Minden szakmai érvet nélkülözve a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által vezetett kormány 2007-ben megszüntette Magyarország talán legpatinásabb, sokfunkciós kórházát az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI). Bár a kórházbezárási törvény értelmében több kórház is az OPNI sorsára jutott, továbbá számos egészségügyi intézményben csökkentették az aktív ágyak számát, valamint összevonások és kapacitásleépítések történtek, a legnagyobb felháborodást kétségtelenül az OPNI bezárása váltotta ki, amely alapjaiban rengette meg a pszichiátriai ellátást.
Molnár Lajos akkori SZDSZ-es egészségügyi miniszter döntése következtében ugyanis hajléktalanná tett betegek sokasága lepte el az utcákat, többen öngyilkosok lettek, az intézmény szakembergárdájának egy része pedig szétszéledt vagy befejezte a praktizálást.
Papíron ugyan szétosztották a betegeket más intézmények között, de mivel mentálisan sérült emberekről volt szó, ráadásul sokan közülük nem voltak képesek az önellátásra, nem lehetett tudni, hányan jelentkeztek a kijelölt ellátóhelyre. Szilágyi Júlia, 2008-as a Magyar Pszichiátriai Társaság XIV. vándorgyűlésén elmondott beszédéből kiderült az is, hogy „az átalakítás során az OPNI eredeti 849 ágyából kb. 300 került átadásra, a tündérhegyi 50 ágy megmaradt eredeti helyén, a többi pedig (kb. 500 ágy) megszűnt. A pontos számok ma sem ismertek, ezért legegyszerűbb, ha azt mondjuk, hogy több száz pszichiátriai betegeket ellátó ágy szűnt meg, és, hogy majdnem kétszer annyi ágy szűnt meg, mint amennyi átadásra került más intézményeknek.”
Emlékezetes, az elmegyógyintézet bezárása kapcsán 2009-ben, egy 52 oldalas jelentésben az alapvető jogok biztosa is súlyos problémákra hívta fel a figyelmet, a kiszolgáltatott pszichiátriai betegek százai egészségének, akár életének veszélybe kerülése miatt pedig az egészséghez való jog sérelmét állapította meg. Az Állami Számvevőszék 2012-ben szintén elmarasztalta a nagy múltú intézet megszüntetését, hangsúlyozva, hogy az OPNI bezárása szakmailag előkészítetlen és célszerűtlen lépés volt.
Mindezek ellenére azonban az OPNI szétverése megtörtént, az intézmény bezárásának hatását pedig a mai napig érezni lehet. A közgondolkodásban ugyanis rendre felmerül, hogy az utcán látható pszichiátriai esetek az OPNI bezárása következtében jelentek meg, egy-egy kirívó eset, mint például a január 12-én történt újbudai rendőrgyilkosság, vagy éppen a 2014-es combinós tragédia – amikor egy skizofréniával kezelt 41 éves férfi a villamos elé lökött egy idős nőt a Margit híd budai hídfőjénél a megállóban – pedig még inkább megerősíti a szocialista kormányok baklövéseit.
Mindezek eredményeként a pszichiátria tehát nagyon létszámhiányos, a 2000-es évek közepe óta hivatalosan is hiányszakmának tekintendő Magyarországon, amelyet a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke szerint a koronavírus-járvány csak tovább rontott. Szekeres György az InfoRádiónak nyilatkozva ugyanakkor kiemelte: az elmúlt évtizedekben megfigyelhető, hogy a pszichiátriai ellátás egyre kevésbé szorul a kórházi ellátásra. A nagy tömegeket érintő hangulati problémák, szorongásos problémák és egyebek, így az utóbbi időben a Covid hatására megemelkedő hangulatzavarok tehát nem kórházi fekvőbeteg-ellátási kapacitást, hanem járóbeteg-ellátást igényelnek. A szakember tájékoztatása szerint ezért a pszichiátriai ellátás átgondolása mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátás tekintetében terítéken van, az MPT pedig aktívan igyekszik a döntéshozóknak megfelelő szakmai anyaggal segíteni.
Borítókép: Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)
