Szlovákia légterét is védik majd a Gripenek

A szomszédunkban zajló háború is megmutatta, milyen fontos a Magyar Honvédség, ezen belül is a légvédelem fejlesztése. Ezért hamarosan új, izraeli radarokat és amerikai–norvég légvédelmi rakétákat szereznek be a hadseregnek – mondta el lapunknak Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettestől megtudtuk azt is, a visegrádi országokkal megegyezés született arról, hogy együtt látják el Szlovákia légtérvédelmét, és ebben részt vesznek majd a magyar Gripenek is. Vargha Tamás szerint a kormány mindent megtesz a katonák megbecsüléséért, ezért a korábbi béremeléseket 2024-ben újabb illetményfejlesztés követi, és folytatódik a haderőfejlesztési program is.

20221123 Budapest Vargha Tamás államtitkár Karc FM Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Ha már említette a Gripeneket, ezeknek a vadászgépeknek a lízingje 2026-ban lejár. Meghosszabbítja ezt a kormány, illetve megvásárolja az eszközöket, vagy esetleg bővíti a flottát? Gondolkodnak-e más géptípusokban is?

– Erről még nem kellett döntést hozni. A Gripenek lízingje 2026-ban úgy jár le, hogy lesz lehetőségünk azokat megvásárolni jutányos, maradvány áron. Döntés még nincs a megvásárlásukról sem, de a tapasztalataink szerint a Gripenek kiváló repülőgépek, nemcsak Magyarország légtérvédelmét és légtérrendészeti feladatait látják el, hanem Szlovéniáét is, illetve Litvániában állomásozott négy gépünk, ezeknek a missziós mandátuma a napokban járt le. A V4-tárgyalásokon körvonalazódott ugyanakkor egy olyan terv, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország is csatlakozik Szlovákia légtérvédelmi támogatásához, mert északi szomszédunk átmenetileg vadászgéphiányban szenved. A Gripenek tehát Szlovákia légtérvédelmében is részt vehetnek a közeljövőben.

– A baloldal azt is a szemükre vetette, hogy jelenleg a GDP egy százalékát költik honvédelemre, miközben a kormány azt mondja, egy éven belül akár meghaladhatják a két százalékot is. Ez azért sem mindegy, mert a NATO elvárása a két százalék lenne. Tudjuk ezt teljesíteni?

– A haderőfejlesztés összetett feladat, az egész honvédelmi képességet kell fejleszteni. A haderőfejlesztésnek tehát nagyon fontos része a „vas”, vagyis a haditechnika, számtalan eszközt vásárolunk folyamatosan, az önjáró tarackoktól kezdve a Leopard harckocsikon át a helikopterekig, merev szárnyú repülőgépekig. Ezek beszerzése pénz és döntés kérdése. A haderőfejlesztésnek azonban része a kiképzett és jól felszerelt katona is. Kell jó XXI. századi egyéni felszerelés, ruházat, védőmellény, sisak, kommunikációs eszközök és egyéni fegyver, minden, amire a katonának szüksége van, és kell hozzá XXI. századi kiképzés is, megfelelő helyőrségekkel. Szintén Vadai Ágnes vádolt meg minket azzal, hogy csak a GDP egy százalékát költöttük a honvédségre. Ez azonban egy óriási csúsztatás, hiszen csak nominális értékben igaz, hogy az ő idejükben többet költöttek a hadseregre.

Vargha Tamás (Fotó: Mirkó István)

Abban a költségvetésben ugyanis benne volt azoknak a katonáknak a nyugdíja is, akik huszonöt év szolgálat után elmehettek nyugállományba. Óriási elismerést vívtunk ki a NATO-ban, mert 2015-ig nem csökkent a honvédelmi költségvetés, miközben nagyon sok európai ország kevesebbet költött erre a célra. Most pedig ott tartunk, hogy már 2023-ban elérhetjük a két százalékot, vagyis egy évvel előbb, mint ahogyan ezt korábban vállaltuk.

–  Van elég megfelelően kiképzett katonánk az új eszközökhöz?

– Mind az aktív, mind pedig a tartalékos katonák létszámát növelni szeretnénk. Szalai-Bobrovniczky Kristóf miniszter úr határozott céllal és elképzelésekkel érkezett a tárcához, és ezek között a tervek között ez is szerepel.  A harcoló alakulatok létszámának növelésére egyrészt átcsoportosítással lesz lehetőség, a migrációs nyomás elleni küzdelem ugyanis a határvadászok feladata lesz, így ezekből a beosztásokból fokozatosan visszahívhatjuk a  Magyar Honvédség katonáit. Nagy hangsúlyt helyezünk természetesen a toborzásra és a kiképzésre is, annak érdekében, hogy a beérkező eszközök szakszerű használatára meglegyen a szükséges létszámú állomány.

– A katonák toborzása mellett szükség van a megtartásukra, megbecsülésükre is. Mennyit keres ma egy katona, és milyenek az elhelyezési körülmények?

– Természetesen a katonákat meg kell becsülni. Anyagilag is és minden más tekintetben is, tehát el kell ismerni ezt a szolgálatot, hiszen amikor a katonák esküt tesznek, akkor mondanak egy nagyon-nagyon fontos mondatot. Azt, hogy ezt az országot, ezt a hazát életük árán, életük feláldozásával is megvédik. A helyőrségek olyan bázisok, amelyekben a katonák élnek, laknak, folyik a kiképzésük, tehát ahol ők dolgoznak, ezeket is fejlesztenünk kell. A rosszul megválasztott és rosszul bevezetett uniós szankciók miatt az energia ára az egekben van, ezért is szükségesek a korszerűsítések. Folytatjuk az illetményemeléseket is, idén átlagosan negyedével nőttek a fizetések, ezt követően a terveink szerint 2024 januárjában ismét lesz illetményemelés.

– Átalakítják ugyanakkor a honvédség szerkezetét, lesz újra vezérkar és több lesz a lövész.

– A NATO-ban is alapelv, hogy a honvédelemnek civil irányítása és katonai vezetése van. Ezért alakul újjá a honvédvezérkar, a Magyar Honvédség vezetése. A Magyar Honvédség parancsnoksága helyett létrejövő vezérkar jóval kisebb létszámú lesz, mint a parancsnokság. Tehát a vezetési rendszer úgynevezett csúcsán is karcsúsítunk, hiszen ahogy ön is említette, a szomszédunkban zajló háború is indokolja, hogy több lövészre, harcoló katonára van szükség. Ez persze nem azt jelenti, hogy jelentősen csökkentenénk például a logisztikával foglalkozók létszámát, hiszen az utánpótlás biztosítása is fontos feladat.

– Mi lesz a feladata a fejlesztésekben a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-nek, amelyet Palkovics László korábbi innovációs és technológiai miniszter vezet majd?

– A magyarok, és különösen a katonák mindig is jók voltak az innovációban. Ennek a holdingnak a magyar hadiipar fejlesztése lesz a feladata, ami kiemelten fontos, hiszen növeli a gazdaság teljesítményét. Nagyon fontos az is, hogy amikor valamilyen eszközt beszerzünk (és nemcsak haditechnikát), akkor legyen ennek magyarországi pillére a gyártásban.

– Ha van civil vezetése a minisztériumnak, van honvédvezérkar, mi a szerepe az új hivatalnak, a kormányfő katonai irodájának?

– Ez a miniszterelnök munkáját segítő iroda. Erre azért van szükség, mert a kormányfő novembertől, az új törvény szerint sokkal komolyabb szerepet kap egy különleges jogrendi esetben.

– Sok fiatal jelentkezik katonának?

– Örömteli dolog, hogy nagyon sok fiatal jelentkezik például a honvédkadétprogramunkra. Ezért is szeretnénk, hogy még több olyan iskolánk, kollégiumunk legyen, ahol a fiatalok készülhetnek a hivatásos katonai szolgálatra. Munkát kell fektetni abba, hogy a toborzás sikeres és eredményes legyen, és a toborzás után a Magyar Honvédségbe jelentkező fiatal ott is maradjon. Ezért igyekszünk nagyon szélesre tárni a kaput. Miniszter úr ezt úgy fogalmazta meg, hogy engedjünk be mindenkit egy szélesre tárt kapun, és majd utána döntsük el, mire is alkalmas a jelentkező. Ne tegyünk ki előre tiltó táblákat, engedjünk be a rendszerbe minél több fiatalt, aki később eldöntheti, hogy önkéntes katonai szolgálatot teljesít, és utána visszamegy civilnek, vagy hivatásos lesz, vagy a kettő között találja meg az utat, és például tartalékos szolgálatot vállal a lakóhelye környékén. A célunk tehát az, hogy minél többen lépjenek be ezen a kapun, és legyen számukra nemzeti ügy a haza védelme.

Borítókép: Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes (Fotó: Mirkó István)