Karácsony szerint élet-halál kérdése, hogy megérkezzenek az uniós források

A főpolgármester kedden délelőtt tárgyalt az EP-delegáció tagjaival.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A főváros számára élet-halál kérdése, hogy a jogállamisági vita mielőbb rendeződjön, és hozzájuthasson az európai uniós forrásokhoz 

− fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester, miután fogadta az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának küldöttségét. Karácsony Gergely elmondta: bár a főváros gazdasági potenciálja lehetővé tenné azt, hogy akár uniós források nélkül is tudjon fejlődni, de mivel az itt megtermelt gazdasági javak túlnyomó többsége a központi költségvetésbe kerül, ezért Budapest hosszú évek óta elsősorban ezekből a forrásokból tud előrehaladni. „Éppen ezért számunkra élet-halál kérdése, hogy a jogállami kérdések mielőbb megoldódjanak és Budapest hozzájuthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyek megilletik” − fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony Gergely reményének adott hangot, hogy a találkozó elmélyíti azt a folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy − ahogy fogalmazott − Magyarország rendezze a saját viszonyát a jogállamiság kérdéseihez, és így mihamarabb hozzájuthasson az uniós forrásokhoz. Ugyanakkor kiemelte, természetesen nem annak az árán, hogy az Európai Unió „szemet huny a magyarországi jogállamisági problémák fölött”, hanem azzal együtt, hogy ezeket a helyzeteket kezelik.

Karácsony Gergely elmondta, 

a küldöttség kíváncsi volt a fővárosi önkormányzat véleményére is az európai uniós források magyarországi felhasználásával és a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalás alapján megállapítható, hogy a delegáció tagjai szerinte elég alaposan ismerik a magyarországi helyzetet, és egyetértettek abban, hogy nem szerencsés, hogy ma Magyarországra nem érkeznek meg az uniós források − mint fogalmazott − a magyar kormány jogállamisági problémái miatt.

A főpolgármester ugyanakkor közölte azt is: felhívta a küldöttség figyelmét arra, hogy az uniós források a mostani hétéves költségvetési ciklusban jóval szerényebbek, mint az előző hét évben voltak: 2014 és 2020 között Budapest nagyságrendileg 340 milliárd forint uniós forrást tudott felhasználni, a mostani ciklusban pedig a számításaik szerint nagyjából kétszázmilliárdnyi fejlesztésre pénzre számíthat a főváros. Továbbá tájékoztatta a képviselőket arról, hogy számos, a fővárosi önkormányzat szempontjából rendkívül hátrányos kormányzati diszkriminációs döntést kell elviselnie Budapestnek.

− Azt látják, hogy a kormány nemcsak a nemzeti források elosztásánál diszkriminálja az ellenzéki önkormányzatokat, hanem az uniós források elosztásánál is − mondta Karácsony Gergely. Közölte azt is: javasolta a küldöttségnek, hogy vizsgálják meg, mik azok az eszközök, amivel felül lehet írni ezeket a kormányzati szándékokat.
Szavai szerint a tárgyalás során arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós források tervezésénél és lehívásánál szükséges partnerségi alapelv szerinte nagyon súlyosan sérül Magyarországon. Véleménye szerint erre riasztó példa a koronavírus-járvány utáni helyreállítási terv magyarországi története.

Karácsony Gergely azt javasolta a bizottságnak: igyekezzenek megoldást találni arra, hogy minél előbb megszülessen a részletes megállapodás a felfüggesztett uniós pénzek kifizetésére. Továbbá arra kérte a küldöttség tagjait, hogy a jelentésükben a megoldások között szerepeltessék a városok közvetlen finanszírozásának erősítését. Javasolta azt is, hogy az Európai Bizottság sokkal szigorúbban követelje meg a partnerség alapelvét, illetve a tagállamokkal kapcsolatos jogállami jelentések terjedjenek ki az önkormányzatok kérdéskörei is − közölte.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy a képviselők a tárgyaláson részletesen kikérték a véleményüket a helyreállítási tervvel kapcsolatosan, és arról, hogy szerinte mit tesz a fővárosi önkormányzat a jogállamiság és az átláthatóság erősítése érdekében a saját intézményeiben. Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely szerint fontos téma volt a találkozón a városok közvetlen finanszírozásának kérdése, és ezt a tárgyalódelegációhoz csatlakozott Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője is felvetette. A magyar önkormányzatok és a jogállamiság szempontjából már az is egy nagyon komoly előrelépés lenne, ha a partnerségi alapelvet az Európai Bizottság sokkal határozottabban tudná érvényesíteni − tette hozzá a főpolgármester.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)