Navracsics Tibor: Az állam és a kereszténység a magyarság lételemét jelentik

A magyar állam és a minket Európához kötő kereszténység a magyarság lételemét jelentik − mondta a területfejlesztési miniszter szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Szabolcson.

Ajka, 2023. április 15. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszédet mond a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fõvárosa (EKF) programsorozat 300 millió forintos támogatásával részben felújított egykori kriptongyár épületének átadásán Ajkán 2023. április 15-én. Az épületben számos, az EKF-programhoz kapcsolódó rendezvényt tartanak majd, mások mellett felhívják a figyelmet olyan régi szakmákra - üveggyártás, timföldgyártás, alumíniumkohászat - amelyek a várost és a környéket jellemezték. MTI/Katona Tibor Fotó: Katona Tibor

Navracsics Tibor a községben létrehozott történelmi emlékhely avatásával egybekötött vármegyenapi ünnepségen hangsúlyozta, bármilyen hódítóval vagy hódítási kísérlettel bátran, magabiztosan és önbizalommal nézhetnek szembe a magyarok mindaddig, amíg megtartják államukat és keresztény hitüket.

– Ez a tanulsága a szabolcsi történelmi emlékhelynek, és ez nem a múlt tanulsága, nem a múlt része, hanem a jelen és a jövő alapja − fogalmazott a miniszter.

A kormánypárti politikus a szabolcsi földvár mellett megrendezett ünnepségen arról beszélt, a nemzetek a népirtási és hódítási kísérleteket általában túlélik, sőt megerősödve kerülnek ki belőle, hódítóikat visszaverve egy új korszakot tudnak nyitni történelmükben. – Ennél sokkal veszélyesebb a hódításnak az a formája, melyben a nemzet a múltját, a történelmét és a kultúráját veszíti el, ami ugyan nem látványos, de hosszú folyamat − hangoztatta. – Ekkor egyre fogy a nemzet ereje, a folyamat végén pedig eltűnik az adott nemzet a történelemből − fejtette ki.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: ezért fontosak a történelmi emlékhelyek, amelyek nem a múlt részei, hanem emlékeztetnek minket valamilyen vívmányra, értékre és eseményre, ezzel pedig tartóoszlopai a nemzetnek.

– Szabolcson ma újabb oszloppal gyarapodott a nemzet, fontos tanulságot és a jövőre vonatkozó fontos leckéket szimbolizálva − hangoztatta. A miniszter megismételte: az állam, az intézmények és a hit az, ami a magyar nemzetet eddig megtartotta, fenntartva a nyelvet és a hagyományokat, kiteljesítve a magyar géniuszt, ami lehetővé tette az ezeréves magyar államiságot, a közösségek békés együtt élését, illetve a hódítók elleni védelmet.

Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében emlékeztetett, a X. században a földvár jelentősége miatt Szabolcs az ország központjának számított, százötven évvel később pedig Szent László király itt megtartott zsinata a feudális rend megszilárdítását, illetve I. (Szent) István művének továbbvitelét jelentette.

– Fontos nap ez a vármegyének, hiszen történelmi emlékhellyé vált Szabolcs község, a földvár és az itt található román kori templom − értékelt Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés kormánypárti elnöke.

A négyszáz lelkes községbe az utóbbi években egyre több fiatal költözik, növekedett Szabolcs népességmegtartó ereje, köszönhetően az ide érkezett támogatási fejlesztéseknek, amelyek összege elérte a 763 millió forintot − közölte Csegei László, a település független polgármestere.

Az ünnepséget követően a református templomkertben tartott szimbolikus történelmi emlékhelyavatáson Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédében elmondta, ezek az emlékhelyek nemcsak történelmi ismereteink bővítését, hanem a nemzeti identitásnak és büszkeségnek a megerősítését is jelentik.

– Ez történik helyben és a nemzet egészének emlékezetében − hangoztatta Harrach Péter. Hozzátette, ez az a politikai egység, ami képes nemzeti egységet teremteni, ma pedig ennek különösen nagy jelentősége van.

Az ünnepség részeként átadták a földvár közelében emelt, a zarándokoknak és a turistáknak a honfoglalás korát, a földvár és a templom keletkezését bemutató felújított Tomori-kúriát is. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, országgyűlési képviselő az eseményen hangsúlyozta, az emberi közösségeknek fontos feladata, hogy őrizzék a teremtett világ és a szülők által rájuk hagyott örökséget, óvják és neveljék gyermekeit, gondozzák időseiket, megőrizzék a közösség kultúráját, ápolják a nyelvet és értékeit.

Szent László király 1092. május 20-án ebben a községben tartott egyházi zsinatot és törvényhozó országgyűlést az ország főpapjainak és világi elöljáróinak jelenlétében. A vármegyei közgyűlés 2005-ben hozott rendeletével május 20-át megyenappá nyilvánította, így emlékezve a magyar egyházi és politikai törvényhozás nevezetes eseményére.

Borítókép: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter (Fotó: MTI/Katona Tibor)