A csütörtöki megállapodást a kötelező kvótákat támogató miniszterek nyilván fontos lépésnek tekintik abba az irányba, hogy a migrációs paktummal kapcsolatos jogalkotás – a kötelező kvóták rendszerére is kiterjedően – még júniusig befejeződjön – mondta a Magyar Nemzetnek Petri Bernadett nemzetközi jogász, a XXI. Század Intézet munkatársa azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek csütörtökön kezdődött tanácskozásán többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról.
A szakértő elmondta: az Európai Parlament áprilisban szavazott a migrációs csomagról, amelynek elfogadása már három éve húzódik. A bel- és igazságügyi tanácsi formáció tegnapi ülésén sorra került egyeztetés célja egy úgynevezett általános megközelítés kidolgozása volt. Az általános megközelítés célja a jogalkotás felgyorsítása és a tanács, valamint a parlament közötti megállapodás elősegítése, mivel a két intézmény közötti egyeztetésekre ezt követően kerül majd sor. Az általános megközelítés egy tárgyalási álláspont, hivatalos felhatalmazást jelent a svéd elnökség számára, hogy e keretek között folytasson tárgyalásokat és kössön megállapodást a parlamenttel.
Harmadik közös egyeztetés a migránskvótáról
Mint a szakértő kifejtette: a csütörtöki egyeztetés során három próbálkozás is volt az álláspont elfogadására a tagállami miniszterek között. Első körben kialakult egy blokkoló kisebbség, második körben a tagállamok 30 százaléka ellenezte a javaslatot, ami ugyan nem jelent blokkolást, de 1994 óta kialakult egy tanácsi gyakorlat, az úgynevezett ionanina kompromisszum,
amely ilyen esetekre nézve is szükségessé tesz egy harmadik körös egyeztetést.
Így is lett, az utolsó körös egyeztetés során Magyarország és Lengyelország nemleges álláspontot foglalt el, de azt is hangsúlyozni kell a szakértő szerint, hogy négy tagállam, Litvánia, Szlovákia, Málta és Bulgária is tartózkodott.
Ez tehát azt jelenti, hogy hat tagállam kifejezte, ebben a formában teljes mértékben nem tudja támogatni ezt a migrációs elképzelést.
– Azért ez távol van attól, amiről korábban az uniós csúcstalálkozón az uniós kormányok állam- és kormányfői döntöttek, vagyis attól, hogy a migrációs paktum kérdéskörében a teljes konszenzusra fognak törekedni. Ezzel némileg ellentétes módon azonban a migráció kérdésének rendezésére a parlament és a tanács öt soros elnöksége – Franciaország, Csehország, Svédország, Spanyolország, Belgium – még tavaly szeptemberben arra nézve kötött egy megállapodást, hogy a több éve húzódó ügy végére pontot tesznek még a jövő júniusban sorra kerülő európai választások előtt – mondta.
