Karácsonyék csúcsra járatják a háborús propagandát

A dollárbaloldal csúcsra járatja a háborúpárti propagandát, aminek legújabb fejleménye a főpolgármester abszurd kijelentése, miszerint Magyarország háborúban áll Oroszországgal. Karácsony Gergely párttársai, a Párbeszéd vezető politikusai eddig is élen jártak a háborús uszításban, folyamatosan követelik a fegyverszállításokat Ukrajnának és mindent elkövetnek, hogy a magyar gazdaságot is súlyosan érintő brüsszeli szankciók kiterjedjenek az energiahordozókra, ellehetetlenítenék a paksi atomerőmű fejlesztését is.

Budapest, 2023. május 25. Karácsony Gergely fõpolgármester egy ukrán zászlót ábrázoló festményt kap ajándéka Petrovszka Viktóriától az Egység (Jednyiszty) ukrán egyesület elnökétõl az ukrán fõváros, Kijev napja alkalmából tartott budapesti rendezvényen és a "Kyviv örökké" - Mestermûvek a Kyivi Történeti Múzeum gyûjteményébõl címû tablókiállítás megnyitóján a Városháza parkban 2023. május 25-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

A pénz döntő hányada a spekuláns Soros Györgytől származik, aki közismerten a jelenleg kormányzó amerikai demokraták egyik meghatározó háttérembere, és finanszírozója. A magyarországi dollárbaloldalhoz az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű alapítvány közvetítésével érkezett a pénzügyi támogatás nagy része. 

Az NGO vezetője éppen Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök bizalmi embere, Korányi Dávid, nem meglepő tehát hogy a főpolgármester ilyen vehemensen képviseli az amerikai és uniós háborúpárti politikát.

A Párbeszéd élen jár a háborús uszításban 

De Karácsony párttársai, a Párbeszéd nevű formáció vezető politikusai sem maradtak le Budapest első embere mögött a háborús uszításban. 

Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke tavaly április 15-én a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amiben azt írta: „A béke, a biztonság és az igazság érdekében itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország is megkezdje a direkt fegyverszállításokat, és végrehajtsa a szankciókat: az orosz kémbank, a benne és azon kívül működő orosz kémek kizavarását, és a putyini Paks2 projekt leállítását…” 

Ezzel a nyilatkozatával szembesítette Tordait idén februárban egy nyilvános vitaesten Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettes idézte a baloldali politikus tavaly áprilisi állásfoglalását, mire Tordai helyeselt és megjegyezte, azért gondolja így ma is, hogy „ne kelljen szégyenkezni”. 

Majd a további szópárbajban újra kijelentette Tordai, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának, ahogy „mindenki” teszi. Idén március 31-én a már említett békepárti parlamenti határozat elfogadása után az Országházból jelentkezett be videón a Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea és Tordai Bence, azt magyarázva, hogy miért utasították el a kormánypártok állásfoglalását. 

Tordai úgy fogalmazott: „azt szeretnénk, ha Európa és a világ teljes területén abbahagynák a csatározásokat, abbahagynák a háborúskodásokat. Ehhez viszont az agresszornak kell abbahagyniuk a támadó hadműveleteket. Az agresszornak, jelen esetben a putyini Oroszországnak kell kivonulnia Ukrajnából. A mi békepártiságunk Ukrajna békéje mellett áll ki. Egy olyan méltányos, az ukrán nép és az Ukrajnában élő kisebbségeknek, a kárpátaljai magyarok számára is biztonságos, megnyugtató, elfogadható békére van szükség, amelyet egyelőre a putyini Oroszország nem hajlandó megkötni. És amíg ez így van, addig nekünk támogatnunk kell az ukránokat, úgy ahogy ezt a nemzetközi közösség teszi.” 

Szintén a Párbeszéd egyik politikusa, Barabás Richárd március elején az ATV-ben azt fejtegette, hogy szerinte hazugság tűzszünetről beszélni, mert „ha most életbe lépne, az azt okozná, hogy Ukrajna területének jelentős részén ott maradnak az oroszok. Így indulna el a béketárgyalás, ami Ukrajna területi megosztottságához vezetne, ami egyébként garantálná az évtizedes vagy évtizedekig elhúzódó konfliktuszónát, egyébként Európa határában, Magyarország mellett. Ez egyébként nem érdeke sem Európának, sem Magyarországnak.” 

– Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője 2022. március elsején a Hvg.hu portálon megjelent publicisztikában: „[…] Mit tehet Európa ebben a helyzetben? Sajnos az a szomorú igazság, hogy nem túl sokat. A nyílt, katonai beavatkozást valamennyi mérvadó döntéshozó – érthető és támogatható módon – elutasítja. Nyújthatunk morális, politikai, gazdasági és valamelyes katonai támogatást (fegyverszállítások formájában) Ukrajnának, ahogy azt az EU és tagállamainak többsége meg is teszi. Jó néhány tagállam jelenleg is szállít katonai felszerelést, fegyvereket Kijevnek – épp úgy, ahogy Magyarország, sok más államhoz hasonlóan szállított titokban fegyvereket a függetlenségre törekvő Horvátországnak 1990 őszén. Hozhatunk, és hoznunk is kell további szankciókat Oroszország ellen, az eddig nem érintett területekre, így az energiapiacokra is kiterjesztve a korlátozásokat. […] Le kell állítani minden jelentős orosz beruházást az EU-ban, beleértve Paks 2-t, be kell fagyasztani a Gazprom tulajdonjogát négy németországi, egy cseh és egy osztrák földalatti gáztározója felett a betárazott földgázzal együtt, be kell zárni az olyan intézményeket mint a Budapestre települt Nemzetközi Beruházási Bank, és igen, meg kell fontolni az olaj- és gázszállítások leállításának menedzselhetőségét is. Ez fájni fog Európának, különösen azoknak az országoknak, amelyek szoros függésben vannak Oroszországgal vagy jelentős üzleti érdekeik vannak. A költségek magasak. Megfizetjük a tanulópénzt azért, mert nem tanultunk a történelemből.” 

Magyarország elleni orosz hadüzenetről beszélt a Jobbik elnöke 

Az utóbbi időben az amerikai nagykövettel feltűnően jó viszonyt ápoló Gyöngyösi Márton – akit korábbi súlyos antiszemita kijelentései ellenére egy zsidó ünnep alkalmából vendégül láttak a Szabadság téren – szintén teljes mellszélességgel állt a háború párti kampány mellé. A Jobbik elnöke a Spirit FM egyik műsorában március második felében kijelentette, hogy „2021. december 17-e után, aki a Kremlinnek a narratíváját visszhangozza, az hazaáruló. Merthogy a hazánk, az a háború, amit most Ukrajna Oroszországgal vív, azt Ukrajna Magyarországért is vívja, lévén, hogy Magyarország számára is hadüzenet érkezett nemcsak Ukrajna számára.” A műsorvezető közbevetette, hogy a kormány azt mondják, egyik fél se tudja megnyerni a háborút, tehát azért kéne fegyverszünet, mert parttalan öldöklés zajlik. Majd feltette a kérdést Gyöngyösinek: ez oroszpárti narratíva lenne? 

Erre a Jobbik elnöke azt felelte: „Hát, ez oroszpárti narratíva, tehát az, aki csak annyit mond, hogy legyen béke, és nem mondja azt, hogy legyen igazságos béke, az 1956. november 4-e békéjét kívánja az ukránoknak.” 

A volt baloldali miniszterelnök-jelölt akár katonákat is küldött volna a frontra 

Márki-Zay Péter, volt baloldali miniszterelnök-jelölt, Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMN) 2022. február 13. Partizán interjú: „Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk. Nyilván, itt Magyarország, azért valljuk be… ha nem Putyin ügynökeként működne Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként, minden módon, amit a NATO eldönt azon belül a szövetség keretein belül, mindenféle segítséget megadhat Ukrajnának. (…) Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.” 

– Márki-Zay Péter (MMM) 2022. február 23-án a német Tagesspiegelnek adott interjúban: „Természetesen Magyarországnak, mint NATO- és EU-tagnak, csatlakoznia kell minden Oroszország elleni szankcióhoz. Ez elvi kérdés – még akkor is, ha ez gazdaságilag árt nekünk. A fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO és az EU e mellett döntene. Mindig a közös döntéseket követnénk.” 

Gyurcsány szerint pocsék ember, aki nem támogatja Ukrajnát 

A Gyurcsány-párt, és maga Gyurcsány Ferenc is hangzatos nyilatkozatokban követelte Ukrajna katonai támogatását. A bukott miniszterelnök egy tavaly március 25-i Facebook-posztban odáig ment a háborús hangulatkeltésben, hogy feláldozná a magyar nemzetet az ukrajnai konfliktusban. 

A dollárbaloldal vezére Zelenszkij ukrán elnöknek a magyar kormányfőhöz intézett provokatív követelése és Orbán Viktor erre adott elutasító válasza kapcsán úgy fogalmazott a közösségi oldalán akkor: „Pocsék ember leszel vagy meghalsz. Melyiket választanátok? Orbán ezt a választást hagyja a hazának, neked. Elfordítjuk fejünket ezrek, milliók halálától, meggyalázásától, mert ha nem, ha segítünk, akkor magunkra vonzzuk a sátán bosszúját és mi magunk fogunk halni – állítja. Orbán szerint életünk ára a bűnbeesés. Az élethez sz…r alakká kell válnunk – mondja. Meg se próbál más utat ajánlani a nemzetnek.” 

– Ara-Kovács Attila (DK), 2022. február 28-án, miután részt vett egy fegyverszállításokat követelő brüsszeli tüntetésen: „Szombaton volt egy nagy tüntetés itt, ami kifejezetten azért szerveződött, hogy Ukrajnát támogassuk. Én magam is ott voltam. Kollégáim közül nem volt itt senki, mert ők viszont otthon, a Budapesten hasonló rendezvényeken vettek részt. Én tartottam itt a DK részéről a frontot. Ott [a fegyverszállítást követelő brüsszeli tüntetésen] nagyon egyértelműnek tűnt számomra, hogy mindenki, milyen értelemben elkötelezett ebben a háborúban.” 

A Momentum hallani sem akar tűzszünetről 

Bedő Dávid a Momentum parlamenti képviselője az ATV-ben arról beszélt még március elején, hogy többek között a fegyverszállítások elutasítása miatt nem szavazza meg pártja a Fidesz–KDNP békepárti határozati javaslatát. A Momentum politikusai korábban is markáns háborúpárti nyilatkozatokat tettek, Hajnal Miklós például még 2022 őszén azt mondta: 

…jelenleg épp a magyar kormány az, aki próbálja azt különböző módon akadályozni, hogy a Nyugat segítse Ukrajnát. És ha felhánytorgatjuk a Nyugat segítségének a hiányát ’56-ban, akkor szerintem az egyetlen álláspont, ami képviselhető lenne Orbán Viktor által is, az egyébként az, hogy álljunk ki Ukrajna mellett a lehető legharcosabb, lehető legtámogatóbb módon, minden lehetséges eszközzel, hiszen ugyanezt vártuk volna a Nyugattól is ’56-ban.

Tompos Márton szintén a békepárti határozati javaslat elfogadás előtt a Klubrádióban a tűzszünet ellen érvelt. Szerinte „azt követelni, hogy legyen tűzszünet, és ezzel kitesszük Ukrajna lakosságának egy jelentős részét, illetve területének 20 százalékát az orosz hadsereg kénye-kedvének, és egyébként azzal kampányolni, hogy itt békepárti a magyar miniszterelnök, de fegyvert nem akar szállítani annak az Ukrajnának, akinek egyébként a függetlenségét és szuverenitását is elismeri, az egyrészt képzavar, másrészt nonszensz, harmadrészt pedig annyira visszautasítandó és undorító, amit azért nagyon nehéz, hát béketűrően, hogyha már egy ilyen képzavarral élhetek, nyugodtan kommentálni.” 

Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának igenis meg kell védenie önmagát, nekünk meg támogatnunk  kell ebben. 

Már a háború kirobbanása előtt és közvetlenül utána is a kardcsörtetés volt jellemző a Momentum politikusira. Röviden érdemes idézni néhány momentumos vezető politikus korábbi kijelentését.

– Fekete-Győr András egy 2022. február 24-i Facebook-bejegyzésben: „Európában példátlan ez a háborús agresszió, amely nem maradhat büntetlenül, hiszen a Putyin-rezsim nyíltan veszélyezteti az egész szabad világ békéjét és biztonságát. Egységes, megalkuvást nem tűrő közös fellépésre van szükség a NATO és az EU részéről is.”

– Cseh Katalin a Momentum EP-képviselője egy 2022. március elsejei Facebook-videóban: „Február elsején írt Fekete-Győr András egy publicisztikát arról, hogy lehet, hogy ez nem lenne egy rossz gondolat, hogy a háborút amúgy fegyverekkel vívják és hát mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból hát alig van olyan ország, aki ezt mondja és a régióból biztos nincs. Szóval, hogy az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút.” 

– Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője egy február 28-i Facebook-bejegyzésben: „Az ukrán elnök és pártja csatlakozik európai pártcsaládunkhoz. Ukrajna európai ország, és Putyin bűnös háborúja támadás az egész európai közösség ellen. A mai napon pártcsaládunk, az ALDE pártvezetői rendkívüli ülést tartottak az ukrán helyzetről, és – a momentumos ALDE-alelnök, Berg Dániel támogatásával – azonnali hatállyal elfogadtuk Voldimir Zelenszkij pártjának, A Nép Szolgájának csatlakozási kérelmét pártcsaládunkba. Közösen elfogadott határozatban erősebb szankciókat, több katonai és humanitárius segítséget sürgetünk Ukrajnának. Békét!” 

Békekötés csak a győzelem után jöhet 

Az MSZP is kivette a részét a dollárbaloldal háborúpárti kampányából. Harangozó Tamás parlamenti képviselő nemrég az ATV-ben beszélt arról, hogy kell béketárgyalás, de annak mindig megvannak a feltételei. „És általában az a feltétele, hogy valamelyik fél olyan pozícióban van, hogy tárgyalnia kell, mert egyébként katonailag vagy valamilyen más okból, például politikailag úgy meggyengült, hogy nem tudja tartani tovább azt a pozíciót, amit ő elért. Ugye az orosz el akarja foglalni Ukrajnát, az ukrán el akarja zavarni az oroszt Ukrajna területéről. Jelen pillanatban az a baj, hogy vágyhatunk erre, de én nem látom azt a pontot, hogy akár katonailag, akár politikailag bármelyik fél meggyengült volna annyira, hogy úgy üljön le érdemben tárgyalni.” 

Lendvai Ildikó az MSZP egykori elnöke a Klikk TV-ben állt ki a háború mellett. „…Egyelőre nincs más hátra, mint támogatni az ukránok honvédő harcát, hogy legalább az orosz jelenlét az ukrán területeken egyre kisebb legyen. És hát akkor majd nyilván lehet egy hosszabb fegyverszünetről tárgyalni, de ott nem tartunk.” Horn Gábor, korábban Gyurcsány Ferenc államtitkára, a dollárbaloldal egyik politikai elemzője az ATV-ben úgy fogalmazott: 

Azt gondolom, hogy talán Magyarországnál, a magyar kormánynál jobban békepártiak az ukránok, azt hiszem, én magam részéről. De – és akkor itt jön a történelmi párhuzam –, békét kötni akkor szoktak, hogyha valaki nyer…

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester egy ukrán zászlót ábrázoló festményt kap ajándéka Petrovszka Viktóriától az Egység (Jednyiszty) ukrán egyesület elnökétől az ukrán főváros, Kijev napja alkalmából tartott budapesti rendezvényen és a „Kyviv örökké” – Mesterművek a Kyivi Történeti Múzeum gyűjteményéből című tablókiállítás megnyitóján a Városháza parkban 2023. május 25-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)