Átlagosan négynaponta szedett áldozatot a tűz: a lakástüzekben 92 ember vesztette életét, ez hat emberrel több, mint az előző évben, továbbá 635 ember sérült meg, amely nyolc százalékkal több, mint egy évvel korábban, többségük a belélegzett füst miatt.
A lakástüzek eloltásához 14 636 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltóknak összesen 4 974 órára volt szükségük az oltáshoz. A leghosszabb beavatkozás tizenhárom órán át tartott: áprilisban egy pécsi társasház garázsában keletkezett tűz, a lángok pedig átterjedtek a garázs feletti lakásokra
– ismertette lapunkkal a tavalyi év adatait Mukics Dániel. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője kiemelte:– A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 327 lakástűz esetében indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban nyílt láng használata, elektromos probléma, a fűtési rendszer hibája, főzés vagy dohányzás vezetett tűzhöz, 158 otthon viszont szándékos gyújtogatás miatt gyulladt ki, 13 százalékkal kevesebb, mint az előző évben – sorolta az okokat.
Több mint félezer esetben panelházak lakásában keletkezett tűz, ez három százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Összesen 967 alkalommal a kéményből indult ki a tűz.
– Ha valahol csak két hétig hulladékkal fűtenek, annyi korom és kátrány rakódik le a kémény belső falára, mintha hat hónapon keresztül jó minőségű, két évig szárított fával fűtöttek volna. A kémény falán lerakódó, egyre vastagodó korom- és kátrányréteg – ha nem távolítják el – előbb-utóbb meg fog gyulladni, és a tűz könnyen átterjedhet a ház tetőszerkezetére is; minden hetedik lakástűz a kéményben keletkezik – fogalmazott a tűzoltó alezredes, hozzátéve: a fűtésre a kiszáradt, kezeletlen fa, begyújtáshoz pedig a fekete-fehér papír alkalmas.
A katasztrófavédelem szakembere arról is beszélt, hogy a kigyulladt épületekben összesen 352 alkalommal gázpalackok is voltak, amelyek nehezítették az oltást. A tűzesetben érintett 7414 otthon közül csak 19 helyszínen volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.
Aki fűtési módot akar váltani, annak érdemes előzetes kémény-felülvizsgálatot kérnie a kéményseprőktől. Ezzel a lépéssel nemcsak a bírságot, hanem egy esetleges tragédiát is elkerülhetünk. Ha már az átalakítás előtt konzultálunk a szakemberekkel, pontosan meg tudják mondani, hogy az adott ingatlanban mire van lehetőség, az átalakítás során mire kell odafigyelni, milyen dokumentumokat kell beszerezni
– figyelmeztetett a tűzoltó. Múlt esztendőben 1234-szer hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt, ez 197-tel több, mint egy évvel korábban. A mérgező gáz miatt tizenkilenc ember vesztette életét. – A tizenkilenc százalékos esetszám-növekedés egyértelmű oka, hogy egyre több otthonban van szén-monoxid-érzékelő. Az érzékelők terjedésének köszönhetően 21 százalékkal csökkent a mérgezések száma, összesen 205 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést.
Fontos kiemelni, hogy a mérgező gáz keletkezésében szerepet játszhatnak különböző épületgépészeti berendezések, mint a konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói, valamint a különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, a központi porszívó, a szárítós mosógép, és a mobil klíma egyidejű működése.
– Ezek ugyanis jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását és az égéstermék elvezetését – fejtette ki Mukics Dániel, majd azzal zárta: A katasztrófavédelem weboldalán évek óta elérhető a megbízható és a kerülendő szén-monoxid-érzékelők listája, így mielőtt érzékelőt vásárolnánk, nézzük meg, hogy a kiválasztott készülék melyik listán szerepel. Interneten azonban lehet rendelni gagyi érzékelőket is, ezért vásárlásnál mindenképpen nézzük meg a katasztrófavédelem listáját.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Lehoczky Péter)
