– Nincs más lehetőségünk, mint összefogni és kiküszöbölni minden lehetőséget, kísérletet, ami megosztaná a magyar kisebbséget – jelentette ki Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott a magyar kultúra napi programsorozat részeként megtartott Beregszászi Értelmiségi Fórum 2023 – A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában című konferencián tartott előadást. Megköszönte a kárpátaljai magyarok nyelvünk, identitásunk, kultúránk megőrzéséért tett erőfeszítéseit, illetve az anyaország további támogatásáról biztosította őket és azt kérte, próbálják meg túlélni ezt az időszakot.
Emlékeztetett: Ukrajna 2017 szeptemberében kötött társulási megállapodást az Európai Unióval, ezt követően viszont több olyan jogszabály látott napvilágot, amely egyre szűkíti az országban élő nemzeti kisebbségek jogait, beleértve a legutóbb elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvényt is. Szili Katalin utalt arra, hogy kárpátaljai programja a munkácsi várban található Petőfi-szobor megkoszorúzásával zárult volna, ezt azonban a vármúzeum vezetősége indoklás nélkül nem engedélyezte. Ez beleillik az utóbbi napok eseménysorozatába, amikor magyar zászlókat és feliratokat távolítottak el a Munkácsi járásban, valamint azonnali hatállyal felbontották a munkácsi magyar tannyelvű iskola köztiszteletben álló igazgatójának, Schink Istvánnak a munkaszerződését.
Az Ukrajnában dúló háború miatt a kárpátaljai a legveszélyeztetettebb magyar közösség
– ezt már Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos fejtette ki előadásában. Kiemelte: az új ukrán nemzeti kisebbségi törvény visszalépést jelent a korábbi jogszabályhoz képest, fő célja pedig a kisebbségi közösségek beépítése a többségi társadalomba.
Ez kollektív jogok biztosítása nélkül azonos az asszimilációval
– jelentette ki. Hangsúlyozta: a kisebbségi kérdésnek a háborút követő rendezési folyamat egyik fontos témakörének kell lennie, ellenkező esetben „a nemzeti kisebbségi kérdésnek hosszú időn át nem lesz megoldása”.
Ahogy Szili Katalin a lapunknak adott interjúban korábban kifejtette: a pandémia félelmet ültetett el bennünk, majd jött a háború és a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság érzése.
Szerinte mindez még inkább együttműködőbbé, összetartóbbá tett bennünket, magyarokat.
Felidézte, hogy mindenhol, ahol az elmúlt hét évben járt, úgy tekintettek Magyarországra, hogy az biztonságot ad az itt élőknek, védi a polgárait. Páratlannak nevezte a magyar állam gondoskodását, bárhol is éljenek a magyarok a világban.
