– Itt az év vége, de a Belügyminisztériumban nem állt meg az élet. Az alapellátás átalakítását viszont nem övezi akkora egyetértés, mint az orvosbérek emelését és a hálapénz kivezetését. Mit takar az ügyeleti rendszer átalakítása? Miért marad ki belőle Budapest?
– Minden döntés a betegellátás biztonságát és javítását célozza. Ezt az átalakítást a jövő évben fokozatosan hajtjuk majd végre. A parlament az erre vonatkozó törvénymódosítást elfogadta decemberben. A betegek számára egy sokkal áttekinthetőbb, egyszerűbb és biztonságosabb ügyeleti rendszert szeretnénk kiépíteni. A járásközponti rendelőkben a betegek napközben és délután elérik majd az orvosi ellátást, illetve már délutántól másnap hajnalig egy központi telefonszámot tudnak hívni majd, ami a mentőknél csöng ki. Ők alaposan kikérdezik a beteget arról, hogy pontosan mik a panaszai, milyen szintű ellátásra van szükség. Ezután ők irányítják tovább a beteget vagy küldenek hozzá mentőt, ha arra van szükség. Ezáltal professzionálisabb ellátást lehet kialakítani. A mentők egy régóta bejáratott betegirányítási rendszert használnak, ami nagyon pontosan működik, ezt most kiterjesztjük a délutáni, esti ügyeleti ellátásra is. Az első lépésben ezt az új rendszert Hajdú-Bihar megyében próbáltuk ki, a többi megyében fokozatosan haladunk az átállással. Budapest a települési adottságai miatt is más helyzetben van. Elég arra gondolni, hogy a fővárosban több kórház, rendelőintézet is elérhető akár tömegközlekedéssel, míg a vidéki kistelepüléseken ez nem kivitelezhető.
– Nem számítanak arra, hogy az átalakítás nyomán érdekellentét alakul ki a mentők és háziorvosok között?
– A beteg érdeke az elsődleges, hogy mindig legyen, akit elérjen és megkapja a helyzetnek megfelelő ellátást. Eddig az „ahány település, annyi megoldás” elve érvényesült. Volt, ahol jobban működött a rendszer, volt, ahol kevésbé. Volt, ahol a háziorvosok látták el az ügyeletet, de volt, ahol más. A háziorvosi szerződéseknek része volt az ügyelet adása, csak sok helyen aztán másképp oldották meg. Azért is kell a mentőszolgálatra építve egy új ügyeleti rendszert létrehozni, hogy mindenhol jól működjön. Az új rendszerben a háziorvosoknak nem kell éjszakai ügyeletet adniuk, a délutáni ellátás lesz a feladatuk, havonta egy-két alkalommal. Helyben, egymás között oszthatják majd be a munkát, ha ez nem sikerül, akkor pedig a kollegiális vezető dönt. Természetesen az orvosok a jövőben is kapnak külön díjazást az ügyeletért.
– Mit jelent, hogy a magánpraxist integrálnák az állami egészségügyi ellátórendszerbe? A legtöbb háziorvos bevételkieséssel számol, azt is rebesgetik, hogy akár a praxisok fenntarthatósága is veszélybe kerül, nem beszélve a nyugdíj mellett dolgozó doktorokról, akik lehet, hogy emiatt végleg nyugdíjba mennek majd.
– Jelenleg az önkormányzatok jelölik ki a háziorvosi praxisok határait. Amióta legutóbb kijelölték ezeket a határokat, jelentős népességmozgások történtek az országon belül. Vannak olyan helyek, ahonnan sokan elköltöztek, más településeknek növekedett a lélekszáma, tehát vannak olyan települések, ahol sokkal több lakos lett, míg más városokban kevesebben laknak, így magától értetődő, hogy az orvosok munkájára való igény is megváltozott. Ha az önkormányzat jelöli ki a határokat, az kevésbé tud ehhez a népességmozgáshoz igazodni. Ha országos rálátás mellett jelöljük ki ezeket a határokat, akkor biztosan olyan nagyságú praxisok jönnek létre, melyek ma egy orvos számára elláthatók és megfelelő bevételt is termelnek ahhoz, hogy a háziorvosnak abból versenyképes fizetése legyen. Ma már két és fél-három millió forint között alakul egy háziorvosi praxis bevétele, ebből nyilván az asszisztenst is ki kell fizetni, egyéb költségeket is ebből kell fedezni. A jelentősen lecsökkent lakosságú településeken lévő praxisok viszont nem termelnek elég bevételt ahhoz, hogy eltartsák az ott szolgálatot teljesítő háziorvost. Az átalakításnak az a célja, hogy mindenkinek legyen saját háziorvosa, minél kevesebb olyan körzet legyen, amit helyettesítéssel kell ellátni. A körzeteket egyenletessé kell tenni, nagyon leegyszerűsítve, minden település lakosának a lehető leggyorsabban legyen elérhető az ellátás, az orvosi konzultáció lehetősége. Jelenleg többszörös, három-négyszeres különbség is előfordul a háziorvosi praxisok között, azon dolgozunk, hogy a jövőben ez sokkal arányosabb legyen, hiszen ez szolgálja a betegek, a gyógyulás, sőt az orvosok érdekeit is.
– Akkor azzal nem számol a minisztérium, hogy az orvosoknak ez az átalakítás bevételkiesést okozna?
– Nem.
– A háziorvosok arra panaszkodnak, hogy olyan indikátorrendszerhez kötik majd a praxisfinanszírozást, amelynek teljesülése nem minden esetben az orvoson múlik. Hiába utalja például be a beteget egy labor- vagy egy szűrővizsgálatra, ha csak fél év múlva fogadják, ő akkor is pénzt veszít emiatt. Itt mi a megoldás?
– Most is vannak fix elemek, és teljesítményhez kötött elemek a háziorvosi praxisok finanszírozásában. Az átalakítással növekszik a teljesítményhez kötött elemek aránya. A célunk továbbra is az, hogy egészségesebbek legyenek a magyarok, ennek érdekében minél több megelőző ellátást is végezzenek az orvosok, küldjék a betegeiket szűrővizsgálatokra. Ezek segítenek a betegségeket megelőzni vagy a korai fázisban felismerni. Mindenhol a világon ez az iránya az egészségügy fejlődésének. Emiatt is hoztuk létre a praxisközösségeket is, hogy komplexebben tudjon segíteni az alapellátás.
– Hogyan hat a kórházi ellátásra az átalakítás? A Belügyminisztérium vállalása volt a várólisták csökkentése, ezzel hogy haladnak?
– A várólisták csökkentésére a járvány lecsengése után 13 és fél milliárd forintot fordított a kormány, hiszen ezek minden országban növekedtek a járvány idején. A csökkenő tendencia elindult, de a várólisták hossza még nem érte el a járvány előtti szintet, ezért szükséges olyan ösztönzők bevezetése, melyek visszaviszik a 2019-es szintre a várólistákat. Az átalakítás iránya, hogy megyékben gondolkozunk: összességében a megyei kórház vezetője fog a helyi egészségügyi ellátásért felelni. Irányítási jogköre kiterjed majd a többi városi kórházra is, valamint szakmai felügyeletet gyakorol részben a járóbeteg-ellátás felett és az alapellátás felett is. A betegek érdekéből kell kiindulni, és nem az intézményi érdekekből. Ezzel a megyei kórházigazgatók gyakorlatilag megyén belüli egészségügyi irányítókká válnak, így tudják összehangolni az összes egészségügyi szolgáltató munkáját a megyében.
– Béremelés. Fogják tudni tartani a beharangozott ütemtervet? Milyen emelésekre számíthatnak a szakápolók? Csökkenti-e ez a kialakult bérfeszültséget?
– Az orvosok bére januártól további 11 százalékkal emelkedik, ez a korábbi megállapodás utolsó fázisa, amit az elhibázott brüsszeli szankciós politika és az energiaválság ellenére is teljesíteni fog a kormány. Ezzel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nő. Egy pálya közepén járó, 15–20 év gyakorlattal rendelkező orvos bére másfél millió forintról 1,65 millióra emelkedik. A legtapasztaltabbaknak, a negyven éve pályán lévő orvosoknak 2,1 millióról 2,38 millió forintra fog nőni a bérük. Az ápolóknak 72 százalékos béremelésük volt az elmúlt években, de valóban nagyon elhúztak az orvosbérek az ő fizetéseiktől. Az a célunk, hogy az ápolóbérek a következő években tovább nőjenek, és az orvosbérek 37 százalékát elérjék. Bízunk benne, hogy a háború és a szankciók mielőbb véget érnek, a gazdaság normalizálódik, és folytathatjuk a növekedést és azzal együtt a béremeléseket minden téren.
– A fizetések emelésével jól haladnak, a rendőrök bérét is megemelték, mire számíthatnak jövőre a rendészeti dolgozók?
– Az idei évet tízszázalékos rendvédelmi béremeléssel kezdtük januárban, februárban hathavi fegyverpénzt kaptak, szeptember 1-jétől pedig legalább 116 ezer forinttal nőtt minden rendvédelmi dolgozó bére. Erre szükség is van, hiszen a déli határon és ettől az évtől a keleti határon egyaránt helyt kell állniuk. Ezzel párhuzamosan a bűncselekmények száma is harmadára csökkent tíz év alatt. A rendőri béremelés 2024-ben fog folytatódni. A szeptemberi 116 ezer forintos emelés éreztette a hatását, és az utánpótlás kérdésében is pozitív hatást hozott.
– Mi a helyzet a déli határon, milyen trendek figyelhetők meg a migránsok számában 2022-ben? Hogyan vizsgáztak a fél éve szolgálatba állt határvadászok?
– Az elmúlt három évben 46 ezerről 260 ezerre emelkedett az illegális határátlépési kísérletek száma. Ma már a magyar börtönökben minden kilencedik fogvatartott embercsempész, 2500-an ülnek emiatt, 73 ország állampolgárait tartjuk fogva embercsempészet miatt. Ez hárommilliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, a börtönökben pedig többletfeladatot jelentenek. A határon tapasztalható, hogy az illegális migránsok már nem menekülnek, amikor a rendőrökkel vagy határvadászokkal találják magukat szemben, hanem összecsapnak velük. Megtámadják a szolgálatot teljesítőket. Minden elismerés megilleti a magyar rendőröket, határvadászokat, és érdemes abba is belegondolni, hogy mi lenne, ha nem lenne kerítés, amit egyébként az utóbbi időszakban meg is erősítettünk. Összesen 650 milliárd forintot fordítottunk határvédelemre, aminek az unió kevesebb mint két százalékát fizette. Tehát a magyar adófizetők pénzéből védjük az uniós déli határt, emiatt az Európai Unió adósa Magyarországnak. Közben persze jó hírekről is beszámolhatok, ugyanis december elején Brüsszelben a bel- és igazságügyi tanácsban jóváhagytuk Horvátország teljes jogú schengeni tagságát, így Horvátország szárazföldi belső határain január 1-jei, majd a légi határok esetében március 26-i hatállyal megszűnik a határellenőrzés. A kormány továbbra is következetesen kiáll a schengeni övezet rendes működése, valamint a szabad mozgás jogának garantálása mellett. Éppen ezért örülünk Horvátország teljes jogú schengeni tagságáról szóló döntésnek, Magyarország pedig továbbra is elkötelezett Románia és Bulgária mielőbbi schengeni csatlakozása iránt. Hazánk folyamatos migrációs nyomással küzd már évek óta, így az illegális migráció elleni küzdelem terén továbbra is olyan megközelítést szorgalmazunk, amely középpontjában a megelőzés, a nemzetközi bűnszervezetek elleni fellépés, valamint a külső határok hatékony védelme és a menedékjoggal való visszaélések elkerülése áll.
– Az év során a pedagógusok helyzete is kiemelt figyelmet kapott. A híreket és a tüntetések intenzitásának változását elnézve tényleg van rá esély, hogy tárgyalásos úton rendezi a helyzetet a kormány? Mik a tapasztalataik az eddigi konzultációk alapján?
– A lehető legszélesebb körű konzultációt folytattuk az ősz folyamán. Először 24 ezer, majd 33 ezer pedagógus válaszolt a digitális kérdőívekre, a téli időszakban pedig a szülőkkel konzultáltunk, ők több mint 130 ezren küldték vissza a válaszaikat. Iskolai környezet, diákok terhelése, magatartási problémák is felmerültek. Fontosnak tartottuk, hogy kikérjük a pedagógusok és a szülők véleményét is, ugyanis a pedagógus béremelés mellett elkötelezettek vagyunk abban is, hogy az oktatás színvonala is emelkedjen, ehhez pedig az aktív, dolgozó tanárok, igazgatók meglátása is hozzásegíthet minket. Személyesen is találkoztunk csaknem négyszáz iskolaigazgatóval és tanárral. Voltak köztük, akik tiltakoznak és voltak olyanok is, akik nem. Vidékiek, fővárosiak egyaránt. Nagyon nagy különbség van a helyzet megítélésében, a diákok demonstrációba való bevonásának kérdése is megosztja a szülőket, tanárokat egyaránt. A találkozó hozta a véleménykülönbségeket, de higgadt, kulturált hangulatban telt, egymás véleményét tiszteletben tartva egyeztetett a kormány a résztvevőkkel.
– Sokat segítene a helyzeten, ha január elsejétől valóban 21 százalékos béremelést kapnának a tanárok, ezt mennyiben látja most megvalósíthatónak?
– Ha Brüsszel nem tartaná vissza a Magyarországnak járó forrásokat, akkor már most január elsejétől 21 százalékos béremelés lehetne a tízszázalékos helyett. Összességében pedig 25 hónap alatt 75 százalékkal emelkedne a pedagógusbér, ez példa nélküli lenne. A kormány ennek érdekében mindent megtett, a parlament elfogadta a megállapodáshoz szükséges törvénymódosításokat. Most tízszázalékos béremelést tud megelőlegezni a kormány, amíg nem kapjuk meg a Magyarországnak járó forrásokat. Azon múlik a megegyezés és a béremelés, hogy a magyar baloldal meddig folytatja az igaztalan vádak felsorakoztatását Brüsszelben Magyarországgal szemben. Csak rajtuk múlik immár, hogy mikor indulhat meg Magyarország történetének legnagyobb pedagógus-béremelése.
– Az Európai Tanács azóta már elfogadta a magyar terveket, ezt győzelemként értékelte a kormány.
– Ez egy fontos lépés volt a folyamatban. Ezzel elismerték, amit kezdettől mondunk: Magyarországnak meg kell kapnia a neki járó forrásokat. Az unió szinte minden országjelentésben leírta, hogy fejleszteni kell a pedagógusok bérét, szükséges erre többet fordítani. Mi azt mondtuk, hogy mi ennek megfelelően a fejlesztési forrásainkat erre fordítanánk. Amikor ezekről a forrásokról mi is egyeztettünk a Belügyminisztériumban a bizottság képviselőivel, ők is azt jelezték, hogy nem tudnak ennél nagyobb uniós konstrukcióról egyik uniós tagországban sem.
– Ha röviden kellene összefoglalnia, hogyan értékelné a 2022-es évet?
– A háború és a szankciók éve volt, ez minden humán területen is megnehezítette azoknak a munkáját, akik az emberek egészségéért, biztonságáért, szociális biztonságért vagy a gyerekek neveléséért dolgoznak. Bár hálásak vagyunk azoknak, akik valamely segítő szakmát választották, a háború miatt sajnos idén nagyobb szükség volt a munkájukra, mint valaha. Év elején húszszázalékos béremelés volt az ágazatban, és a mostani megállapodás a garantált bérminimumról és a minimálbérről azt biztosítja, hogy az ágazatban a jövő évben is többet tudnak hazavinni az ott dolgozók. A gyermekvédelemben dolgozók speciális pótlékát ötszörösére emelte a kormány, egy év végi döntésnek köszönhetően január 1-jétől a nevelőszülők 25 százalékkal megemelt nevelési ellátmányt kapnak. Energiaválság, szankciós válság nehezítette, hogy az emelkedő pályán zökkenőmentesen haladhassunk tovább. Az év második felében olyan dolgokért is küzdenünk kellett, amelyek a korábbi években már természetesek voltak. Abban bízhatunk, hogy a következő év már a béke éve lesz. Mi azért dolgozunk, hogy béke legyen, és minden magyar család ugyanúgy tudjon gyarapodni, mint a háború és a szankciók előtt.
