Továbbra sem nyugodt a szerb–magyar határ vajdasági oldalán a hétköznapi élet az embercsempészek múlt csütörtöki tűzpárbaja után. A Pannonrtv.com portál beszámolója szerint hiába telepítettek ki a lövöldözést követően a magyar határkerítéshez közeli kis Bácska birtok környékéről is több száz illegális bevándorlót a szerb rendőrség különleges egységei, illetve bontották el a sátorvárost: hétfőn már ismét égett a tűz, álltak a sátrak, nagyjából száz migráns tért vissza oda. Ők azok, akik általában a Szabadka–Szeged vasútvonal mentén járnak be Horgosra bevásárolni. A környéken a fák többségét kivágták, megcsonkították, azzal tüzelnek. A fűben ott hevernek a migránsok eldobott, Szerbiában kiállított identifikációs kártyái.
A folyamatos rendőri jelenlétnek köszönhetően azonban nem tudnak bejutni Horgos központjába.
Taxival jönnek vissza
A portál a helyiektől tudja, a taxisok leveszik járműveikről a taxijelzésüket, így próbálják kijátszani a rendőröket. Azokat a migránsokat pedig, akik mégis bejutnak a faluba, megmotozzák és visszatessékelik Horgos határába.
A lövöldözés előtti héten terepfelmérést végzett a térségben a Migrációkutató Intézet két elemző-kutatója, Dobó Géza és Tárik Meszár, és a napokban publikált gyorselemzésükben kitérnek a lövöldözésre.
A terepbejárást követő héten egy súlyos incidens borzolta a kedélyeket Horgoson, ami szemmel láthatóan a szerb hatóságokat is aktívabb fellépésre ösztökélte – értékelték a helyzetet.
A kutatók kiemelik, becslések szerint az alig több mint hatezer állandó lakosú település külterületein mintegy kétezer-ötszáz irreguláris migráns torlódott fel. Szerb rendőrök és katonák nagy erőkkel a helyszínre siettek és nem sokkal később helyreállították a rendet.
Az előzetes hírek szerint valószínűleg két nagyobb csoport közötti leszámolásról lehet szó.
A helyi lakosok aláírásgyűjtésbe kezdtek a helyzet mielőbbi rendezésére. Belgrádból, a szerb belügyminiszter helikopterrel érkezett a helyszínre, és arról tájékoztatott, hogy felszámolják az illegális táborokat és a befogadóállomásokba szállítják lakóikat.
A magyar kutató-elemzők által is bejárt Horgos határában lévő tábort felszámolták, lakóit délre, a Szerbia észak-macedóniai határához közeli, presevói befogadóállomásra szállították, azonban helyi lakosok a hatósági intézkedések elől elrejtőzött migránsok visszaszivárgásáról számoltak be a sajtónak.
Hiába viszik el őket
A Tereptapasztalatok a nyugat-balkáni migrációs útvonalon című gyorsjelentés szerint a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy ehhez hasonló incidenst követően a szerb hatóságok azon nyomban felszámolják az illegális sátortáborokat, valamint elszállítják a bevándorlókat a nagyobb befogadóközpontokba, viszont rövid idő elteltével azok visszaszivárognak és újfent a határ közelében lévő területeken vernek sátrat.
Egy másik probléma, hogy a lövöldözésekben főként az embercsempész csoportokhoz köthető személyek vesznek részt, nem pedig az Afganisztánból vagy Szíriából frissen érkezett migránsok, így ez utóbbiak elszállítása még nem feltétlenül oldja meg a problémát.
A Migrációkutató Intézet két munkatársa a határ szerb oldalát bejárva illegális migránsokkal beszélgetett, és a tapasztalatok alapján összegezték az információkat.
„Ugyan csak a vizuális megfigyeléseinkre és a beszélgetésekre hagyatkozhatunk, de összességében azt tapasztaltuk, hogy a nyár végi, illegális táborfelszámolásokat követően újak épültek ki, az irreguláris migránsok száma pedig nőtt” – írják, hozzátéve: korábban az észak-afrikai Maghreb-államokból érkezők jellemzően elkülönültek a közel-keletiektől. A közel-keletiek ennek okaként a maghrebiek agresszivitását, kábítószer- és rendeltetésellenes gyógyszerhasználatát nevezték meg, míg a maghrebiek szintén a közel-keletiek és afgánok erőszakosságára hivatkoztak. Azonban jelenleg az észak-afrikai arabok és berberek és a közel-keleti arabok jellemzően vegyesen lakják a táborokat.
Viszont az afgánoktól továbbra is félnek, velük nem vállalnak közös táborozást. Hatodik alkalommal kivétel nélkül fiatal férfi migránsokkal találkoztunk, korábbi terepbejárásainkat is ez jellemezte. Az interjúalanyok arra is utaltak, hogy az embercsempészek immár megkerülhetetlen tényezőkké váltak. Még azoknak is, akik saját szervezésben kísérelnék meg a határon való átjutást, fizetniük kell.
Mindennek agresszív fellépéssel, fegyverek használatával is nyomatékot adnak az embercsempészek.
A Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) november közepén kiadott friss jelentése a migránsok számának további növekedéséről számol be. Eszerint az idei első tíz hónapban az Európai Unió külső határain az előzetes számítások szerint 281 000 szabálytalan beutazást észleltek.* Ez 77 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, és 2016 óta legmagasabb. Az Európai Unióba vezető nyugat-balkáni útvonal továbbra is a legaktívabb. Októberben az EU tagállamai mintegy 42 000 szabálytalan átkelést regisztráltak, 71 százalékkal többet, mint 2021 azonos hónapjában. A nyugat-balkáni útvonal továbbra is a legaktívabb migrációs útvonal az EU-ba. Idén eddig a nyugat-balkáni régióban regisztrálták a legtöbb észlelést a migrációs válság 2015-ös tetőzése óta. Az illegális határátlépések magas száma a már Nyugaton tartózkodó migránsok ismételt határátlépési kísérleteinek tudható be. A vízummentes beutazást használó migránsok egy része a belgrádi repülőtéren keresztül, majd szárazföldön az EU külső határai felé utazik.
Borítókép: Horgos külterületére máris visszaszöktek a migránsok (Forrás: Pannon RTV)
