Munkács és járásának hivatalosságai több helyszínen leszedették a magyar zászlókat a magyar fenntartású vagy magyar támogatásból is működő közintézményekről egy mondvacsinált jogszabályra hivatkozva, valamint a Kárpátaljára látogató Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat sem engedték be a munkácsi várba – emelte ki a Mandiner, amely az eset kapcsán megkérdezte Szili Katalint, hogyan történt a kitiltása.
Szili Katalin úgy fogalmazott, hogy a január 22-én esedékes magyar kultúra napja kapcsán a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) készültek egy ünnepi rendezvénysorozattal, ennek része volt értelmiségi találkozó, beszélgetések és további találkozások – például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Főiskola vezetésével, de meglátogatta a hallgatókat is a főiskola óvóhelyén, szívszorító volt látni őket, ahogy a pincékben kellett vizsgázniuk több tantárgyból –, és voltak különféle koszorúzások is. Mint mondta, a beregszászi Széchenyi-emléktáblánál egy légiriadó miatt elmaradt az esemény, mert ilyenkor tilos kültéri rendezvényt tartani, ezután mentek volna Munkácsra a várbeli Petőfi-szobrot megkoszorúzni. Kiemelte, hogy előző nap megkapták a hírt, hogy
a vár vezetése egyszerűen nem engedélyezte, hogy ott koszorúzzanak– csak a tiltásról kaptak értesítést, bármiféle indoklás nélkül.
Szerinte ez egyszerűen felháborító, egy európai uniós ország esetén különösen. Hozzátette: ekkorra már hallották a híreket a munkácsi járásban zajló eseményekről – emlékezetes, Dercenben és Fornoson eltávolíttatták a magyar zászlókat és a magyar nyelvű feliratokat, felmondtak a helyi kultúrház vezetőinek és a munkácsi magyar iskola igazgatójának is, aki már 17 éve viselte ezt a posztot. Olyan intézményekről beszélünk egyébként, amelyeket a magyar állam tart fenn.
Szomorú, hogy miközben sajnálatosan háború van a keleti végeken, az ukrán vezetésnek, és ezen belül a munkácsi járásnak arra is akad energiája, hogy a nemzeti kisebbségeivel, elsősorban a magyarokkal szemben fellépjen. Ez egyszerűen tarthatatlan
– fogalmazott Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott emlékeztetett: 2017. szeptember elseje óta Ukrajna az Európai Unió társult országa, ami egy megállapodáson nyugszik. Ez szabályozza többek között a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsítandó magatartást, nagyjából úgy, ahogy a tagállamok esetében is, elsősorban a megkülönböztetés tilalmát. Szerinte felettébb különös, hogy szeptember 1-je után azonnal, már szeptember 5-én megalkották azt az oktatási törvényt, amelynek 7. cikkelyében jócskán korlátozzák a magyar nyelven való oktatást; erre jött a nyelvtörvény a további jogszűkítésekkel, majd az őshonos kisebbségekre vonatkozó szabályozás, amiben a magyarokat nem ismerték el őshonos közösségnek. Aztán jött a régiók kialakítása, és most jött decemberben a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény, amely a többi között azt tartalmazza, hogy a kisebbségeknek kötelező asszimilálódniuk.
Ez, ahhoz képest, hogy az 1992-és törvény még kulturális autonómiáról is szól, különösen nagy visszalépés, jogszűkítés
– hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott. Kiemelte, hogy fontolóra vette, levélben fordul majd az uniós szervekhez a rendkívüli módon szűkülő nemzeti kisebbségi jogok ügyében.
Elképzelhető, mi lesz itt, ha például a turulszobrot eltávolító, most pedig a magyar zászlókat, feliratokat leszedő, magyarokat elbocsátó munkácsi járási vezetés még több lehetőséget kap. Közben Beregszász utcáin is kint áll a rendőrautó, akik férfiakat igazoltatnak és egyből át is nyújtják a behívókat. Hogy úgy mondjam, meghalni szabad Ukrajnáért, csak ne beszéljenek magyarul
– emelte ki Szili Katalin, aki hozzátette: abban mindenki egyetért, ő is, hogy Ukrajna európai orientációját támogatni kell, viszont szerinte a többségi társadalomnak ennek megfelelően kellene a kárpátaljai nemzeti közösségekkel szemben is eljárni. – Vannak érdek- és értékkonfliktusok Ukrajnán belül is nyilván, és vannak erre különféle teóriák is, de az asszimilációs nyomás kézzelfogható. Ezért is mondták partnereim így: Ukrajnában egyszerűen túszul ejtették a kárpátaljai magyarságot – tette hozzá ki Szili Katalin.
– Nincs más lehetőségünk, mint összefogni és kiküszöbölni minden lehetőséget, kísérletet, ami megosztaná a magyar kisebbséget – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott a magyar kultúra napi programsorozat részeként megtartott Beregszászi Értelmiségi Fórum 2023 – A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában című konferencián tartott előadásában. Megköszönte a kárpátaljai magyarok nyelvünk, identitásunk, kultúránk megőrzéséért tett erőfeszítéseit, illetve az anyaország további támogatásáról biztosította őket, és azt kérte, próbálják meg túlélni ezt az időszakot.
