A TOP Plusz program 2021 és 2027 között mintegy 2000 milliárd forint európai uniós és hazai társfinanszírozás felhasználásával segíti a magyar települések, járások, vármegyék és a főváros fejlesztéseit
– fogalmazott Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár a helyi önkormányzati fejlesztéseket támogató TOP Plusz program céljairól, fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az államtitkár kiemelte: a Terület- és településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) a 2021–2027-es uniós programozási időszak második legnagyobb keretösszegű programja, amelynek egyik speciális jellemzője a többi hazai operatív programokhoz képest, hogy
forrásait lehatárolták a vármegyék és a főváros között.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a TOP Plusz források legalább 65 százalékát a négy legkevésbé fejlett régió vármegyéi kapták, a források további 10 százaléka a 36 leghátrányosabb járásba érkezik. Hozzátette: a vármegyéknek lehetőségük volt 42 város kiválasztására, amelyek saját fejlesztési programot valósítanak meg önálló forráskeretükből, emellett a fővárosnak is saját forráskerete van.
Az államtitkár elmondta, hogy alakul egy monitoring bizottság, amelynek összetételében 50-50 százalék a kormányzati és nem kormányzati tagok aránya. Hozzátette: A monitoring bizottság feladatait az Európai Parlament és a Tanács rendeletei határozzák meg, ezek alapvetően a program végrehajtásához, az eredmények értékeléséhez, a program haladásának vizsgálatához kapcsolódnak.
Agnès Monfret, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának magyarországi programvégrehajtásáért felelős egységvezetője a sajtótájékoztatón kifejtette: a kohéziós politika lényege a regionális különbségek csökkentése. Kiemelte, a monitoring bizottság a partnerségi elv lényegét képviseli. Magyarországon a területi operatív program a teljes országot lefedi. Budapestet nem elfelejtve, a pénzeket a legelmaradottabb területek fejlesztésére szeretnék koncentrálni. Hozzátette: tapasztalatok szerint, ha a forrásokat beleteszik a térségek felzárkóztatásába, az működni szokott. A kohéziós politika hosszú távú befektetés, fontos az állandó visszajelzés az érintettektől, hogy a programban a legjobb eredményt lehessen elérni.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Hajdú Bihari Napló/Kovács Péter)