Január 22-én, a magyar kultúra napján, s egyben az intézmény megnyitásának első évfordulóján nyílik meg a Magyar Zene Háza időszaki kiállítása, amelyet a mai délelőtt folyamán a sajtó, valamint a korszak legkiemelkedőbb előadóinak jelenlétében Csák János kulturális és innovációs miniszter nyitott meg. A tárcavezető úgy fogalmazott:
Az én korosztályom rengeteg szorongást, cenzúrát, akár félelmet hozott. Még mindig összerezzen a szívem, amikor átlépem a határt. Persze nem nyugat, hanem kelet felé. Éppen ezért az egyik legfontosabb feladatunk, hogy ne adjuk át a következő nemzedéknek a frusztrációinkat, hanem felejtsük el.
– Azokra a dolgokra emlékezzünk, amelyek összetartanak bennünket mindmáig. Ugyanis csak akkor leszünk sikeresek, ha követjük László Attila, Charlie és Horváth Attila dalának az üzenetét, akik azt mondták, hogy „Itthon otthon vagy. A többi az rajtad áll” – hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette: „egy vérből valók vagyunk, rajtunk áll, hogy amit ezerszáz éve harminchárom nemzedéktől örököltünk, azt hogyan adjuk át a következő nemzedékeknek”.
Csák János ünnepi beszédét követően a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az elmúlt egy év sikereiről beszélt, megjegyezve: igencsak küzdelmes évek előzték meg a Magyar Zene Háza egy évvel ezelőtti megnyitását, valamint az azt követő időszak hazai és nemzetközi sikertörténetét.
Baán László szerint mára egyértelműen kiderült, hogy
egyetlen árva szó sem volt igaz a Liget-projektet démonizáló, azt minden eszközzel megakadályozni kívánó ádáz támadásokból. Mint mondta, a politikai haszonlesésből összeeszkábált, sötétzöldre mázolt és sok évig harsányan hirdetett vádak a Városliget lebetonozásáról és tönkretételéről teljesen hiteltelenné váltak
– húzta alá.
A hazai popzene hőskorát bemutató időszaki kiállítást, amely október 29-ig tekinthető meg, Horn Márton mutatta be. A Magyar Zene Háza intézményigazgatójának tájékoztatása szerint a január 22-én megnyíló időszaki tárlat, a „Nekünk írták a dalt!” a rendszerváltozás előtti évtizedek populáris zenéjét és társadalmi vonatkozásait nyolc különböző témakörön keresztül dolgozza fel.
Mint fogalmazott,
a kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak kiemelkedő előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló, erős politikai cenzúrával felügyelt intézményrendszert, a klubok, turnék és hangszerek világát, valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó viszonyát.
A kiállítás elsőként azt a kontrasztot igyekszik megragadni az ötvenes évekből, ami a James Dean, Marilyn Monroe és a rock and rolltól hangos amerikai populáris kultúra és a kommunista diktatúra magyar valósága között feszült. Ezt követően egy szimbolikus 3T kapun keresztül a látogatók beléphetnek a Dalok terébe, ahol megismerhetik a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóit és népszerű dalait.
A korszak kultikus szórakozóhelyeit felelevenítő Klubok terében egy hologramos vetítésen keresztül három kiemelkedő együttes – az Omega, az Illés és az LGT – különböző korszakai ismerhetők meg, majd a Politika terébe lépve különböző installációk mutatják be, hogyan tudtak érvényesülni a hazai popzenészek a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán.
Ezt követően a korra jellemző hangszerek világát, a barkácsesztétikát és a turnékat a Technológia terében vehetik szemügyre a látogatók. Végül az eredeti ereklyéket és kellékeket bemutató Rajongók terével zárul a kiállítás, ahol a Sziget Fesztivál ikonikus K-hídján keresztül a rendszerváltozást követő zene világa is felvillan.
Borítókép: A Magyar Zene Háza új időszaki kiállítása (Fotó: Kurucz Árpád)
