– Az ünnepek alatt sikerül kilépni a politikus szerepéből? Mire fordít több időt ilyenkor?
– Az év végi lemerülés helyett én az év végi feltöltődést választom, amire a legjobb recept a család és a barátok. Bár az ünnepek alatt és az igazgatási szünetben is őrölnek az Igazságügyi Minisztérium malmai – tehát működik a Magyar Közlöny, adunk ki jogszabályokat –, most legfőképp a fiúkkal vagyok otthon, tervben van közös túrázás, nagyszülők látogatása, utazás Erdélybe és egyéb jó programok. Fontos, hogy mindannyian nyugvópontokat találjunk az ünnepek alatt, hiszen embert próbáló év, különösen nehéz hónapok állnak mögöttünk, és ha nem lesz gyökeres változás a brüsszeli szankciós politikában, akkor jövőre sem lesz könnyű dolgunk. Most jó, hogy van egy kis csend, de a munka nem állhat meg, hiszen a kormány célja, hogy az új évben valamennyi fronton még eltökéltebben tudja védelmezni a magyar emberek érdekeit.
– A jövő év nyarán négy éve lesz hivatalban lévő miniszter. Mi változott ebben a négy évben?
– Az idő önmagában nem teljesítmény, csak egy körülmény. Azt is fontos megjegyezni, hogy ugyan Igazságügyi Minisztérium van a kapu mellé a táblára írva, a klasszikus igazságügyi területek mellett az uniós ügyeket, a fogyasztóvédelmet, az állatvédelmet és az áldozatsegítő központok irányítását, működtetését is ebben az intézményben végzik, csak hogy néhány példát említsek. Éppen ezért abban biztosan eltérő a hivatali működésem, hogy ma szerteágazóbb a portfólióm, mint ami az elődeim rendelkezésére állt.
– Melyik ezek közül a kedvenc területe?
– Ahogy az ember a gyermekei között sem tesz különbséget, úgy ebben a kérdésben sem fogok. De alapvetően jogászként állok hozzá minden feladathoz, hiszen ez a szakmám. Minden területen van mire büszkének lennünk, úgy gondolom. Az a legfontosabb azonban, hogy a mindennapi munkám során minden területen kitűnő emberekkel, vezetőkkel és munkatársakkal dolgozhatok együtt. Számomra ez jelenti az elmúlt négy év igazán értékes eredményét. Mindenki elkötelezett közös szenvedélyünk, Magyarország iránt és én nagyon hálás vagyok a kollégáimnak a sokszor emberfeletti teljesítményért, különösen ha az elmúlt öt hónap bizottsági tárgyalásaira vagy a veszélyhelyzeti jogalkotásra gondolok. Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése során egy igazi nagy csapat lettünk.
– A sajtó jelenleg az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós ügytől hangos. Az EP egyik alelnöke mellett több más személyt is letartóztattak, házkutatások, irodakutatások zajlottak. Mit mutat az unió működéséről egy ilyen botrány?
– Sajnos semmi jót. Az Európai Parlament (EP), amely eddig számtalanszor politikai zsarolóeszközként használt eljárásokat az intézményekkel és a tagállamokkal szemben, most morális válságba került. Az az EP, amely politikai vákuumba akarta taszítani az Európai Bizottságot is. A magyar emberek az Európai Unió jövőjéről szóló gondolkodásban is komoly reformjavaslatokat fogalmaztak meg az EP intézmények között betöltött szerepével kapcsolatban. Mindeközben a kontinensünkön egyre többen tartják úgy, hogy a testület demokratikus deficittől szenved, amely maga után von egyfajta legitimációs deficitet is. Az EP régóta távol áll az európai emberektől és mindennapi problémáiktól. Azt láthatjuk, hogy az elmúlt időszakban, az olyan válsághelyzetekben, mint a migráció, a Covid-járvány és a háború, vagy a magyar embereknek jogosan járó uniós pénzek kérdésében az EP mindig a probléma része volt a megoldás helyett. Ez a negatív spirál egyre komolyabb problémákat tár elénk. Nem véletlen, hogy a nyár folyamán a magyar Országgyűlés is határozati javaslatban fogalmazta meg, hogy az európai demokráciát ki kell vezetni abból a zsákutcából, ahová az EP kormányozta. A javaslat szerint az uniós képviselőket a nemzeti parlamenteknek kell delegálni, ezzel biztosítva a valódi politikai legitimitást, továbbá, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek is kezdeményezhessenek uniós jogalkotási eljárást. Az Európai Parlamentnek mindenképpen változnia kell. Hozzáállásban, szerepfelfogásban és legitimációs forrás tekintetében mindenképp. A nemrég elfogadott magyar jogszabályok jó példát mutathatnak Brüsszelben is. Reméljük, hogy az EP-ben is bevezetik majd a létező legszigorúbb transzparenciakövetelményeket és antikorrupciós szabályokat. Ezekre jó példa lehet a magyar szabályozás és a magyar vagyonnyilatkozati rendszer.
– Ezek szerint Magyarország egy szuper jogállam lett? A magyar szabályozás követendő példa lesz minden uniós tagország számára?
– Logikus lenne, de legyünk szerényebbek! Ha a magyar szabályokat be kellene vezetni minden uniós tagországban, akkor számos európai vezető nagy kihívás előtt állna. Hiszen akkor például mindenhol a végrehajtó hatalomtól szervezetileg is független ügyészségeknek és bíróságoknak kellene működniük. Nem lehetne betiltani többek között a népszavazás intézményét és olyan átláthatósági szabályokat kéne megalkotni, amit nem biztos, hogy a sok tagállamban működő törékeny kormánykoalíció el tudna fogadtatni. Ezért szerintem ilyen szabályokat egyetlen ország sem fog bevezetni, és így még egy okunk van büszkének lenni a magyar jogállamra.
– A korrupciós botrányba keveredett Eva Kailit Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője is jól ismerheti, aki nemcsak a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportjában ült egy asztalnál a görög politikussal, hanem a Külkapcsolatok Európai Tanácsában (ECFR) is. Mit gondol arról, hogy a baloldali politikusaink kapcsolatban állnak a korrupcióba keveredett politikusokkal és a Soros Györgyhöz köthető uniós szervezetekkel?
– Szerintem ez senkit sem ért meglepetésként. Ahogy a magyar baloldalt, úgy az európai baloldalt is érdekes helyekről és különös összefonódások által finanszírozzák. Guruló dollárok itt, katari ügyletek ott. És ezek a baloldali erők azok, akik kórusban kiáltanak farkast már tizenkét éve, ha Magyarországról van szó. A legalattomosabb rágalmak és a legaljasabb boszorkányüldözések köthetők hozzájuk, erre tessék. Ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úr is fogalmazott: tekintsük a Jóisten humorérzékének az időzítést, hogy a lebukás pont a Brüsszellel történő magyar megállapodás környékén került nyilvánosságra.
– A magyar helyreállítási tervet a legjobbak közé sorolta az Európai Bizottság. Mikorra várható, hogy hozzájutunk a forrásokhoz?
– A kormány aláírta a helyreállítási tervet, az Európai Bizottság pedig jóváhagyta az operatív programokat, tehát most már a gyakorlatban szabad az út az uniós pénzek előtt. Az elmúlt hónapokban rengeteget dolgoztunk azért, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó forrásokat.
Mi azon leszünk, hogy a pénzlehívások minél zökkenőmentesebben és minél gyorsabban menjenek. Elsősorban utófinanszírozásról van szó az európai uniós projektek esetében, de a nemzeti költségvetés felkészült az előfinanszírozásra is.
– A fogyasztóvédelemért is felelős tárca vezetőjeként nemrég úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztóvédelem 2023-ra szóló ellenőrzési programjának fő vezérfonalát a gyermekvédelem adja. Mi az intézkedés célja, milyen veszélyektől kell megvédeni a gyermekeket, milyen újításokra számíthatunk?
– Az április 3-i választások után az új minisztériumi struktúra felállásával négy alapvető pillért fektettünk le a fogyasztóvédelmi politikában, amelynek szakmai irányítását Kupecki Nóra helyettes államtitkár asszony hatalmas lendülettel és szakértelemmel látja el az Igazságügyi Minisztériumban. A legerősebb pillér valóban a gyermekvédelem. Nagyon fontos, hogy a gyermekek felé irányuló kereskedelmi kommunikáció ideológiamentes legyen és tiszteletben tartsa az Alaptörvényben foglalt értékeket. A mi legfőbb feladatunk, hogy ezt biztosítani tudjuk a magyar családok számára. Emellett komoly hangsúlyt fektetünk a termékbiztonságra is, ezzel garantálva, hogy a gyermekek által használt eszközök és játékok ne legyenek veszélyesek.
– Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul a gyermekvédelmi törvényben foglaltak miatt. Mit lép erre a magyar kormány, elképzelhető-e, hogy meg kell változtatni a törvényt?
– A konzervatív kormánypolitikának vannak olyan sarokpontjai, amelyekből nem engedhet. Ilyen a migráció és a gyermekvédelem kérdése is. Mi, magyarok akarunk dönteni arról, hogy kivel éljünk együtt a saját hazánkban, és hogyan neveljük a gyermekeinket. Az áprilisi népszavazáson 3,7 millió magyar mondta ki az egyértelmű álláspontját a gyermekvédelem kérdésében, és ez az álláspont teljes mértékben összhangban áll az unió alapjogi chartájával is. Emiatt különösen érthetetlennek tartom az Európai Bizottság keresetét. De az érveink tiszták, a szándékunk pedig egyenes. Ennek tudatában fogjuk képviselni a magyar álláspontot az Európai Unió Bíróságán is.
– A háború okozta gazdasági válság mennyiben írhatja át a kormányzati politika legfőbb preferenciáit? Továbbra is előtérben lesznek a családok? Mire számíthatnak a jövőben a magyar családok akár a támogatásuk, akár a jogvédelem tekintetében?
– A konzervatív politika sajátossága a balliberális politikával szemben az, hogy nem önmagáért, hanem az emberekért és a közösségért működik. Az ideológia sosem állhat szemben az emberek érdekeivel és mindennapi boldogulásával. Ez az alaphelyzet. Én úgy gondolom, hogy a kormány 2022 utolsó napjaiban meghozott döntései, mint például a babaváró támogatás meghosszabbítása vagy a harminc év alatti anyák szja-mentessége elég jól példázza az eltökéltségünket. Mi a következő években is a családok kormánya akarunk lenni.
