– A magyar kormány korábban soha nem látott mértékű pedagógusbér-emelési programmal, és valódi párbeszéden alapuló, az egyeztetés iránt fogékony tanárok bevonásával vágott bele az oktatási rendszer – senki által nem tagadott – hiányosságainak orvoslásába – reagált lapunk megkeresésére Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója elmondta:
a kétoldalú egyeztetések, valamint a több lépcsőben megvalósuló béremelések hatására a politikailag motivált pedagógustüntetések száma ugyan nem csökkent, az érdeklődés azonban rendkívüli mértékben megcsappant. – Ennek az oka egyértelmű: az ellenzéki pártok rendre rátelepednek ezekre az első ránézésre független megmozdulásokra, majd kormányellenes demonstrációkká formálják őket, degradálva a közoktatás egyébként kiemelt fontosságú ügyét
– fogalmazott Tóth Erik. Hozzátette, a hiteltelenséggel évek óta küzdő baloldali politikai elit kísérletei azért is fulladnak érdektelenségbe, mert a 2010 előtti liberális kormányok az oktatás szétverésével, iskolák bezárásával és a tanári pálya tönkretételével járultak hozzá a magyar oktatási rendszer problémáinak gyarapításához.
– Ezzel szemben
a nemzeti oldal több alkalommal megerősítette, hogy a tanárok fizetésemeléssel kapcsolatos igényeivel nemcsak hogy egyetért, de támogatja is azokat: 2023-ban ezért 21, 2024-ben 25, 2025-ben pedig 29-30 százalékos béremelés is megvalósulhat
– emlékeztetett a kutatási igazgató. Mint fogalmazott, ennek előfeltétele, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament baloldali politikusokat érintő vesztegetési botrányának árnyékában is tartsa magát a korábban megkötött megállapodás betartásához és a magyarokat megillető források folyósításához – zárta Tóth Erik.