Pörköltet főztek az óriási pusztítást végző, elszaporodott hódokból + galéria

Az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű kárt okoztak a hódok a Szikrai Holt-Tiszán, az alpári holtág területén, valamint a lakiteleki tőzegbányánál is. Egyesek szerint a víziállatok tevékenysége már nagy mértékben akadályozta és veszélyeztette a horgászást a területeken – írja a Baon.hu.

Budapest, 2021. január 2. A Kána-tó, más néven Kõérberki-tóban hódok is élnek amelyek nem kímélik a fákat sem. A budapesti horgászparadicsom a XI. és XXII. kerület határán, 2005-ben létesült, vízterülete 3 hektár. Folyamatos vízutánpótlása segíti az oxigéndús környezetet. A horgászhelyek kellõ távolságra vannak kialakítva. Esti közvilágítás van, éjszakai horgászat is lehetséges. MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Nagy Zoltán

Kidöntött, megrágott fák jelzik a hódok jelenlétét a két holtág, valamint a kedvelt horgászati hely, a lakiteleki tőzegbánya területén. Mind a három helyen lehet olyan területet találni, ami veszélyezteti a horgászást. A hódok nem kímélik a part menti fákat, függetlenül attól, hogy milyen vastagságúak, és megrágják a törzsüket.

Harminc, negyven centiméter átmérőjű fákat is képesek kidönteni, az ennél vastagabbaknak pedig megrágják a kérgét, így egy idő után kiszáradnak.

A tiszaalpári horgászok szerint hatalmas károkat jelent a rágcsálók jelenléte, már csak azért is, mert a part menti fákat – amelyeknek egy részét tíz, húsz évvel ezelőtt telepítették, míg másokat sokkal korábban, azért, hogy árnyékban tudjanak horgászni – a vízi állatok megrágják. A fiatalabb fákat kidöntik, az idősebbek kérgét megrágják, ami a fa kiszáradásához vehet.

Az Alpári Tisza Horgászegyesület már korábban jelezte a hódok kártételét. Némelyik fa állapota veszélyt jelenthet a közelben horgászók életére. Ugyanez vonatkozik a szikrai holtágra és a tőzegbányára is. Talán a legkritikusabb helyzet a tőzegbányánál van, ahol a hódok egyes területeken már szinte minden fát megrágtak.

A keletkezett károk miatt a tiszaalpári önkormányzat kérelmet nyújtott be a hódok gyérítésére még az elmúlt év végén. Az igazgatóság álláspontja szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Szikra és Alpári-rét törzsterület tulajdonában lévő, valamint védett természeti terület részét nem képező ingatlanokon az eurázsiai hód állományszabályozása nem sért természetvédelmi érdeket, mivel a faj állományának fennmaradását nem veszélyezteti, de mindez csak számos kikötés betartása mellett valósulhat meg.

Mivel a település vezetése megkapta az engedélyeket, a helyi vadászegyesület hozzá is láthatott a meghatározott tíz állat elejtéséhez, eddig négy hóddal végeztek. A város polgármestere, Vancsura István azt javasolta, hogy a kilőtt állatokat az egyesület főzze meg, az először kilőtt állatból pörkölt lett. Azok, akik vették a bátorságot és ettek belőle, azt mondták, olyan volt az íze, mint a borjúé vagy a bárányé – idézi a Mandiner.

A településvezető elmondása szerint Magyarországon az 1600-as években lőttek utoljára hódot, ami a 19. század közepére teljesen kipusztult.

Hazánkban 1996 és 2008 között zajlott a visszatelepítése. A hódok ma Magyarország minden folyóján és számos térségben az alkalmas vízfolyások döntő többségén is jelen vannak. Mivel az aranysakál kivételével nincsenek természetes ellenségeik, gyorsan elszaporodtak.

A tiszaalpáriak elérték azt, hogy a hódok száma csökkenjen. Ezzel minden valószínűség szerint az általuk okozott kár mértéke is változni fog. Elmondásuk szerint ha az elkövetkezendő évben sem csökken a hódok állománya, akkor ismét gyérítési engedélyt fognak kérni rájuk.

Az eredeti cikk és további fotók a Baon.hu oldalán érhetők el.

Borítókép: hódok rágta fa a Kána-tónál (Fotó: MTVA/Nagy Zoltán)