Elrejtett bizonyíték a Fenyő-ügyben: napokon belül eldőlhet Gyárfás barátja, Ihász Sándor sorsa

Nem mindennapi büntetőperben dönt napokon belül a bíróság, hiszen a volt fővárosi fellebbviteli főügyész ügyében születhet elsőfokú ítélet. A korábban a Fővárosi Főügyészséget is vezető Ihász Sándort azzal vádolják, hogy bizonyítékot tartott vissza annak érdekében, hogy barátja, Gyárfás Tamás megússza a felelősségre vonást a Fenyő-gyilkosság ügyében. Ihász szerint ugyanakkor a vád képtelenség, és egykori kollégái is pontosan tudják, hogy nem követett el bűncselekményt. Határozathozatal február 10-én várható.

Jövő héten első fokú ítéletet hirdethetnek az egykori fővárosi fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor büntetőperében. Ez a per azért is kuriózum, mert a magyar igazságszolgáltatás ilyen magas pozíciókat betöltő szereplője eddig még nem került bíróság elé. Ihász Sándor ugyanis nemcsak fellebbviteli főügyész volt, hanem például 2004-től 2012-ig a Fővárosi Főügyészséget is vezette. Utóbbi szervezet látta el a Fenyő-gyilkosság évtizedekig tartó nyomozásának felügyeletét is. A Margit utcában 1998-ban végrehajtott leszámolás utolsó stádiuma, a felbujtói kört érintő vizsgálódás egyben Ihász Sándor ügyészi karrierjének végét is jelentette.  

Az Ihász Sándor „elővételének” előzménye ugyanis az volt, hogy az ismert korábbi médiavállalkozót, az úszószövetség korábbi elnökét, Gyárfás Tamást 2018. április 17-én azzal gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hogy megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A Fenyő-ügyben Gyárfás Tamás ellen azóta vádat is emelt a Fővárosi Főügyészség, miután álláspontjuk szerint bizonyítható, hogy a volt úszószövetségi elnök – a rettegett alvilági figura, Portik Tamás segítségével – végeztette ki a médiacézárt, hogy ezzel pontot tegyen egy hosszú évek óta tartó ellenségeskedés végére.

Napokkal a Gyárfás elleni gyanú közlése után Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészből is gyanúsított lett. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség azt rója Ihász terhére, hogy 2017 októberében átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos, Gyárfás és Portik között zajló, utóbbi által rögzített beszélgetésekről készült hangfelvételek egy rövid részének leiratát. 

Az átadó Gyárfás volt, aki akkor azért fordult az általa ismert főügyészhez, régi barátjához, hogy tanácsot kérjen tőle. Gyárfást ugyanis a leiratrészlettel (később egy rövid, összevágott hangfelvétellel) zsarolták meg a szlovák bérgyilkoshoz, Jozef Roháchoz, valamint Portikhoz tartozó személyek: a Nap TV volt tulajdonosát egy bűnöző kereste fel otthonában, majd átadta neki a levelet azzal a közléssel, hogy „ elutasítás esetén tragédia lesz”. A volt úszószövetségi elnök ezután visszament a házába, a zsarolólevélről gyorsan másolatot készített, az eredeti papírt pedig visszaadta a zsarolójának. Gyárfás ezek után kereste fel Ihász Sándort, akinek át is adta a „dokumentumot”.

Mivel a Fenyő-ügy újraindított nyomozása során Gyárfást már lehallgatták, így az Ihász-ügyre is fény derült. 

A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta, így hivatali visszaélést követett el.

A Központi Nyomozó Főügyészség két évvel a gyanúsítás után, 2020 tavaszán emelt vádat Ihász Sándor ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, ha az előkészítő ülésen Ihász beismeri a bűncselekmény elkövetését, a bíróság ítélje pénzbüntetésre. Az egykori főügyész ezt nem tette meg, sőt azt hangsúlyozta, hogy nem követett el semmit, és abszurd, ami vele történik, ráadásul egykori kollégái is pontosan tudják, hogy nem követett el bűncselekményt.

A volt főügyész nyomatékosította azt is, amikor a leiratrészletet megkapta, akkor sem és korábban sem merült fel barátja, Gyárfás Tamás büntetőjogi felelőssége az 1998-as Fenyő-gyilkosság kapcsán. Hozzátette: a Gyárfástól megkapott papíron olyan dialógus volt, amit bárki írhatott, aki nyomon követte a Fenyő-gyilkosság fejleményeit, benne a Gyárfás esetleges érintettségére vonatkozó, korábban soha, senki által meg nem erősített sajtótalálgatásokat, feltételezéseket, rágalmakat. Ihász mindvégig azt hangoztatta, azért sem követhetett el hivatali visszaélést, amikor főügyészként nem értesítette a nyomozóhatóságokat, mert szerinte azzal, hogy rajta kívül akkor már Horváth András, az 1990-es években történt leszámolások nyomozásait koordináló miniszteri biztos is tudott a történtekről, Gyárfás pedig nem sokkal később megtette a feljelentést, már nem is kellett volna lépnie az ügyben.

Horváth András ugyanakkor azt állította, hogy Gyárfás nem beszélt neki arról, hogy a zsaroláshoz használt levélből másolatot készített, így azt el sem kérhette, ráadásul az exúszóelnök első körben vonakodott attól, hogy feljelentést tegyen, mert félt az alvilág bosszújától. 

A nyomozás a zsarolási ügyben csak azután kezdődött meg, hogy Gyárfás később egy rövid, összevágott hangfelvételt is kapott zsarolójától a Portikkal történt beszélgetéséről. Ezek után a volt médiavállalkozó már feljelentést tett, amihez csatolta a korábbi levelet és a hangfelvételt is. Gyárfás ezek után nem sokkal sértettből a Fenyő-ügy gyanúsítottjává vált, fél évre rá pedig többórányi felvételt is lefoglalt különböző helyszíneken a hatóság a Portikkal zajlott beszélgetéseikből. 

Az Ihász-ügyben tavaly ősszel tartották a perbeszédeket, a következő, február 10-i tárgyaláson a volt fellebbviteli főügyész szólal fel az utolsó szó jogán, és várhatóan még aznap ítéletet hirdet a bíróság.

 Az ügyész vádbeszédében elsősorban azt emelte ki, hogy Ihász Sándor védekezését dokumentumok cáfolják. Például hogy Ihász még fővárosi főügyészként 2011-ben maga írta alá Gyárfás Tamás lehallgatásáról szóló határozatot a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben, miután Portik bérgyilkosa, Jozef Rohác képbe került a Margit utcai leszámolás ügyében. Az ügyész hangsúlyozta azt is, hogy 2004-ben fővárosi főügyészként Ihásznak teljes rálátása volt az ügyre, tisztában volt tehát azzal, hogy felmerültek olyan tények, amelyek Portik Tamás és Gyárfás Tamás felbujtói szerepére utaltak. Hozzátette: a vádlott főügyészként már 2005-ben is kapott olyan jelentéseket, amelyek konkrét nyomozati cselekményekről szóltak a felbujtó megtalálása érdekében, sőt lehallgatásról is született határozat.

A vádhatóság képviselője szerint Ihász a Gyárfással történt baráti segítségnyújtáskor a feljelentés megtétele ellen érvelt, hogy az esetlegesen terhelő dokumentumokat hivatalos eljárásban ne lehessen felhasználni Gyárfással szemben. Perbeszéde végén felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyész Ihász Sándorra.  

Ihász védője, Papp Gábor perbeszédében azt emelte ki, hogy iratellenesnek tartja a vádakban foglaltakat, hozzátéve, hogy az eljárás tisztességtelen volt, hiszen olyan ügyészek jártak el és döntöttek ügyfele ügyében, akik korábban kollégái, beosztottjai, sőt barátai voltak a volt főügyésznek, ám egyikük sem jelentett elfogultságot. Az ügyvéd azt is állította, hogy védence nem hivatalos személyként, hanem barátként segített Gyárfásnak, hiszen meggyőződése volt, hogy az exúszóelnök ártatlan a Fenyő-ügyben. Az ügyvéd életszerűtlennek nevezte, hogy egy ügyészségi vezető, aki több száz embert irányít, egyetemen oktat, kockára tenné a jó hírnevét és az egzisztenciáját egy ilyen üggyel. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy Ihász egyáltalán nem akarta lebeszélni Gyárfást a feljelentéstől, hanem tájékoztatta a volt médiavállalkozót a lehetőségekről és annak következményeiről. 

Ihász a büntetőügyén kívül azzal is bekerült az országos hírekbe, amikor Gyurcsányék két éve közleményben tudatták, a volt főügyészt szemelte ki a Demokratikus Koalíció (DK) arra, hogy egy esetleges 2022-es kormányváltás után igazságügyi szakértőként levezényelje az „elszámoltatást”. Mint írták, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és a Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztályának volt vezetője, illetve egykori fővárosi főügyész feladatai a DK megfogalmazásában „a kormányváltás utáni független igazságszolgáltatás helyreállításával, a Polt Péter által eltussolt bűncselekmények vizsgálatával és kormányváltás utáni törvényes és jogszerű felelősségre vonással kapcsolatosak”. Utóbbi kijelentést Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője egy interjúban visszautasította, hozzátéve, hogy az „eltussolt” bűncselekményekre való utalás az alaptalan politikai támadások közé sorolható.

Borítókép: Ihász Sándor korábbi főügyész (Fotó: Bach Máté)