„A szabadságnak szüksége van a vallásra, a vallásnak pedig a szabadságra” – idézte Charles de Montalembert, a 19. századi francia filozófus szavait Jean-Noël Dumont francia filozófus, a francia Keresztény Filozófusok Egyesületének elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontja (EJKK), Vallás és Társadalom Kutatóintézete Eötvös József 210. születésnapjának tiszteletére rendezett, Szabad egyház a szabad államban – Politika és katolicizmus a 19. században címet viselő konferenciáján. Dumont előadásában hangsúlyozta, Charles de Montalembert több szállal kötődik Magyarországhoz, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és gyakran levelezett Eötvös Józseffel, aki – Deák Ferenc mellett – a magyarországi szabadelvű katolicizmus egyik atyjának tekinthető, és az akkori viták semmit nem vesztettek aktualitásukból.
Nehéz a párbeszéd
– A francia forradalom nyomán megszületett úgynevezett modern szabadságjogok, mint a nemzetek szabadsága, a vállalkozás, az oktatás szabadsága, a lelkiismereti és a sajtószabadság meglepték a katolikusokat, és gyakran arra késztették őket, hogy a tradicionalista álláspontra helyezkedjenek, elutasítva a modern szabadságjogokat – hangsúlyozta Dumont, aki szerint ma is fontos foglalkozni az állam és az egyház kapcsolatával. Mint kifejtette: manapság a társadalmainkban minden megtörténik, és egyre inkább igaz lesz, hogy nagyon komplex, változatos helyzeteket lehet megélni ugyanazon a területen. – Egymás mellett élnek más vallások, más hagyományok. Az államnak valahogy viszonyulnia kell a sokféle szituációhoz. Ugyanakkor fontos, hogy ez az állapot autonóm legyen, és az állam autonómiája nem válhat monopóliummá – fogalmazta meg ez egyik nehézséget Dumont, aki hozzátette, hogy ez a párbeszéd nem mindig könnyű, mert az állam gyakran tesz kísérletet a vallások tárgyiasítására, olykor hiteltelenítésére.
Jean-Noël Dumont kiemelte, hogy Magyarországot és Franciaországot összevetve nagyon más szituációt él meg a két ország. Emlékeztetett, hogy Franciaország történelme számos forradalminak mondott, erőszakos epizódot ismert, amelyekben az egyházat gyakran támadták, és sok keresztény halt meg a hite miatt az országban.
Tapasztalata szerint Magyarország homogénebb maradt, az állam és az egyház tradicionális viszonya most is érezhető a magyar társadalomban.
– Franciaországra többé ez már nem érvényes, ezért a francia katolikusok felteszik a kérdést, hogy hol is van az ő helyük a francia társadalomban, az oktatásban, a különböző mozgalmakban? – fogalmazott.