– Noha sok vita van az európai értékekről, abban mindenki egyetért, hogy a nemzetiségeket megillető kisebbségi jogok az európai értékek részét képezik – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésén pénteken Budapesten. Gulyás Gergely a kárpátaljai magyarság helyzetéről szólva kiemelte: a magyar kormány szolidáris a megtámadott Ukrajnával, különösen azért, mert az ukrán hadseregben magyarok is harcolnak, ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy Ukrajna alapvető európai értékek figyelmen kívül hagyásával, lábbal tiprásával, közösségi és egyéni jogok semmibevételével az Európai Unió tagjává válhasson.
Mit várunk Ukrajnától?
– Azt várjuk − folytatta –, hogy többszöri ígéretet követően Ukrajna állítsa helyre azokat az egyéni és közösségi jogokat, amelyeket 2015 után elvont, és amelyek sok helyen lehetetlenné teszik, de mindenütt rendkívül megnehezítik Kárpátalján az anyanyelvi oktatást. Gulyás Gergely hozzátette: a magyar kormány álláspontja, hogy a lehető leggyorsabb tűzszünet és béke szolgálja az érdekeinket, az képes nem csupán ukrán, de magyar életeket is megmenteni.
A miniszter leszögezte, Magyarországot ugyan a barátai, a szövetségesei és az ellenfelei is igyekeznek olyan helyzetbe hozni, hogy a lehető legkevésbé hallassa a hangját a kárpátaljai magyarság érdekében, de ez nem fog sikerülni. Azt is mondta:
a magyar kormány álláspontja világos, elítéljük az orosz agressziót, ami nyilvánvalóan a nemzetközi jog durva megsértését jelenti.
Magyarország a 2015-ös migrációs vitában elmondott érveinek, elvi álláspontjának megfelelően − tekintve, hogy most mi vagyunk a legközelebbi biztonságos ország − felső korlát nélkül befogadja az Ukrajnából érkező menekülteket, gondoskodik róluk, munkalehetőséget, szociális és egészségügyi ellátást biztosít nekik. Emellett humanitárius segítséget biztosítunk nemcsak az ideérkezőknek hanem a kárpátaljaiaknak, sőt az ukránoknak is − mondta.
Magyarország segítséget nyújt
Hozzátette, a magyar történelem legnagyobb humanitárius segítségnyújtását szervezte meg a magyar állam civil és egyházi karitatív szervezetekkel együtt az elmúlt bő egy évben. Emellett pénzügyi támogatást is nyújtunk az Európai Unió keretein belül és azon kívül is Ukrajnának – fűzte hozzá. Gulyás Gergely megjegyezte:
Miközben mindenféle kioktatást hallgathatunk, nekünk sem az orosz birodalmi politikáról, sem a megszállásról nem kell előadást tartani, különösen nem azoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy 1945-ben az orosz hadsereg bevonuljon, majd évtizedeken keresztül megszállva tartsa Magyarországot.
Ahogyan nem kell kioktatni Magyarországot a kisebbségek elnyomásáról sem, hiszen a kommunizmus alatt és azóta is van tapasztalata erről a magyarságnak. A tárcavezető szerint a kommunizmus óta tartó időszakban új fejezetet nyitott a 2015 óta Ukrajnában meghozott törvények, törvénymódosítások és határozatok sora, amelyek jelentős mértékben nyesték vissza a magyar kisebbség egyéni és közösségi jogait. Gulyás Gergely a nemzetpolitikáról szólva úgy értékelt: az elmúlt évtizedeben komoly előrelépést sikerült elérni. Fontos, szimbolikus és gyakorlati jelentőségű döntésnek nevezte a magyar állampolgárság megadását a külhoni magyaroknak, amivel eddig több mint 1,25 millióan éltek. Kiemelte: a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács is működik, rendszeres fórumai a határon inneni és túli politikai pártok, szervezetek és a kormány közötti kapcsolattartásnak.
Kövér László: A teljes magyar nemzet a kárpátaljai magyarság mögött áll
Kövér László aláhúzta: a kárpátaljai magyarság ügye számunkra nem pusztán kisebbségi, hanem a szó legszorosabb értelmében vett egzisztenciális kérdés, mint ahogyan az előttünk álló XXI. században az európai népesség több mint egytizedét kitévő őshonos kisebbségi közösségek ügye sem csak erkölcsi, hanem életbevágó reálpolitikai kérdés is.
Ha ugyanis a számbelileg kisebbségben élő nemzeti közösségek identitása felszámolható, akkor hasonlóképpen felszámolható a számbeli többség nemzeti identitása is.
– Ha pedig a nemzetek – mint államalkotó közösségek – identitása elvész, akkor a nemzeti államok mint közhatalmak elveszítik legfőbb létjogosultságukat, elveszítik a közjót és közérdeket képviselő minőségüket, akkor a vesztfáliai béke óta fokozatosan kifejlődött európai közhatalmi rend is elveszíti az alapjait – fejtette ki az Országgyűlés elnöke. Szerinte ha mindez megtörténik, előbb általános európai politikai destabilizáció jöhet, majd általános európai társadalmi anarchia, végül pedig a rendteremtés ígéretével megérkezik a minden nemzeti értékelemet mellőző, a nemzeti érdekek helyett szupranacionális magánérdekeket szolgáló, minden demokráciát előbb csak kiüresítő, majd nyíltan mellőző európai birodalmi diktatúra vagy, ahogyan most még a tervezőasztalon nevezik, az Európai Egyesült Államok.
– Ha 2015 óta az erősebb jogán az ukrán állam – kétségbe vonva a létezéshez való jogukat – felszámolásra, beolvasztásra ítélheti a szülőföldjén ezer esztendeje vagy sok évszázada élő ukrajnai magyar, lengyel vagy román nemzeti közösségeket,
akkor mi akadálya van annak, hogy a jövőben valaki a még erősebb jogán kétségbe vonja a magyar, a lengyel vagy a román állam létjogosultságát, és erre hivatkozva annak felszámolására törjön?
– tette fel a kérdést. Szavai szerint mindaz, ami történik jelenleg Ukrajnában, azt bizonyítja, hogy az etnikai kizárólagosság vagy akár csak az etnikai dominancia politikája nem erősebbé, nem stabilabbá, hanem sérülékenyebbé és ingatagabbá teszi az államot.
Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) elnöke (j) beszél, mellette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a KMKF plenáris ülésén (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
