A szentatya megérezte Magyarországon a felé áradó szeretetet

Nagyon bízom abban, hogy a pápalátogatásnak marad a lelkekben nyoma, miként megélhettük ezt az eucharisztikus kongresszus után is – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Erdő Péter bíboros. Az esztergom–budapesti érsek elmondta, hogy felkészültek a szentatya fogadására és háromnapos látogatására, amely óriási lendületet adhat a magyar katolikus közösségnek, Magyarországnak és remények szerint a béke ügyének is.

20230424 MN Erdő Péter bíboros interjú Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– A szentatya három napot tölt hazánkban. Ez hatalmas dolog annak fényében, hogy Ferenc pápa 2021-ben már ellátogatott Magyarországra, az eucharisztikus kongresszusra, sőt 2019 pünkösdjén Székelyföldön, Csíksomlyón is együtt imádkozott a hívekkel. Ilyen értelemben egyedülálló, hogy egy nemzet fiaival, a magyar katolikus egyházzal harmadszor találkozik. Minek köszönhető ez a kitüntető figyelem?

– A múlt alkalommal, 2021-ben a szentatya tulajdonképpen egy nemzetközi eseményre jött, hiszen a katolikus világtalálkozón 83 országból érkezett zarándokok voltak jelen. Maga a rendezvény is azt a címet viselte, hogy 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, Ferenc pápa ezért is volt itt akkor rövid ideig. Ugyanakkor azt is látta, hogy a világtalálkozó iránt hatalmas volt az érdeklődés, és a látogatók többsége magyar volt, akik nagy szeretettel fogadták őt. Szerintem ez is megérinthette Ferenc pápát, és közrejátszott abban, hogy akkor elhatározta, visszatér Magyarországra.

– Van annak többletjelentősége, hogy ebben a már-már világháborús hangulatban a szentatya hazánkba érkezik, ahol társadalmunk nagy többsége a mielőbbi békét, tűzszünetet szorgalmazza a keleti szomszédunkban dúló véres konfliktus kapcsán?

– A szentatya ezt a látogatást jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt határozta el, így a mostani találkozásnak sem ez a fő témája. Az más kérdés, hogy ez egy olyan körülmény, amely nagyon komolyan minősíti, egy kicsit be is árnyékolja ezt az időszakot. Fontos kérdés a menekültek befogadása, csaknem másfél millió ukrajnai ember érkezett hozzánk, és az ő ellátásuk kemény feladat még akkor is, ha a többségük folytatja az útját Nyugat-Európa felé. Még így is sokan maradtak itt, akiket el kellett helyezni, őket segíteni, akár élelmezni kell, és folyamatosan meg kell oldani a gyermekek iskoláztatását is. Ezeket próbáltuk egyházi szervezésben is segíteni, támogatni, még egyházmegyei épületeket is a menekültek rendelkezésére bocsátottunk, és plébániai közösségek is fogadtak érkezőket. Éppen ezért úgy gondolom, mint katolikus közösség is megtettük azt, ami ebben a helyzetben megtehető. A segítő szeretet háborús időkben is az emberségnek és így a békének az ügyét képviseli.

– Várható, hogy a szentatya a háború kapcsán komoly üzenetet fogalmaz meg?

– Nem gondolom, hogy Ferenc pápa Magyarországon különlegesen politikai üzenet megfogalmazására készül, bár a szentatya szabadsága teljes. Ő dönti el, hogy miként fogalmazza meg a gondolatait, érzéseit.

– Az Anna-réti kápolna újjáépítésének terve részben összefügg a fatimai jelenésekkel és a második világháború előtti magyarországi magánkinyilatkoztatásokkal. E szerint a kápolna engesztelő céllal épült volna meg a XX. század első felében, hogy elkerüljük a második világégést és a kommunizmust Európában. Az engesztelés ismét időszerű, így a kápolna építését és annak sikerét a pápa imáiba ajánlják-e majd?

– Elsősorban az ügy fontos, amit mi a kápolnával is ki akarunk fejezni. Ez pedig a könyörgés a békéért, illetve azért, hogy bennünket ne érjen a pusztulás. Ugyanakkor az engesztelésre is szükség van, mert a hívő ember először a saját bűneit bánja meg, saját és mások vétkeiért kéri Isten bocsánatát. Ezek azok a gondolatok, amelyeknek szimbóluma lehet egy ilyen kápolna is.

A bíboros reménykedik abban, hogy a pápa érkezése valóban nagy lendületet adhat nekünk. Fotó: Mirkó István

– Milyen témák lehetnek még kiemelten fontosak a háború mellett Ferenc pápa magyarországi apostoli útján?

– A szentatya személyes érdeklődése a halmozottan hátrányos helyzetűek, a hajléktalanok felé fordul, velük találkozik is. Ugyanígy témát szolgáltathat az is, hogy Magyarország valamiképpen a nyugati kultúrkör keleti szélén van. Hazánknak egy kicsit hídszerepe van, ahogy Budapest látképe, illetve a mostani pápalátogatás emblémája is mutatja. A keleti kereszténység is jelen van Magyarországon, Ferenc pápa görögkatolikusokhoz tervezett rövid látogatása ezt a tényt ismeri el. Emellett az ökumenikus kapcsolatokban is fontos dolog, hogy Budapesten a protestáns világgal, az ortodoxiával, illetve más felekezetekkel és vallásokkal is adott a párbeszéd lehetősége. Velük általában is szívélyes, jó viszonyt ápolunk, leginkább társadalmi és erkölcsi kérdésekben keressük az együttműködés lehetőségét.

– Mekkora jelentősége van annak, hogy Ferenc pápa találkozik a magyar egyház képviselőivel?

– Ez rendkívül fontos a számunkra, főként, hogy a találkozásnak a Szent István-bazilika ad otthont. Tudja a szentatya nagyon jól, hogy a bazilika Budapest fő temploma, ugyanakkor Szent István ereklyéje is sokat jelent a számára. Gondoljunk bele, hogy Fatimában is ősidők óta ott áll Szent István király szobra, ami azért van, mert az európai köztudatban is megjelent a hagyomány, hogy ő volt az első, aki egy egész országot Szűz Mária oltalmába ajánlott. Amikor kitört az orosz–ukrán háború, akkor a pápa felszólította az egész világ püspökeit, hogy ajánlják fel Oroszországot és Ukrajnát Szűz Mária szeplőtelen szívének. Mi ezt a felajánlást a Szent Jobb előtt végeztük el a bazilikában. Nem véletlenül, hiszen ennek a felajánlásnak az az értelme, hogy pártfogást kérjünk, és rábízzuk magunkat az ő támogatásukra és Isten gondviselő szeretetére. Erre van szükségünk ahhoz, hogy az emberileg szinte megoldhatatlannak látszó problémáink megoldódjanak. A különlegesség pedig abban áll, hogy a pápával való pénteki találkozás idejére bevisszük a szentélybe a Szent Jobbot.

– A háromnapos látogatás legfontosabb eseménye a Kossuth téri szentmise lesz, ahová várhatóan hívők tízezrei érkeznek. Hol tartanak a szertartás előkészületei?

– Megépítették a színpadot, a pápai oltárt, mindig nagyon fontos, hogy ennek teteje is legyen, ezt most is megoldották. Reméljük, nem lesz eső, de néha még a tűző nap is zavaró lehet. A pápai széknek is megvan a helye, és kijelölték az utat, ahol a pápamobil az oltár közelébe ér, és ahol meg is tud fordulni. Megvan a díszvendégek ülőhelye, a többi szektor is készül, és akik nem férnek be, ők kivetítőn követhetik nyomon a szertartást.

– Melyek az ön személyes gondolatai, reményei a pápalátogatás kapcsán?

– Elsősorban a könyörgés, amelyet az imádságunk kifejez, szeretnénk, hogy jól sikerüljön a szentatya magyarországi apostoli útja, és kegyelmi pillanat legyen a hívő és nem hívő emberek számára. Nagyon bízom abban is, hogy a pápalátogatásnak marad a lelkekben nyoma, miként megélhettük ezt az eucharisztikus kongresszus után is, amikor egy sor program bevált és megmaradt, ilyen a Forráspont a fiatalokkal. A Papp László Sportarénába tervezett mostani program is, ahol a szentatya a fiatalokkal találkozik, olyan esemény lehet, amelynek az elemeit meg akarják majd ismételni. Ebben bízom.

Borítókép: Erdő Péter (Fotó: Mirkó István)