„A szabadságnak szüksége van a vallásra, a vallásnak pedig a szabadságra” – idézte Charles de Montalembert, a 19. századi francia filozófus szavait Jean-Noël Dumont francia filozófus, a francia Keresztény Filozófusok Egyesületének elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontja (EJKK), Vallás és Társadalom Kutatóintézete Eötvös József 210. születésnapjának tiszteletére rendezett, Szabad egyház a szabad államban – Politika és katolicizmus a 19. században címet viselő konferenciáján. Dumont előadásában hangsúlyozta, Charles de Montalembert több szállal kötődik Magyarországhoz, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és gyakran levelezett Eötvös Józseffel, aki – Deák Ferenc mellett – a magyarországi szabadelvű katolicizmus egyik atyjának tekinthető, és az akkori viták semmit nem vesztettek aktualitásukból.
Nehéz a párbeszéd
– A francia forradalom nyomán megszületett úgynevezett modern szabadságjogok, mint a nemzetek szabadsága, a vállalkozás, az oktatás szabadsága, a lelkiismereti és a sajtószabadság meglepték a katolikusokat, és gyakran arra késztették őket, hogy a tradicionalista álláspontra helyezkedjenek, elutasítva a modern szabadságjogokat – hangsúlyozta Dumont, aki szerint ma is fontos foglalkozni az állam és az egyház kapcsolatával. Mint kifejtette: manapság a társadalmainkban minden megtörténik, és egyre inkább igaz lesz, hogy nagyon komplex, változatos helyzeteket lehet megélni ugyanazon a területen. – Egymás mellett élnek más vallások, más hagyományok. Az államnak valahogy viszonyulnia kell a sokféle szituációhoz. Ugyanakkor fontos, hogy ez az állapot autonóm legyen, és az állam autonómiája nem válhat monopóliummá – fogalmazta meg ez egyik nehézséget Dumont, aki hozzátette, hogy ez a párbeszéd nem mindig könnyű, mert az állam gyakran tesz kísérletet a vallások tárgyiasítására, olykor hiteltelenítésére.
Jean-Noël Dumont kiemelte, hogy Magyarországot és Franciaországot összevetve nagyon más szituációt él meg a két ország. Emlékeztetett, hogy Franciaország történelme számos forradalminak mondott, erőszakos epizódot ismert, amelyekben az egyházat gyakran támadták, és sok keresztény halt meg a hite miatt az országban.
Tapasztalata szerint Magyarország homogénebb maradt, az állam és az egyház tradicionális viszonya most is érezhető a magyar társadalomban.
– Franciaországra többé ez már nem érvényes, ezért a francia katolikusok felteszik a kérdést, hogy hol is van az ő helyük a francia társadalomban, az oktatásban, a különböző mozgalmakban? – fogalmazott.
A teremtés folytatása
– A keresztények számára a szerelmi kapcsolatok nemcsak a személyes elégedettségről szólnak, hanem a közösségépítésről, a jövő építéséről. Amikor egy férfi és egy nő egyesül, megnyílnak a jövő felé. Ez nem személyes ügy, viszont manapság sokan nem így vélekednek erről a kérdésről − emelte ki Dumont, aki szerint Franciaországban már kisebbségben vannak azok, akik a keresztényi gondolkodásmód szerint élnek. A filozófiaprofesszor, aki foglalkozik a genderkérdéssel is, kitért arra, hogy ugyan az emberek ízlése eltérő lehet, de szellemileg nem minden társadalomépítésnek van egyforma értéke. − Házasságkötéskor sokan csak a szexualitásra helyezik a hangsúlyt, de a házasság nem csak egy szerződés − vélekedett Dumont. Mint mondta, egy szerződésben két ember megállapodhat, például a javaik megosztásáról, a házasság azonban a keresztények számára több mint egy papír:
ez a teremtés folytatása, és szerinte az államnak érdeke is, hogy ezt elismerje.
A professzor sajnálatosnak nevezte, hogy Európában nincsenek igazi keresztény filozófiai egyesületek, ahol meg tudnák ezeket a nézeteket vitatni.
A létezés értelme
– Istennel és a lélekkel foglalkozni nemcsak ma, hanem minden korban a legfontosabb feladat – válaszolta kérdésünkre, egyben hangsúlyozta, hogy manapság ez azért is annyira fontos, mert a technikai eszközeink kezdenek sokkal nagyobb hatalmat gyakorolni az életünk felett, mint eddig bármikor. A fejlettség lehetővé teszi, hogy meggyógyítsuk, de azt is, hogy akár meg is öljük magunkat. − Minél több hatalmad van, annál inkább fel kell tenned ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy a hit lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, hogy létezésünk nemcsak a hatalomnak van szentelve, hanem elkötelezettség a szolgálat és a jótékonyság iránt is.
Amit a keresztények megtehetnek a társadalomban, az az, hogy a hatalmat szolgálattá alakítják. Ellenkező esetben elpusztítjuk magunkat
− emelte ki a filozófus. Úgy látja, hogy Isten nem igazán divatos ma. Szerinte Európában az intézményes vallásoknak sokkal kisebb tekintélyük van. Hozzátette: pontosan ez a kérdés, amiről szól az előadása, miszerint ma hogyan tudják elfogadni a keresztények azt a társadalmat és elfoglalni ott a helyüket, ahol már nincs tekintélyük, úgy, hogy közben Isten létezése mindenkit érint.
Borítókép: J-N Dumont francia filozófus (Fotó: Mirkó István)
