Továbbra is nagy erőkkel vizsgálódik az a közös, magyar–lengyel nyomozócsoport, amelynek felállításáról azután döntöttek, hogy a hatóságok figyelmét is felkeltette az az országokon átívelő milliárdos stikli, aminek egykori rendőrök is haszonélvezői lehettek. A történet szálai egészen 2013-ig nyúlnak vissza, amikor is két, korábban a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) dolgozó főrendőr megszervezte az ország egyik legjelentősebb, nemesfémekre szakosodott áfacsalási hálózatát.
A hierarchikusan felépített csapat tipikus bűnszervezetként üzemelt: a feladatok fel voltak osztva, a strómanok, katonák havonta körülbelül ezer eurót tehettek zsebre, miközben a két volt rendőr, a szervezet tényleges irányítója, F. László, valamint a bűnbanda megalakulásakor még állományban lévő R. Sándor milliárdos bevételt könyvelhetett el.
Mindezek úgy jutottak a nyomozók tudomására, hogy egy, a családjával együtt halálosan megfenyegetett, „kiugrott” bandatag mindent borított, és költségvetési csalás miatt feljelentést tett a lengyel és a magyar hatóságoknál.
Pandúrból rabló
A feljelentésben részletesen leírták, hogy a szervezet egyik legfontosabb tagja az a H. Dávid, aki a csaláshoz hozta a nemesfémszakmában való jártasságot és azt a kapcsolati tőkét, hogy honnan lehet beszerezni azokat a termékeket, amiket meg tudnak később „áfáztatni”. A hatósághoz eljuttatott dokumentum szerint H. korábbi ügyleteinek köszönhetően kiváló rendőrségi összeköttetésekkel rendelkezett, így neki köszönhetően került a csapatba még aktív állományú NNI-s tisztként R. Sándor, aki magával hozta azt az F. László nyugalmazott rendőr alezredest is, aki egy idő után átvette az áfacsaló hálózat irányítását, amelynek működését a következőképpen írta le a feljelentés: egy romániai vállalkozás, a banda által létrehozott Cs. Trade megvette az ezüstöt nettó áron olyan magyar nagykereskedőktől, akik azt olasz gyárakból rendelték, majd papíron, ugyancsak nettó áron eladták egy strómanjuk lengyelországi cégének, amelyik aztán bruttó áron továbbadta a lengyel felvásárlónak.
Az „áfázást” úgy álcázták, hogy a banda strómanjának cége a könyvelésében a beszerzést is bruttó áron tüntette fel.
Ezzel a csalással nem a teljes beszerzési érték, csak a beszerzési és az eladási összeg közötti különbözet után lett adófizetési kötelezettsége a vállalkozásnak.
A csecsen bűnöző és az ukrán strómanok
A kipakoló volt bandatag arról is beszámolt, hogy mialatt folyamatosan szállították az árut Lengyelországba, megkezdték az új vállalkozások alapítását, hiszen a gyanúba keveredett cégektől meg kellett szabadulniuk. Ehhez egy, a H. Dávid ismeretségébe tartozó csecsen bűnözőt kértek meg, hogy hajtson fel ukrán állampolgárságú személyeket, akik „aprópénzért” elvállalták, hogy a nevükre írassák ezeket a vállalkozásokat. Egyik forrásunk szerint F. és csapata az üzletet azért nem bonyolította túl, mert elsősorban nem a magyar, hanem a lengyel költségvetésnek okoztak kárt, ami abból a szempontból fontos, hogy „áfás körökben” tényként kezelik, hogy a lengyel adóhatóság sokéves lemaradásban van a magyar NAV-hoz képest is. A másik ok az F. Lászlót ismerő informátorunk megfogalmazása szerint az, hogy „a rendszer elfárad”. Ezalatt azt kell érteni, hogy mivel országokon átívelő bűncselekményekről van szó, a jogsegélykérelem és egyéb procedúrák több évig késleltethetik az eredményes felderítést.
Legfoglalt arany a drogdílernél
Mindezek után az a döntés született, hogy a korábban pusztán ezüstben utazó banda a nagyobb haszon érdekében áttér az arannyal való üzletelésre, ami forrásunk elmondása szerint azt jelentette, hogy magyarországi partnerükkel speciális arany ékszereket gyártattak. A társaságon ugyanakkor eluralkodott a paranoia, megijedtek, hogy az adóhatóság lépni fog az ügyükben, emiatt H. Dávid egyik ismerősénél nagy mennyiségű, csaknem százmillió forintot érő színaranyat rejtettek el. Számításaikba azonban hiba csúszott: néhány nappal az áru eldugása után, 2015. augusztus 14-én, az esti órákban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai házkutatást tartottak H. Dávid barátjánál, akit később kábítószer-kereskedelem miatt vontak felelősségre. A rendőrök a megtalált drog mellett F.-ék aranyát is lefoglalták.
Közös lengyel–magyar nyomozócsoport vizsgálódik
A feljelentésben megemlítették a Jobbik egykori, 2019-ben „magánéleti okok” miatt visszavonuló politikusát, Staudt Gábort is. F. László még az „üzlet” beindítása előtt a radikális párt volt frakcióvezető-helyettesének a legszűkebb tanácsadói, bizalmi körébe tartozott, és munkájával segítette a Jobbik akkori fővárosi frakcióját. A nyugalmazott alezredes részt vett és fel is szólalt a Jobbik első szakmai konferenciáján, amit rendvédelem témakörében tartottak meg 2009 októberében. F. fél évvel később, mint a Jobbik szakjogásza, interjúban ekézte a Fidesz–MSZP által 2010-ben elfogadott titoktörvényt. A feljelentő szerint F. Lászlónak olyan terve is volt, hogy a bűnös úton szerzett vagyon segítségével belügyminisztert csinál Staudtból. A nemesfémmel üzletelő bűnbanda ellen Magyarországon és Lengyelországban is nyomozás indult. Itthon a Fővárosi Nyomozó Ügyészség járt el, míg a lengyeleknél egy speciális, „maffiaellenes” ügyész által irányított, szervezett bűnözés, terrorizmus, nemzetközi kábítószer-kereskedelem és gazdasági bűnözés ellen fellépő különleges rendőri egység indított nyomozást az F. László vezette csapat ellen. Később a két szervből létrehozott közös nyomozócsoport kezdett vizsgálódni az ügyben. A Fővárosi Főügyészség lapunknak küldött tájékoztatása szerint a nyomozás jelenleg is folyamatban van.
Tízmilliós „lehúzások”
Fontos azt is megemlíteni, hogy a csapat több tagjának neve más bűncselekmények kapcsán is felmerült, ugyanis egy idő után az „áfázásról” áttértek a „lehúzásokra”. 2017 elején F. és volt rendőrtársa, R. Sándor 40 millió forintnyi euróval könnyített meg Olaszországban egy befektetőt. F. Lászlót mindezek miatt lopással gyanúsították meg a magyar rendőrök. Az F. László-féle kör egyik tagjához, P. Bálinthoz (egy kulcsfontosságú vallomás szerint ő volt az, aki a milliárdos áfacsalási biznisz lengyel vevőjével összekötötte F.-éket) köthető az a több tízmilliós csalás is, amit Svédországban követtek el. P. Bálint a vád szerint egy nemesfémekben utazó vállalkozót egy svédországi zavaros üzletbe vont bele, aminek a vége az lett, hogy a férfinek mai árfolyamon 85 millió forintos kára keletkezett, miután 300 kilogramm színezüsttől szabadították meg. A vádemelés egyébként nehézkesen történt meg, első körben a IX. Kerületi Rendőrkapitányság megszüntette a nyomozást arra hivatkozva, hogy nem bizonyítható a bűncselekmény, mert a gyanúsított tagad, és van két tanú, akik az ő álláspontját erősítették.
Titkos hangfelvétel a milliárdos áfacsalásról
A sértett jogi képviselője panaszt nyújtott be az ügyészségre, amelyben egyebek mellett leírták, hogy a tanúk biztosan hazudnak, amit egy titokban rögzített, a rendőrségnek csatolt hangfelvétel leirata is bizonyít. A felvétel egyébként azért is érdekes, mert azon a fentebb említett, milliárdos áfacsalási üggyel kapcsolatban is elhangzottak értékes információk az egyik bandatag részéről. Úgy tudjuk, éppen ezért a hanganyagot nemrég a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a nyomozati iratokhoz csatolta. Visszatérve a csalási ügyhöz, a IX. Kerületi Ügyészség végül alaposnak találta a panaszt, és hatályon kívül helyezte a rendőrség határozatát, illetve elrendelte a nyomozás folytatását, így került sor végül a vádemelésre, ami után P. Bálintot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte jogerősen a bíróság. A sértett a jogerős döntés után hamis vád, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felbujtás miatt feljelentést tett a rendőrségen, hiszen a már említett hangfelvétel igazolja, hogy a tanúk nem mondtak igazat, sőt különböző bűncselekmények elkövetésével vádolták meg a sértettet. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a napokban el is rendelte a nyomozást hamis vád gyanújával, de a nyomozás keretében nyilvánvalóan a hamis tanúzás cselekményét is vizsgálni fogják.
A feldobott bűntárs
Külön érdekesség, hogy a csalás miatt elmarasztalt férfi mellett tanúskodók egyike egy olyan bűnöző volt, akit egy droglabor működtetése miatt vontak felelősségre. B. Péter az elfogása előtt nem sokkal tett tanúvallomást, de a szembesítésre már nem tudott elmenni, mert lecsapott rá és társaira a BRFK kábítószer-bűnözés elleni osztálya, valamint a bűnügyi bevetési osztály nyomozói. Összesen háromszázmillió forint értékű metamfetamint találtak náluk, amiből minimum 100–150 kilogramm amfetamint tudtak volna előállítani a magyar és szerb bűnözők. Nem mellékes az sem, hogy a drogügybe belebukó férfit, aki szintén az áfacsaló bűnbandához tartozott korábban, évekkel ezelőtt éppen az NNI egykori alezredese, F. László csalta tőrbe. Forrásaink szerint ugyanis P. Bálint köre – amibe B. Péter is beletartozott – idővel teherré vált a csapatnak, ráadásul tudni lehetett, hogy milliárdokat fognak kaszálni az áfacsalással, a pénzen pedig nem akartak osztozni. Kapóra jött, hogy B. Pétert itthon egy gazdasági bűncselekmény miatt körözni kezdték és bujkálnia kellett. F. Lászlóékban azonban feltétel nélkül megbízott, akik egyik nap elkísérték abba a hostelba, ahol álnéven lakott. Másnap reggel a Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési alosztálya munkatársai kopogtattak B. Péter ajtaján – állították forrásaink, akik szerint, amikor B. Péter szabadult a letartóztatásból, „le akarta vadászni” F.-et, illetve a szervezet több tagját. Végül azért nem fajultak el a dolgok, mert a konfliktust a hírhedt kecskeméti maffiaper egyik elítéltje simította el, hiszen a férfi jó viszonyban volt az áfacsaló banda fontos tagjával, H. Dáviddal.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
