Az energiaválság alaposan próbára teszi a hazai állatkerteket

Brutálisan megnövekedtek a hazai állatkertek költségei az orosz–ukrán háború és az arra válaszként adott, elhibázott európai uniós szankciók miatt. Az egekbe emelkedett energia- és takarmányárak, illetve más költségek jelentősen megnehezítik a létesítmények működtetését, de szerteágazó takarékossági intézkedésekkel azon dolgoznak, hogy megmaradjanak. Egyelőre sikerrel teszik.

Fotó: Havran Zoltán

Rengeteg energiát megspórolnak

A létesítmény szerencséje most az, hogy évekkel ezelőtt Gajdos László döntésének köszönhetően beszereztek négy, nagy teljesítményű fatüzelésű kazánt, amivel most a park egyik felét, többek között három nagy állatházat is fűtenek. Eddig ezeket a kazánokat nem használták, de az egekbe szökött gázárak miatt most beüzemelték azokat.

Fotó: Havran Zoltán

– Eddig körülbelül százmilliós fűtés- és kétszázmilliós villanyszámlánk volt éves szinten, most az összeg akár az egymilliárd forintot is meghaladná, ha nem lennének fatüzelésű kazánjaink. Nagy szerencsénk továbbá, hogy régóta gyűjtöttük a fát, így ennek köszönhetően három évre elegendő tüzelőt halmoztunk fel. Itt, a főépületben is spórolunk, lent és fent, az emeleten is egy-egy helyiséget fűtünk, a munkatársak ezekben gyűlnek össze, és így dolgoznak. Mindenhol igyekszünk takarékoskodni, ahol lehet, így 2021-hez képest a felére csökkentettük a gázfelhasználást, emellett harminc százalékkal kevesebb villamos energiát fogyasztunk. Reméljük, hogy a helyzet a jövőben pozitív irányba változik majd – mondja az állatpark igazgatója. A vezetés helyzetét segíti, hogy az állatkert 2010 óta nyereségesen működik, és ha szükséges, akkor a tulajdonos nyíregyházi önkormányzatra is számíthatnak.

Nem állnak le a fejlesztések

Amikor az állatok takarmányozásáról érdeklődünk, Gajdos László hatalmasat sóhajt, majd kiemeli: idén nem az volt a legnagyobb probléma, hogy drága a takarmány, hanem az, hogy annak nem volt jó a minősége az aszály miatt. – A parkban a közhiedelemmel ellentétben nem a szemetet etetjük az állatokkal, így például Nyugat-Európából hozzák nekünk a friss, emberi fogyasztásra is alkalmas halat a tengeri emlőseinknek, természetesen euróért. A speciális tápokat is Európa nyugati országaiban gyártják, így ezek megvásárlásánál is érint minket a forint gyengébb árfolyama. Néha az is kérdés, hogy van-e egyáltalán megvásárolható eledel az állatoknak, idén például a széna- és zöldségtermelőink termése tönkrement az aszály miatt, akik így nem tudtak nekünk beszállítani. Máshonnan kellett beszereznünk a tököt, a céklát és a répát, jóval drágábban. A szénáért és szalmáért is messzire kellett mennünk, és a minőségi áruházi hulladékból is egyre kevesebb van, jobban takarékoskodnak az emberek. A csirkehúst például kilogrammonként hetven forint helyett nyolcszázért tudjuk beszerezni, és erősen érint minket a gyógyszerek és az üzemanyagok árának emelkedése is. Nem könnyű ilyen körülmények között helytállni – hangsúlyozza.

Sok gyártó közben tönkrement, így ma már nem öt-, hanem csak háromféle tengeri halat tudnak beszerezni, egyes tápokat pedig fel kellett adniuk vagy mással kellett kiváltaniuk. Ilyen a hangyásztáp, valamint a karmos és lombevő majmok, illetve az orangutánok tápja.

A nehézségek ellenére Gajdos László optimista, már csak azért is, mert a 2022-es esztendő az indulásuk óta a második legjobb évük volt, főleg a kétszázezer külföldi turistának köszönhetően. A fejlesztések sem állnak le a nyíregyházi állatkertben, folytatják a Modern városok programban elkezdett, Jégkorszak nevű attrakció megvalósítását, amit a tervek szerint 2024 májusában adnak át. Ez a valaha volt legnagyobb vidéki állatkerti beruházás, ahol az Északi- és Déli-sark ma fellelhető fajait gyűjtik majd egybe, de közben visszamennek húszezer évet az időben. Így az akkori fajokat is bemutatják életnagyságú animatronic figurákkal, ilyen még nincs Európában. Gajdos László a fejlesztés kapcsán hangsúlyozza: egy állatkert soha nincs készen, és a látogatók el is várják a folyamatos megújulást, az újabb és újabb attrakciókat, és ennek igyekeznek megfelelni. Még a válság közepette is.

Csökkentették a nyitvatartási időt

A nyíregyházi állatkerttől légvonalban körülbelül hetven kilométerre délnyugatra található a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum (alsó képünkön), ahol egészen más utat kénytelen járni a vezetés. A létesítményben nemcsak a gáz-, hanem az áramfogyasztás is nagy gondokat okoz. – A főépületünknek 2600 hasznos négyzetméter területe van, ahol nyáron hűteni kellett, míg télen fűteni kellene – erről már Kiss János, a Tisza-tavi Ökocentrum igazgatója beszél lapunknak.

Még ennél is komolyabb fejtörést okoz a kínálatunk középpontjában álló édesvízi akváriumunk, ami Európában a legnagyobb. Itt a szűrők és szivattyúk a nap 24 órájában azon dolgoznak, hogy a halaknak megfelelő legyen az élőhely, és a látogatók is vonzó képet láthassanak. Az elektromos gépek viszont rengeteg energiát fogyasztanak, csakúgy, mint a világítás, ahol a több mint tízéves technika működtetése sokba kerül. A régi izzók cseréje viszont nagyon költséges lenne, erre egyelőre nincs lehetőségünk

– teszi hozzá. A túlélés érdekében többféle takarékossági intézkedést hoztak. Elsőként, mivel a körülbelül kétszázezer látogató túlnyomó többsége tavasztól őszig tekinti meg a Tisza-tavi Ökocentrumot, télre a nyitvatartási időt elkezdték csökkenteni. Ennek az az egyszerű oka, hogy nyitvatartási időben nem tudnak spórolni. Októberben minden nap 10 és 16 óra között voltak nyitva, majd novemberben már hétfőtől szerdáig zárva tartottak, egy ideje pedig már csütörtökön sem fogadnak látogatókat. Ezeken a napokon minden elektromos eszközt kikapcsolnak, esetleg lejjebb tekernek, amit csak lehet, és így az áramfogyasztásban harminc százalékot tudnak spórolni.
– Nagyon kellemetlen érzés zárva tartani, de rákényszerülünk erre, és közben igyekszünk minél több munkát elvégezni a háttérben, próbáljuk hasznossá tenni magunkat, például szivattyúkat újítunk fel. Ezekben a nehéz időkben nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy akkor is nyitva legyünk, amikor csak napi néhány tucatnyian látogatnának el hozzánk – fogalmaz Kiss János.

Elkerülhetetlennek tűnik a jegyáremelés

Hoztak más takarékossági intézkedést is, például azt, hogy a januárban esedékes egy hónapos nagy karbantartást kitolják március elejéig, és addig zárva tartanak. – Közben az épületben, ahol lehet, mi is beállítottuk a 18 Celsius-fokot. Nem túlságosan kellemes így dolgozni, de megértők a kollégák. A látogatókkal is előre közöltük, hogy pulóverrel, kabáttal készüljenek az épületen belül is. A gázfűtést egyelőre nem tudjuk kiváltani, idővel hőszivattyús rendszerben gondolkodnánk, de egy ilyen fejlesztésnek horribilis beruházási költségei vannak, így jelenleg nem engedhetjük meg magunknak. Napelemparkot korábban már telepítettünk, de több nem fér a tetőre, az eddigi rendszer viszont csak a villamosenergia-szükséglet három-négy százalékát váltja ki – jegyzi meg Kiss János.

Gondot jelent az is, hogy megnövekedett a nyersanyagok, így a fa és a vas ára, és jelentősen megdrágult a takarmány is. Szerencséjükre szinte az egész télre szükséges kukoricamennyiséget előre lekötötték, és sok halat tárolnak el fagyasztóládákban.

Most egyelőre áprilisig megpróbálnak túlélni, és abban reménykednek, hogy a forgalmukat tekintve erős nyaruk lesz. Közben igyekeznek minden munkatárs mellett a végsőkig kitartani, megbecsülni a kollégákat. Azt viszont már most látják, hogy jövőre emelni kell a jegyárakat, az a kérdés, ezt miként fogadják a látogatók. Ők ugyanis eddig ahhoz szoktak, hogy minden jegyáremelkedés újabb attrakciót hozott magával, most viszont a nehézségek miatt esély sincs további programelemre. Azon dolgoznak, hogy olyan árakat határozzanak meg, amivel nem veszítenek vendégeket. A következő télre egyelőre gondolni sem mernek, csak reménykedni tudnak abban, hogy jobb idők jönnek, és csökkennek majd az energiaárak. Ezt Poroszlón is kulcskérdésnek tartják a túlélés szempontjából.

Borítókép: Nehéz helyzetbe került a Tisza-tavi Ökocentrum (Fotó: Havran Zoltán)