Futótűzként terjed a hír a közösségi médiában, hogy egy törvénymódosítás által még idén a társasházak jogi személyiséget kapnak, és ezzel párhuzamoson a társasházi lakások közös tulajdonba kerülnek. A poszt írója szerint a törvénymódosítás egyértelműen magántulajdon elkobzására irányul.
Mint kiderült: a társasházak jogi személlyé válására a következő években biztosan nem kerül sor. A kormány honlapjára felkerült egy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény-tervezet, amely kimondja, hogy nem lép hatályba 2023. július 1. napján az egységes jogi személy törvény. Ez majd később, 2026. január elsején történik meg.
A facebookos bejegyzés írója több korrigáló visszajelzés hatására változtatott ugyan a szövegen, de kitart amellett, hogy vagyonelkobzás a cél. Összességében a probléma az, hogy a magánszemély írása már csaknem tízezer megosztásnál jár, és a Facebook-felhasználók valódi információnak veszik az egyéni következtetést.
– Nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy jogi személyiséget kapnak a társasházak. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény jelenlegi módosításának indokolásában van ugyan utalás rá, de a konkrét jogszabályi háttér még nem tisztázott – mondta el a Magyar Nemzet kérdésére Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének (MAKKE) szakmai igazgatója.
A jogi végzettségű társasházszakértő hozzátette: jelenleg a társasházak jogalanyisága korlátozott, csak az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére terjed ki.
– Minden alapot nélkülöznek azok a rémhírek, hamis hírek, hogy a tulajdonosok elveszíthetik a lakásaikat. Ez az alaptörvény rendelkezéseibe ütközne. Valószínűleg ezeket a hamis híreket olyanok terjesztik, akiknek érdekükben állhat, hogy a szabályozás ne lépjen érvénybe.
A zavarosban halászók vagy éppen azok, akik ezzel kívánják hergelni a tulajdonosközösségeket az állam rendező munkája ellen – hívta fel a figyelmet a MAKKE szakmai igazgatója.
Weisz azt is hozzátette: a hitelfelvétel tekintetében az egyes bankok kidolgozzák majd a konstrukcióikat, de nagy változásra nem számítunk, hisz eddig is tudtak a társasházak hiteleket felvenni. Valószínűleg az eljárások rövidülhetnek.
– Nem gondolom, hogy a társasházaknak aggódniuk kellene a változás miatt. A jogi személyiséggé válás erősítené a jogbiztonságot a társasházakat körbevevő szabályozási környezetben− szögezte le a szakértő.
– Ami jelentős változás lehet még, hogy ebben az esetben – bár ennek részletszabályai nem ismertek, csak valószínűsíthető – hogy a felügyeleti jogkör gyakorlását a jegyzőtől átveheti a bíróság, valamint hogy a társasház mint jogi személy tulajdont szerezhet például a házmesteri lakásokon, így azok könnyebben lesznek albetétesíthetők – emelte ki Weisz Gábor Miklós.
Borítókép: Társasház (Fotó: Nagy Gábor)
