A csütörtöki megállapodást a kötelező kvótákat támogató miniszterek nyilván fontos lépésnek tekintik abba az irányba, hogy a migrációs paktummal kapcsolatos jogalkotás – a kötelező kvóták rendszerére is kiterjedően – még júniusig befejeződjön – mondta a Magyar Nemzetnek Petri Bernadett nemzetközi jogász, a XXI. Század Intézet munkatársa azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek csütörtökön kezdődött tanácskozásán többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról.
A szakértő elmondta: az Európai Parlament áprilisban szavazott a migrációs csomagról, amelynek elfogadása már három éve húzódik. A bel- és igazságügyi tanácsi formáció tegnapi ülésén sorra került egyeztetés célja egy úgynevezett általános megközelítés kidolgozása volt. Az általános megközelítés célja a jogalkotás felgyorsítása és a tanács, valamint a parlament közötti megállapodás elősegítése, mivel a két intézmény közötti egyeztetésekre ezt követően kerül majd sor. Az általános megközelítés egy tárgyalási álláspont, hivatalos felhatalmazást jelent a svéd elnökség számára, hogy e keretek között folytasson tárgyalásokat és kössön megállapodást a parlamenttel.
Harmadik közös egyeztetés a migránskvótáról
Mint a szakértő kifejtette: a csütörtöki egyeztetés során három próbálkozás is volt az álláspont elfogadására a tagállami miniszterek között. Első körben kialakult egy blokkoló kisebbség, második körben a tagállamok 30 százaléka ellenezte a javaslatot, ami ugyan nem jelent blokkolást, de 1994 óta kialakult egy tanácsi gyakorlat, az úgynevezett ionanina kompromisszum,
amely ilyen esetekre nézve is szükségessé tesz egy harmadik körös egyeztetést.
Így is lett, az utolsó körös egyeztetés során Magyarország és Lengyelország nemleges álláspontot foglalt el, de azt is hangsúlyozni kell a szakértő szerint, hogy négy tagállam, Litvánia, Szlovákia, Málta és Bulgária is tartózkodott.
Ez tehát azt jelenti, hogy hat tagállam kifejezte, ebben a formában teljes mértékben nem tudja támogatni ezt a migrációs elképzelést.
– Azért ez távol van attól, amiről korábban az uniós csúcstalálkozón az uniós kormányok állam- és kormányfői döntöttek, vagyis attól, hogy a migrációs paktum kérdéskörében a teljes konszenzusra fognak törekedni. Ezzel némileg ellentétes módon azonban a migráció kérdésének rendezésére a parlament és a tanács öt soros elnöksége – Franciaország, Csehország, Svédország, Spanyolország, Belgium – még tavaly szeptemberben arra nézve kötött egy megállapodást, hogy a több éve húzódó ügy végére pontot tesznek még a jövő júniusban sorra kerülő európai választások előtt – mondta.
Miért nem próbál konszenzust kialakítani az unió?
A megállapodást elutasító vagy azt ebben a formában teljes mértékben nem támogató tagállamok miniszterelnökei a júniusi Európai Tanács-ülésen éppen ezért vélhetően napirendre kérik azt a kérdést, mi vezetett ahhoz, hogy az EU korábbi döntését felülírva nem próbál meg konszenzust kialakítani egy ilyen húsba vágó kérdésben, mint az uniós migrációs rendszer reformja – részletezte Petri Bernadett. A XXI. Század Intézet munkatársa szerint különösen azért fontos ez, mert
a kötelező kvótákat a szolidaritási elvre alapozzák, miközben határvédelmi költségek uniós finanszírozása szintén tagállamok közötti szolidaritási kérdés, e téren azonban ez alkalommal sem történt semmilyen előrelépés.
Úgy véli, amennyiben az EU szerint a szolidaritás elvéből levezethető a kvóták szerinti befogadás vagy annak hiányában a pénzügyi szankció, a határvédelem költségeinek megosztása esetében is alkalmazni kell ezt az elvet. − Jogállamisági kérdés az unió egységének biztosítása a migráció kérdéskörében, hiszen az EU kötelessége, hogy tartsa magát a tagállami állam- és kormányfők korábbi elhatározásához, ami migrációs téren konszenzusra törekvést irányozott elő. Ha ettől az unió eltér, az sérti a szerződések által rögzített lojális együttműködés elvét, ami a tagállamok egymás közötti kapcsolatában és az EU és a tagállamok közötti viszonylatban egyaránt köti a feleket − zárta gondolatait a szakértő.
Borítókép: Illegális migránsok várakoznak (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)
