Konzervatív figyelmeztetés az Európai Bizottságnak

Több, a konzervatív oldalhoz sorolt intézet határozott hangvételű levélben nehezményezte az Európai Bizottságnál, hogy a hazánkról szóló jogállamisági jelentés elkészítésénél teljesen figyelmen kívül hagyták a véleményüket. Felhívták a testület figyelmét arra a sajnálatos körülményre is, hogy az úgynevezett országlátogatást egy köztudottan elfogult ügyvéd, Magyar Gábor vezette. Lapunk az elmúlt évek során számos alkalommal foglalkozott azzal az uniós gyakorlattal, amely oda vezetett, hogy Magyarország vonatkozásában többnyire csak külföldről finanszírozott civil szervezetek álláspontját veszik figyelembe a beszámoló készítői, akik így teljesen torz képet festenek hazánkról.

Budapest, 2016. október 13. Magyar György ügyvéd beszél, mellette Magyar Gábor (k) és Bánáti János ügyvéd Nagy Imre és társai semmisségi igazolása ügyében tartott nyilvános ülésen az V. kerületi Markó utcában 2016. október 13-án. A Kúria a nyilvános ülésen meghozott végzésével igazolta az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek semmisségét. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A pandémia óta egyébként a jelentés elkészítéséhez szükséges országlátogatás gyakorlatilag a mai napig videó­konferenciákon tartott beszélgetésekben merül ki.

Bírósági tárgyalás 2015-ből. A képen Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere egyeztet Magyar Gábor ügyvéddel a több ember sérelmére elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt ellene indított büntetőper megismételt elsőfokú tárgyalásán Fotó: MTI/Soós Lajos

Magyar Gábor pályájával, ügyeivel a Magyar Nemzet már több terjedelmes írásban is foglalkozott.

Ezekből pedig egyértelműen kiderült, hogy a jogász személyében tulajdonképpen a Soros-hálózat egyik tagja került Brüsszelben kulcspozícióba a magyarországi jogállamiság helyzetének megítélése kapcsán.

Ezt támasztja alá egy korábban készült életrajz, amely szerint Magyar Gábor 1995-ben elvégezte New Yorkban a Soros György amerikai spekuláns által támogatott New School for Social Research Demokrácia és sokszínűség programját, később pedig – magyar jogászdiplomájának megszerzése után – a londoni székhelyű Fair Trials International jogi szakértői tanácsadó testületének tagja volt. Utóbbit szintén támogatta Soros György alapítványa, az Open Society Foundations.

Magyar Gábor 2017-ben állt munkába az Európai Bizottságnál, közelebbről a jogállamisággal és igazságszolgáltatással foglalkozó főosztályon. Egyes információk szerint Magyar már részt vett a 2018-as magyar választás előtt megjelent országjelentés elkészítésében, az igazságszolgáltatás és az ügyészség helyzetét vizsgálva. A tavalyi hazai országgyűlési voksolás előtt ismét felmerült Magyar Gábor szerepvállalása, akkor a hazánkról készülő, 2021-es jogállamisági jelentés előkészítő delegációjának kapcsolattartójaként emlegették. Híradások szerint ő állította össze például azoknak a magyarországi civil szervezeteknek a listáját, amelyekkel az Európai Bizottság konzultált a hazai jogállamiság helyzetét firtató dokumentum elkészültekor. De ő volt a szakértője a Magyarország elleni, hetes cikkely szerinti, jogállamiságinak nevezett eljárásnak is. Az uniós jelentések rendre elmarasztalták hazánkat.

A Magyar Nemzet a közelmúltban sokrészes cikksorozatban – az úgynevezett SorosLeaksben – számolt be arról, hogy a szóban forgó, többségükben külföldről finanszírozott NGO-k miként, milyen eszközöket használva festenek torz képet hazánkról.

Az Amnesty International egykori magyarországi igazgatója, Jeney Orsolya egy magánbeszélgetésen egyebek mellett például kijelentette: ha kiadtak egy jelentést, akkor az újságírók bizalmának elnyerése érdekében meg is etették őket. A Soros-közeli civil szervezeteket finanszírozó Open Society Foundations volt magyarországi vezetője, Andrej Nosko a hazánkról festett torz kép egyik okaként azt említette, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban romlott, az újságírók nem ismerik a valós magyarországi helyzetet, mivel nem tudnak magyarul, csak másodlagos forrásokra támaszkodnak.

Nosko szerint ez oda vezetett, hogy Lengyelországot és Magyarországot valós érvek nélkül lehet ostorozni. Úgy vélte, ha szocialista lenne a magyar kormányfő, máshogy állna hozzá a média és az Európai Unió is.

Sokat elárul a brüsszeli mechanizmusokról a cikksorozatban ugyancsak szereplő Dalibor Rohac véleménye is. Az American Enterprise Institute munkatársa úgy fogalmazott: ha egy tagállam kormánya azt teszi, amit az unió akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket. – Ellenben ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat – hangoztatta.

Borítókép: Magyar Gábor ügyvéd (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)