Gazdasági alapról hivatkozva próbálja meg hatályon kívül helyeztetni ezt a törvényt az Európai Bizottság, amíg a magyar kormánynak a gyermekvédelem a hangsúlyos
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi jogásza. Hozzátette, az Európai Uniónak (EU) a magyar jogszabályok a közösség belső piacán okoznak problémákat, mivel a reklám- vagy a műsorszórásról szóló szabályokat érintik. Emellett az EB még a szexuális orientáció miatti diszkrimináció tilalmának elvére hivatkozik, amellyel ellentétben a magyar fél a gyermekvédelemmel érvel, bár a magyar ellenkérelem még nem nyilvános – mondta.
– Az ellenkérelem egy peres eljárásban a felperesi keresetlevélre adott alperesi írásbeli válasz – magyarázta a szakember. Emlékeztetett, az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben úgy döntött, beperli Magyarországot, ezért beadta a kereseti kérelmét. Most Magyarország mint alperes nyilatkozott, hogy jogi ellenérvei vannak a bizottsággal szemben, ami egy írásbeli reakció az EB felperesi kereseti kérelmére – fejtette ki. Mint elmondta:
a bíróság köteles megvizsgálni a felperes és az alperes kereseti kérelmét is az azokban megfogalmazott állításokkal, jogi érvekkel és bizonyítékokkal együtt. Ezeket mérlegelve dönt majd az ítéletben, és mindkét oldal érveit figyelembe kell vennie
– hangsúlyozta a nemzetközi jogász.
A folyamat kifutásáról Tóth Norbert úgy vélekedett, hogy ki fogják jelölni az EU bíróságán az előadó bírót, aki feldolgozza az ügyet. – Ilyen esetekben másfél-két év alatt szokott ítélet születni, de mivel az ügynek a jogi mellett szimbolikus jelentősége is van, nem lepődne meg, ha a szokásosnál gyorsabban, sürgősséggel születne ítélet – zárta gondolatait a szakjogász.
Borítókép: illusztráció (Fotó: shutterstock)
