Geotermikus forradalom Magyarországon

A geotermia nem sprint, ám néhány éven belül termőre fordulhatnak a projektek, és hatalmas növekedést érhetünk el, amely érdemben segítheti hazánk energiaszuverenitásának megerősítését – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) stratégiai elnökhelyettese.

88868278 Fotó: N.Minton

Gonda Bence az interjúban rámutatott arra, hogy hazánk geotermikus adottságai nagyon jók, mégsem használjuk ki kellőképpen, hiszen az hőmixünkben öt-hat százalék a geotermia aránya, amit 25-30-ra lehetne felvinni. Ezáltal 2030-ra éves szinten másfél milliárd köbméter gáz felhasználását válthatnánk ki – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy európai összevetésben a geotermikus hőfelhasználás tekintetében Magyarország már ma is az első ötben van: Hollandia, Németország, Franciaország és Izland után „mi jövünk”. Mint mondta, ezt érzékelte a kormány és a hatóság is, és végül az országgyűlés úgy döntött: a korábbi rendszert egyszerűsíti és egységesíti, hogy a vállalkozók lássák, ha kutatnak és beruháznak, akkor kiszámítható rendszerben tudnak működni.

Az SZTFH elnökhelyettese elmondta, a korábbi koncessziós rendszer nem működött eredményesen. Kiemelte: Ha az állam mondja meg, hol lehet kutatni, az nem hatékony, érdemes tehát megfordítani a logikát – a március 1-jétől érvényes új szisztéma erre épül. A vállalkozók beadhatnak a hatósághoz egy kutatási kérelmet, és ha megkapják az engedélyt, akkor legfeljebb négy évük van kutatni. Ez alapján készül a kutatási zárójelentés, amelyet követően kell a geotermikus energia hasznosítási szerződést megkötni, ami biztosítja a kitermelési lehetőséget. Annak érdekében, hogy a beruházók ne tudjanak ráülni az engedélyekre, ütemezett kutatási programot kell benyújtaniuk, amit ha nem tartanak be, akkor az SZTFH szankcionálhat.

Az elnökhelyettes felidézte, hogy nemrég fejeződött be az új geotermikus szabályozás kapcsán elindított országjárásuk, ahol azzal szembesültek, hogy az önkormányzatok legnagyobb gondja, hogy miként gazdálkodják ki a megnövekedett energiaszámlákat, illetve hogyan érjék el az ellátásbiztonságot ezért sok helyen elkezdtek gondolkodni alternatívákban. „Minket is meglepett az érdeklődés mértéke: eddig évi öt-hat geotermikus projekt futott az épületfűtésre vonatkozóan, most azonban máris 70 kérelemnél tartunk” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a geotermikus beruházás költséges, hiszen a kutatás és fúrás együtt akár négy-ötmilliárd forintba is kerülhet. Ráadásul nagy a kockázat, mert az is előfordulhat, hogy ahol kutatnak, ott végül nem találnak semmit, hiszen két dolognak kell egyszerre meglennie: víznek, ami hordozza a hőt, valamint, hogy az a hőmérséklet megfelelő is legyen.

 Gonda Bence felhívta a figyelmet arra is, hogy a kutatási engedélykérelmekben tapasztalható esetleges átfedése kapcsán lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy a kérelmezők egyeztethessék a kutatási területeket, amely eredményeként össze lehet hangolni a kutatási munkaprogramokat, azzal a céllal, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több projekt valósuljon meg. Szintén fontos, hogy a kérelmek értékelése során a térség hőpiaci és gazdaságfejlesztési igényei is érvényesülhessenek, hiszen így tudnak majd a megvalósult beruházások minél nagyobb mértékben hozzájárulni a nemzeti energetikai célokhoz – tette hozzá az SZTFH elnökhelyettese.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Shutterstock)