Béremelések: kiemelkedő a hazai teljesítmény

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzése szerint a szervezet 32 tagállama közül várhatóan egyedül Magyarországon nő a reálkereset az idén. Látszik a béremelések eredménye, a november végén lezárt számításaik szerint rajtunk kívül minden fejlett országban nagyobb éves infláció lesz, mint az átlagkereset növekedése – jelezte Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

20220906 nestle_HZ_MN Fotó: Havran Zoltán

Szalai Piroska szerint nagyon jó hír, hogy a gazdaságunk motorjának egyik hajtóerejét, az uniós pénzeket nem csökkentették. Az előrejelzések szerint jövő év eleje lesz várhatóan a legkeményebb a munkaerőpiacon is, de nem elsődlegesen a munkanélküliség miatt, hanem azért, mert nagyon komoly átstrukturálódás várható. Jó példa erre a napokban kijött hír, miszerint a csődbe ment Tungsram dolgozóinak nagyobb részét más cégek veszik át. Emellett hallottunk már olyan nyilatkozatokat különböző fejvadász és munkaerő-toborzó cégek vezetőitől, miszerint ők a Tungsram összes dolgozójának azonnal tudnak munkát ajánlani, ha bejelentkeznek hozzájuk.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő fontos összehasonlításra hívta fel a figyelmet a béremelések kapcsán.
Fotó: Bach Máté

Jelentős változások a munkaerőpiacon

Szalai Piroska jelezte: ahogy a járvány alatt is felgyorsult a munkaerőpiac átalakulása, úgy most, a háborús energiaválság hatására is szinte biztos, hogy újabb hatalmas változások várhatók. Lesznek területek, ahol jelentős bővüléssel kell számolni, például minden olyan területen, amely összefügg az energiatakarékos megoldások kialakításával mind a lakosság, mind a vállalkozások szintjén, valamint várhatóan a high-tech szféra bővülésének üteme sem csökken. Sajnos azonban, azok a vállalkozások, amelyek nem tudnak lépést tartani a kihívásokkal, nem tudják a termelékenységet javítani, azok nagy bajba kerülhetnek.

– Az idei évet értékelve kijelenthető, hogy nagyon jól helytálltunk, Magyarország jobban teljesített, mint a nálunk jóval erősebb gazdaságú országok. Az OECD megállapításaival egybecseng a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nemrégiben közzétett jelentése, amely megállapítja, hogy Európában és Amerikában, valamint Afrikában a reálbérek csökkennek, Ázsiában, különösen Közép-Ázsiában és Kínában azonban nőnek – magyarázta a szakértő.

A statisztikai hivatal az első kilenc hónap kereseti adatait adta ki. Ezekből is látható, hogy idén részben a húszszázalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés hatására a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél januártól szeptemberig a havi bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal emelkedett. Ez 5,1 százalékos reálkereset-növekedést jelent. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 15,4 százalékkal nőtt, ami 3,2 százalékos reálérték-növekedésnek felel meg. A közfoglalkoztatottak nélküli bruttó átlagkereset 17,1 százalékkal, a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 18,2 százalékkal, a kedvezményekkel számított nettó mediánkereset is 16,7 százalékkal nőtt. A munkavállalók teljes körében pedig január–szeptemberi időszakban a havi bruttó átlagkereset 17 százalékkal emelkedett.

Béremelések: vezetjük a sort

Mivel már ismeretes, hogy a január–novemberi időszakban 13,6 százalékkal emelkedtek meg átlagosan a fogyasztói árak, a keresetek minden mutatója szerint reálérték-növekedést produkálunk.

– Tény, hogy a javulást leginkább az év elején érzékelhettük, mivel az első nyolc hónap mindegyikében, azaz augusztusig bezárólag a keresetek átlagos emelkedése meghaladta az inflációt, tehát a reálértékük növekedett. A környezetünkben nincs még egy ilyen ország, mindenhol csökkent már a keresetek vásárlóereje az év eleje óta – nyilatkozta Szalai Piroska. Szerinte a jövő évben is megvan az esélye annak, hogy nálunk a bérek értékét éves szinten ne, vagy csak jóval kevésbé eméssze fel az infláció, mint a környező országokban dolgozókét.

Egyrészt a magyar minimálbér jövőre is jelentősen emelkedik, a 16 százalékos emelés jelenleg az egyik legnagyobb a környezetünkben.

Hozzánk hasonló megállapodás született Lengyelországban, ahol a januártól 16 százalékos emelésről döntöttek, Szlovákiában nyolc százalékkal emelik a legkisebb béreket, Csehországban pedig csupán 6,8 százalékról folynak még a tárgyalások. Észtországban, ahol idén a legnagyobb volt az éves infláció, 11 százalékkal emelik mindössze a legkisebb béreket.

– Érdekes talán még, hogy Németországban 2022-ben három alkalommal emelkedett a minimálbér, legutóbb október 1-jétől, ezért most nem terveznek további növelést egészen júliusig. Ausztriában pedig nincs állami szintű egységes minimálbér-szabályozás – mondta a szakértő.

Szalai Piroska kitért arra is, hogy számos cégnél lezajlottak a bértárgyalások, és legtöbbjüknél két számjegyű alapbéremelésről állapodtak meg már év elejétől, majd év közepén újra terveznek emelés. Továbbá számos olyan béren kívüli új juttatást vezetnek be, ami a keresetet emeli. Ilyenek a különböző rezsikompenzációk, illetve az eredményben részesülők körének kiterjesztése az alacsonyabb beosztású munkavállalók csoportjaira is, hogy még közvetlenebbül érdekeltek legyenek az energia- és egyéb költségtakarékosságban. A várható pedagógusbér-emelés szintén hajtani fogja a nemzetgazdasági átlag növekedését is.

Borítókép: Az első negyedévben 107 ezer fővel dolgoztunk többen, a növekedés háromnegyedét a nők adták (Fotó: Havran Zoltán)