Eloi Camprubi-Casas szerint a kürtök közelében a víz erősen lúgos és sok hidrogéngázt tartalmaz. 3,6 milliárd éve a Föld légköre tele volt szén-dioxiddal, amelynek nagy része feloldódott az óceánban, és enyhén savassá tette azt. Amikor a hidrotermális nyílásokból származó víz a vízben oldott szén-dioxiddal egyesül, a keletkező molekulák kémiailag sokkal aktívabbakká válnak. Ha volt ott nitrogén, létrejöhettek az aminosavak, illetve ha nitrogén mellett oxigén is volt – márpedig a vízben sok ilyen gáz van oldott állapotban –, a DNS építőkövei is rendelkezésre állnak.
A földi élet eredetére vonatkozó másik elmélet, a pánspermia elmélete szerint az élet valahol máshol keletkezett (például egy másik bolygón), és ez természetes vagy mesterséges módon jutott el a Földre.
Az élet építőköveit aszteroidabecsapódások hozhatták, amelyek gyakoribbak voltak egykoron, mint manapság. Egy aszteroida jeges felszíne megvédte az egyszerű cukrokat és a kis aminosavakat a Nap sugárzásától. Partha Bera, a NASA kutatója szerint, noha ezek a Naprendszerben évmilliárdokon keresztül vándorló testek ki vannak téve a napsugárzásnak, a felszín alatt formálódó molekulák az alacsony hőmérsékleten is reakcióba léphetnek egymással. Amikor ezek az aszteroidák becsapódtak a Földbe, az általuk hozott rendkívül reakcióképes molekulák más egyszerű, a tengervízben formálódó molekulákkal keveredtek, majd beindították az élet ugrásszerű elindításához szükséges kémiai folyamatokat. Ebben az esetben az energiaforrás is a geotermikus hő lett volna – mondta Partha Bera.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!