– Nincs más lehetőségünk, mint összefogni és kiküszöbölni minden lehetőséget, kísérletet, ami megosztaná a magyar kisebbséget – jelentette ki Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott a magyar kultúra napi programsorozat részeként megtartott Beregszászi Értelmiségi Fórum 2023 – A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában című konferencián tartott előadást. Megköszönte a kárpátaljai magyarok nyelvünk, identitásunk, kultúránk megőrzéséért tett erőfeszítéseit, illetve az anyaország további támogatásáról biztosította őket és azt kérte, próbálják meg túlélni ezt az időszakot.
Emlékeztetett: Ukrajna 2017 szeptemberében kötött társulási megállapodást az Európai Unióval, ezt követően viszont több olyan jogszabály látott napvilágot, amely egyre szűkíti az országban élő nemzeti kisebbségek jogait, beleértve a legutóbb elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvényt is. Szili Katalin utalt arra, hogy kárpátaljai programja a munkácsi várban található Petőfi-szobor megkoszorúzásával zárult volna, ezt azonban a vármúzeum vezetősége indoklás nélkül nem engedélyezte. Ez beleillik az utóbbi napok eseménysorozatába, amikor magyar zászlókat és feliratokat távolítottak el a Munkácsi járásban, valamint azonnali hatállyal felbontották a munkácsi magyar tannyelvű iskola köztiszteletben álló igazgatójának, Schink Istvánnak a munkaszerződését.
Az Ukrajnában dúló háború miatt a kárpátaljai a legveszélyeztetettebb magyar közösség
– ezt már Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos fejtette ki előadásában. Kiemelte: az új ukrán nemzeti kisebbségi törvény visszalépést jelent a korábbi jogszabályhoz képest, fő célja pedig a kisebbségi közösségek beépítése a többségi társadalomba.
Ez kollektív jogok biztosítása nélkül azonos az asszimilációval
– jelentette ki. Hangsúlyozta: a kisebbségi kérdésnek a háborút követő rendezési folyamat egyik fontos témakörének kell lennie, ellenkező esetben „a nemzeti kisebbségi kérdésnek hosszú időn át nem lesz megoldása”.
