Érdekes szempontokat vet fel, hogy Hadházy Ákos 2018-as, második, kiegészített vagyonnyilatkozatában először tüntetett fel egy második szekszárdi ingatlant egy korábbi, 2005-ben vásárolt lakás mellett, amely utóbbiról 2020-ban nyilatkozta azt a képviselő, hogy értékesítették. Az új, 140 négyzetméteres (pontosabban 141,7 négyzetméteres) ingatlan fele a képviselő tulajdona – írja a Tűzfalcsoport.
Hadházy ingatlanjával kapcsolatban felmerült egy furcsaság, ugyanis míg 2020-ban a vásárlás időpontjaként 2018-at tüntetett fel, a következő évben hiányzott a vonatkozó adat, majd 2022-ben már 2019 szerepelt.
Az ingatlanszerzés pontos időpontjának azért is van jelentősége, mivel magánszemély lakástulajdon-cseréje és -vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző három éven belül vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor nem kell fizetni illetéket.
Ráadásul a Kúria gyakorlata szerint ha a vevő vásárolt egy ingatlant, és már a vásárláskor tudta, hogy a közeljövőben el kívánja adni a már meglévő ingatlanát, abban az esetbenaz egy éven belüli értékesítésre figyelemmel jogosult lenne az illetékkedvezményre.
Ezt a vevő jelezte is az adóhatóságnak, amely az illeték megállapítására irányuló eljárását az ingatlan értékesítéséig felfüggesztette.
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében ilyen esetben a vevőnek 13 hónapon belül igazolnia kell, hogy megtörtént az ingatlan értékesítése. Amennyiben erre mégsem kerül sor, az adóhatóság az általános szabályok szerint a teljes vételárat alapul véve állapítja meg a vagyonszerzési illetéket, sőt ezen felül pótilleték megfizetésére is kötelezi a vevőt – írja a Tűzfalcsoport.
A Szombathelyi Törvényszék B.149/2007/70. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában azt mondta ki, hogy az illetékekről szóló törvény szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésének kötelezettsége fő szabályként a szerződés megkötésének napján keletkezik.
