Szlovákia légterét is védik majd a Gripenek

A szomszédunkban zajló háború is megmutatta, milyen fontos a Magyar Honvédség, ezen belül is a légvédelem fejlesztése. Ezért hamarosan új, izraeli radarokat és amerikai–norvég légvédelmi rakétákat szereznek be a hadseregnek – mondta el lapunknak Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettestől megtudtuk azt is, a visegrádi országokkal megegyezés született arról, hogy együtt látják el Szlovákia légtérvédelmét, és ebben részt vesznek majd a magyar Gripenek is. Vargha Tamás szerint a kormány mindent megtesz a katonák megbecsüléséért, ezért a korábbi béremeléseket 2024-ben újabb illetményfejlesztés követi, és folytatódik a haderőfejlesztési program is.

20221123 Budapest Vargha Tamás államtitkár Karc FM Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Miközben a kormány soha nem látott haderőfejlesztésbe kezdett, a honvédséggel kapcsolatos törvényjavaslatok vitáján Vadai Ágnes, a Gyurcsány-párt árnyékkormányának „honvédelmi minisztere” azzal vádolta meg önöket, hogy leépítették a Magyar Honvédséget. Mit szól ehhez?  

– Elképesztő, hogy pont az a Vadai Ágnes vádol bennünket ezzel, aki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára volt abban a nyolc évben, amikor valóban megtörtént ez a leépítés. Fegyvernemeket, képességeket szüntettek meg, amelyek egy része még ma is hiányzik. Ha azt mondjuk, hogy ezeket elkótyavetyélték, akkor nagyon jóindulatúak vagyunk, mert mondhatnánk azt is, hogy ellopták. Hulladékkereskedőknek adták el kilós áron a haditechnikai eszközöket, de felszámolták az ezekhez tartozó katonai védelmi képességet, vagyis katonák tömege került ki a rendszerből. Abban az időben tanítottam a Magyar Honvédség katonáit Székesfehérváron, és végigéltem a leépítéseket. Azt, ahogyan a képességekkel együtt a katonák is feleslegessé váltak az akkori vezetés számára. Emberi sorsokról döntöttek így felelőtlenül, családokat taszítva ezzel létbizonytalanságba. Aki pedig abban a politikai közösségben tevékenykedik, amely ebben részes volt, jobban tenné, ha hallgatna, ha a honvédség fejlesztéséről van szó. 

– Hogyan áll jelenleg a haderőfejlesztési program? Különösen fontos kérdés például a légvédelem korszerűsítése, erre a lengyelországi rakétaincidens is ráirányította a figyelmet.

– Nagyon fontos része lesz a haderőfejlesztésnek a légvédelem, a radarok és radarrendszerek fejlesztése, hiszen a szomszédban háború zajlik, és ennek súlyos következményei vannak. Az egyik következménye, hogy meghaladja az egymilliót azoknak a menekülteknek a száma, akik Magyarországra érkeztek, és hazánk segítséget nyújtott nekik. Ez az elmúlt évtizedek legnagyobb humanitárius segítségnyújtása, amiért a magyar embereket köszönet illeti. Ugyanakkor kezelni kell a háborúból adódó katonai kihívásokat is, így a haderőfejlesztésnek nyilván nagyon fontos eleme lesz a légtérvédelem korszerűsítése. Jelenleg szovjet típusú KUB rakétáink vannak, illetve francia Mistral-rakétarendszerünk, amit fejlesztettünk. Szükség lesz nagyobb hatótávolságú, korszerű eszközökre, ezért hamarosan érkezik a honvédséghez a norvég–amerikai NASAMS-rendszer. Szalai-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter úr nemrég megtekintette Izraelben az úgynevezett Vaskupolát, vagyis az ottani légvédelmi rendszert. Ez sem véletlen, hiszen folyamatban van izraeli radarok, az ELTA-rendszer beszerzése is. Ehhez természetesen kell a vadászrepülő-képesség is, tehát a Gripenek is ellátják a légtér védelmét.

– Ha már említette a Gripeneket, ezeknek a vadászgépeknek a lízingje 2026-ban lejár. Meghosszabbítja ezt a kormány, illetve megvásárolja az eszközöket, vagy esetleg bővíti a flottát? Gondolkodnak-e más géptípusokban is?

– Erről még nem kellett döntést hozni. A Gripenek lízingje 2026-ban úgy jár le, hogy lesz lehetőségünk azokat megvásárolni jutányos, maradvány áron. Döntés még nincs a megvásárlásukról sem, de a tapasztalataink szerint a Gripenek kiváló repülőgépek, nemcsak Magyarország légtérvédelmét és légtérrendészeti feladatait látják el, hanem Szlovéniáét is, illetve Litvániában állomásozott négy gépünk, ezeknek a missziós mandátuma a napokban járt le. A V4-tárgyalásokon körvonalazódott ugyanakkor egy olyan terv, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország is csatlakozik Szlovákia légtérvédelmi támogatásához, mert északi szomszédunk átmenetileg vadászgéphiányban szenved. A Gripenek tehát Szlovákia légtérvédelmében is részt vehetnek a közeljövőben.

– A baloldal azt is a szemükre vetette, hogy jelenleg a GDP egy százalékát költik honvédelemre, miközben a kormány azt mondja, egy éven belül akár meghaladhatják a két százalékot is. Ez azért sem mindegy, mert a NATO elvárása a két százalék lenne. Tudjuk ezt teljesíteni?

– A haderőfejlesztés összetett feladat, az egész honvédelmi képességet kell fejleszteni. A haderőfejlesztésnek tehát nagyon fontos része a „vas”, vagyis a haditechnika, számtalan eszközt vásárolunk folyamatosan, az önjáró tarackoktól kezdve a Leopard harckocsikon át a helikopterekig, merev szárnyú repülőgépekig. Ezek beszerzése pénz és döntés kérdése. A haderőfejlesztésnek azonban része a kiképzett és jól felszerelt katona is. Kell jó XXI. századi egyéni felszerelés, ruházat, védőmellény, sisak, kommunikációs eszközök és egyéni fegyver, minden, amire a katonának szüksége van, és kell hozzá XXI. századi kiképzés is, megfelelő helyőrségekkel. Szintén Vadai Ágnes vádolt meg minket azzal, hogy csak a GDP egy százalékát költöttük a honvédségre. Ez azonban egy óriási csúsztatás, hiszen csak nominális értékben igaz, hogy az ő idejükben többet költöttek a hadseregre.

Vargha Tamás (Fotó: Mirkó István)

Abban a költségvetésben ugyanis benne volt azoknak a katonáknak a nyugdíja is, akik huszonöt év szolgálat után elmehettek nyugállományba. Óriási elismerést vívtunk ki a NATO-ban, mert 2015-ig nem csökkent a honvédelmi költségvetés, miközben nagyon sok európai ország kevesebbet költött erre a célra. Most pedig ott tartunk, hogy már 2023-ban elérhetjük a két százalékot, vagyis egy évvel előbb, mint ahogyan ezt korábban vállaltuk.

–  Van elég megfelelően kiképzett katonánk az új eszközökhöz?

– Mind az aktív, mind pedig a tartalékos katonák létszámát növelni szeretnénk. Szalai-Bobrovniczky Kristóf miniszter úr határozott céllal és elképzelésekkel érkezett a tárcához, és ezek között a tervek között ez is szerepel.  A harcoló alakulatok létszámának növelésére egyrészt átcsoportosítással lesz lehetőség, a migrációs nyomás elleni küzdelem ugyanis a határvadászok feladata lesz, így ezekből a beosztásokból fokozatosan visszahívhatjuk a  Magyar Honvédség katonáit. Nagy hangsúlyt helyezünk természetesen a toborzásra és a kiképzésre is, annak érdekében, hogy a beérkező eszközök szakszerű használatára meglegyen a szükséges létszámú állomány.

– A katonák toborzása mellett szükség van a megtartásukra, megbecsülésükre is. Mennyit keres ma egy katona, és milyenek az elhelyezési körülmények?

– Természetesen a katonákat meg kell becsülni. Anyagilag is és minden más tekintetben is, tehát el kell ismerni ezt a szolgálatot, hiszen amikor a katonák esküt tesznek, akkor mondanak egy nagyon-nagyon fontos mondatot. Azt, hogy ezt az országot, ezt a hazát életük árán, életük feláldozásával is megvédik. A helyőrségek olyan bázisok, amelyekben a katonák élnek, laknak, folyik a kiképzésük, tehát ahol ők dolgoznak, ezeket is fejlesztenünk kell. A rosszul megválasztott és rosszul bevezetett uniós szankciók miatt az energia ára az egekben van, ezért is szükségesek a korszerűsítések. Folytatjuk az illetményemeléseket is, idén átlagosan negyedével nőttek a fizetések, ezt követően a terveink szerint 2024 januárjában ismét lesz illetményemelés.

– Átalakítják ugyanakkor a honvédség szerkezetét, lesz újra vezérkar és több lesz a lövész.

– A NATO-ban is alapelv, hogy a honvédelemnek civil irányítása és katonai vezetése van. Ezért alakul újjá a honvédvezérkar, a Magyar Honvédség vezetése. A Magyar Honvédség parancsnoksága helyett létrejövő vezérkar jóval kisebb létszámú lesz, mint a parancsnokság. Tehát a vezetési rendszer úgynevezett csúcsán is karcsúsítunk, hiszen ahogy ön is említette, a szomszédunkban zajló háború is indokolja, hogy több lövészre, harcoló katonára van szükség. Ez persze nem azt jelenti, hogy jelentősen csökkentenénk például a logisztikával foglalkozók létszámát, hiszen az utánpótlás biztosítása is fontos feladat.

– Mi lesz a feladata a fejlesztésekben a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-nek, amelyet Palkovics László korábbi innovációs és technológiai miniszter vezet majd?

– A magyarok, és különösen a katonák mindig is jók voltak az innovációban. Ennek a holdingnak a magyar hadiipar fejlesztése lesz a feladata, ami kiemelten fontos, hiszen növeli a gazdaság teljesítményét. Nagyon fontos az is, hogy amikor valamilyen eszközt beszerzünk (és nemcsak haditechnikát), akkor legyen ennek magyarországi pillére a gyártásban.

– Ha van civil vezetése a minisztériumnak, van honvédvezérkar, mi a szerepe az új hivatalnak, a kormányfő katonai irodájának?

– Ez a miniszterelnök munkáját segítő iroda. Erre azért van szükség, mert a kormányfő novembertől, az új törvény szerint sokkal komolyabb szerepet kap egy különleges jogrendi esetben.

– Sok fiatal jelentkezik katonának?

– Örömteli dolog, hogy nagyon sok fiatal jelentkezik például a honvédkadétprogramunkra. Ezért is szeretnénk, hogy még több olyan iskolánk, kollégiumunk legyen, ahol a fiatalok készülhetnek a hivatásos katonai szolgálatra. Munkát kell fektetni abba, hogy a toborzás sikeres és eredményes legyen, és a toborzás után a Magyar Honvédségbe jelentkező fiatal ott is maradjon. Ezért igyekszünk nagyon szélesre tárni a kaput. Miniszter úr ezt úgy fogalmazta meg, hogy engedjünk be mindenkit egy szélesre tárt kapun, és majd utána döntsük el, mire is alkalmas a jelentkező. Ne tegyünk ki előre tiltó táblákat, engedjünk be a rendszerbe minél több fiatalt, aki később eldöntheti, hogy önkéntes katonai szolgálatot teljesít, és utána visszamegy civilnek, vagy hivatásos lesz, vagy a kettő között találja meg az utat, és például tartalékos szolgálatot vállal a lakóhelye környékén. A célunk tehát az, hogy minél többen lépjenek be ezen a kapun, és legyen számukra nemzeti ügy a haza védelme.

Borítókép: Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes (Fotó: Mirkó István)