„A magyar egészségügy örökzöld témája […] amely nem függetleníthető a társadalmi beágyazottságától, a társadalmi közállapotoktól. […] Amíg az országban más területen is dívik a feketemunka, a vesztegetés és a baksis (mert ezek együtt jelentik a paraszolvencia közgazdasági tartalmát), addig reménytelen kizárólag az egészségügyben teljes rendet csinálni, másrészt, a paraszolvenciarendszer rendelkezik bizonyos társadalmi elfogadottsággal. Az alacsony orvosi bérek tudatában eltűrjük, és miután előnyök adómentes megvásárlását teszi lehetővé, egyfajta kollektív szerencsejátékként, fenntartjuk a rendszert a holt terhek elviselése mellett” – vélekedett Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke egy 2007 elején publikált tanulmányban.
Kincses 2007 októberétől és 2008 májusáig az Egészségügyi Minisztériumban államtitkárként dolgozott a második Gyurcsány-kormány időszaka alatt.
A Tűzfalcsoport cikkében megjegyzi, hogy a Gyurcsány kormány személyzeti politikáját valahol minősíti, hogy egy ilyen zavaros, sommás és bizonyos értelemben veszélyes okfejtést követően a szerző az egészségügyi államtitkári székben landolhatott Horváth Ágnes helyetteseként. Emlékeztettek: utóbbi miniszter nevéhez kötődik a vizitdíj bevezetése, amit Gyurcsány a 2006-os kampányban még tagadott.
