen évente hatszázezren látogatják a létesítményt, a 35 hektáron elterülő állatparkra nagyon sokan kíváncsiak külföldről, például a környező országokból is.
Az állatkertben 140 ember dolgozik azon, hogy a lakók minél komfortosabban élhessenek a létesítményben, és hogy a látogatókat minél magasabb színvonalon ki tudják szolgálni.
Az európai uniós szankciók miatt bekövetkezett energiaválság viszont nehéz helyzetbe hozta a nyíregyházi állatkertet is, a kihívásokra pedig nem lehetett előre felkészülni, mert nem lehetett tudni, hogy ilyen gondok lesznek. – Ráadásul amíg egy fürdőt vagy egy színházat, még ha fájdalmas is, be lehet zárni egy időre, egy állatkertre nem lehet lakatot tenni. Mi úgy működünk, mint egy kórház, itt ötezer lakót nekünk kell folyamatosan gondoznunk, az állatok túlnyomó többsége ráadásul különös bánásmódot igényel télen. A komodói varánusznak például bizonyos napszakban 36 Celsius-fokra van szüksége, amit a megfelelő páratartalom mellett biztosítanunk kell. Az elefántházban lehet egy-két fokot csalni, de többet nem, az óceanáriumban is legalább 23 Celsius-fokos vízre van szükség, a trópusiesőerdő-házban pedig még ennél is melegebbnek kell lennie, és ez rendkívül sok energiát igényel. Már csak azért is, mert egymillió liter tengervizet kell kezelnünk – mondja a Nyíregyházi Állatpark igazgatója.