Továbbra is nagy erőkkel vizsgálódik az a közös, magyar–lengyel nyomozócsoport, amelynek felállításáról azután döntöttek, hogy a hatóságok figyelmét is felkeltette az az országokon átívelő milliárdos stikli, aminek egykori rendőrök is haszonélvezői lehettek. A történet szálai egészen 2013-ig nyúlnak vissza, amikor is két, korábban a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) dolgozó főrendőr megszervezte az ország egyik legjelentősebb, nemesfémekre szakosodott áfacsalási hálózatát.
A hierarchikusan felépített csapat tipikus bűnszervezetként üzemelt: a feladatok fel voltak osztva, a strómanok, katonák havonta körülbelül ezer eurót tehettek zsebre, miközben a két volt rendőr, a szervezet tényleges irányítója, F. László, valamint a bűnbanda megalakulásakor még állományban lévő R. Sándor milliárdos bevételt könyvelhetett el.
Mindezek úgy jutottak a nyomozók tudomására, hogy egy, a családjával együtt halálosan megfenyegetett, „kiugrott” bandatag mindent borított, és költségvetési csalás miatt feljelentést tett a lengyel és a magyar hatóságoknál.
Pandúrból rabló
A feljelentésben részletesen leírták, hogy a szervezet egyik legfontosabb tagja az a H. Dávid, aki a csaláshoz hozta a nemesfémszakmában való jártasságot és azt a kapcsolati tőkét, hogy honnan lehet beszerezni azokat a termékeket, amiket meg tudnak később „áfáztatni”. A hatósághoz eljuttatott dokumentum szerint H. korábbi ügyleteinek köszönhetően kiváló rendőrségi összeköttetésekkel rendelkezett, így neki köszönhetően került a csapatba még aktív állományú NNI-s tisztként R. Sándor, aki magával hozta azt az F. László nyugalmazott rendőr alezredest is, aki egy idő után átvette az áfacsaló hálózat irányítását, amelynek működését a következőképpen írta le a feljelentés: egy romániai vállalkozás, a banda által létrehozott Cs. Trade megvette az ezüstöt nettó áron olyan magyar nagykereskedőktől, akik azt olasz gyárakból rendelték, majd papíron, ugyancsak nettó áron eladták egy strómanjuk lengyelországi cégének, amelyik aztán bruttó áron továbbadta a lengyel felvásárlónak.
Az „áfázást” úgy álcázták, hogy a banda strómanjának cége a könyvelésében a beszerzést is bruttó áron tüntette fel.
Ezzel a csalással nem a teljes beszerzési érték, csak a beszerzési és az eladási összeg közötti különbözet után lett adófizetési kötelezettsége a vállalkozásnak.