Az Európai Unió öngyilkos politikát folytat: mutatjuk a migrációs kvótarendszer részleteit

– Ha továbbra is ellenőrzés nélkül migránsokat kívánnak kvóta szerint szétosztani az európai uniós tagországok között, akkor gyakorlatilag a terrorizmus, a szervezett bűnözés veszélyét is szét akarják teríteni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hor­váth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója az unió menekültügyi reformjáról. Ennek lényege, hogy aki az unióban nem fogadja be a migránsokat, azt Brüsszel megbünteti: minden visszautasított migráns után büntetésként 22 ezer eurót kell fizetni.

– Alapvető probléma, hogy 2015 óta migrációs szempontból az unió jogszabályalkotói nem tudnak kilépni a saját árnyékukból. Ha továbbra is ellenőrzés nélkül migránsokat kívánnak kvóta szerint szétosztani az európai uniós tagországok között, akkor gyakorlatilag a terrorizmus, a szervezett bűnözés veszélyét is szét akarják teríteni. Az Európai Unió (EU) öngyilkos politikájától Magyarországnak el kell zárkóznia – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hor­váth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója néhány órával azelőtt, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek csütörtökön kezdődött tanácskozásán többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról. 

Horváth József szerint a jogszabálycsomagot az Euró­pai Tanács ebben a formában nem fogadná el, ugyanis az unió még nem tisztázta alapkérdéseit. Fotó: Éberling András

A most elfogadott jogszabálycsomag az unió kormány- és államfőit tömörítő Európai Tanács elé kerül majd, amelyről a következő ülésen dönthetnek az európai vezetők.

Kötelező szolidaritás az unióban

A jogszabálycsomag egyik új eleme a „kötelező szolidaritás” rendszere, amely három lehetőséget biztosítana a tagállamoknak az unióba áramló menedékkérők kezelésére: bizonyos mennyiségű menekült befogadását, az elutasított menedékkérők származási országba történő visszaszállításának finanszírozását és az úgynevezett operatív intézkedések finanszírozását (például infrastruktúra, határvédelem stb.). 

A legnagyobb vitát kiváltó pont az elutasított menedékkérők visszaszállításának finanszírozása, ugyanis az előzetes információk szerint ennek költsége akár huszonkétezer euróra is rúghat mindössze egyetlen menekült esetében.

Ez több tagállamnak, köztük Lengyelországnak, Magyarországnak, Ausztriának, Csehországnak és Szlovákiának sem tetszik, ugyanis határozottan túlbecsüli a finanszírozás egy főre jutó mértékét. A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég publikált tanulmánya szerint egy menekült származási országba történő visszaszállításának költsége körülbelül tízezer euró­ra tehető. 

Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint ez egy „ virtuális vita”, ugyanis a kitoloncolandóknak alig néhány százalékát sikerült eddig elküldeni Európából.

– Nincs szándék rá, hogy ez a rendszer működjön. A döntéshozók nem foglalják jogszabályba azt, hogy a kitoloncolandó személynek a kitoloncolásig zárt helyen kell tartózkodnia. 

Aki jelenleg megkapja a kitoloncolásról szóló papírt, kikerül a hatóságok látóköréből: gyakran másik országba utazik és új személyazonosságot vesz fel

– ismertette a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat egykori főigazgató-helyettese. Horváth József elmondta: a kitoloncolások azért kerülnek ilyen sokba, mert volt példa már arra, hogy egyszerre csupán egy-két bevándorlót tettek fel magas komfortú uta­sszállító repülőgépre. A szakértő szerint sokkal olcsóbb lenne a szállítás, ha a ­NATO-katonáinkhoz hasonlóan a kitoloncolandókat is katonai teherszállító gépekkel vinnék el.

Felbátorodhatnak a bevándorlók

Kérdéses az is, hogy pontosan hány menedékkérőt kellene elosztaniuk – vagy visszaküldeniük – a tagállamoknak. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Svédország sajtóértesülések szerint évente körülbelül harmincezer menekültről tájékoztatta a tagállamokat, ugyanakkor ez a szám nem tűnik reálisnak, figyelembe véve a tavalyi, illetve az idei év eddigi tendenciáit. 

A menedékkérelmek alakulása az elmúlt évtizedben.

Lapunknak korábban Marsai Viktor elmondta: a múlt évhez képest harminc százalékkal növekedett az Európai Unióban az irreguláris határátlépések száma. 

A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója szerint idén akár rekordot is dönthet az Euró­pába irányuló illegális bevándorlás mértéke, amennyiben az év további részé­ben is hasonlóan alakulnak a tendenciák. 

Az Eurostat által közölt adatok szerint tavaly csaknem egymillióan nyújtottak be menedékkérelmet valamely uniós tagállamban, ez már közelít a 2015-ös menekültválság idején tapasztalt szinthez. Horváth József szerint a bevándorlók 2015-höz hasonlóan a mostani intézkedéscsomag hallatán is felbátorodhatnak. 

Veszélyben az életszínvonal?

– Fontos megjegyezni, hogy a kockázati tényezők továbbra is jelen vannak az érintett országokban. A nyugat-európai emberek már szembesültek azzal, hogy nem volt igaz az a narratíva, miszerint a kontinensre magasan kvalifikált, dolgozni vágyó, kiművelt emberek jönnek, akik majd megoldják az állítólagos munkaerőgondokat. 

A nyugati társadalmakban erősödik a félelem és a kiábrándultság, azzal párhuzamosan, hogy a nyugat-európai emberek életszínvonala is veszélybe kerül.

A jóléti társadalmak is meginogtak, ezért már mindenki a saját életét félti, és sokkal körültekintőbben figyeli, hogy a szociális háló őt hogyan érinti. A nyugati polgárok azt sem nézik jó szemmel, hogy olyan emberek kapják meg a juttatásokat, akik egyetlenegy eurócent adót sem fizettek be a befogadó országokban – részletezte.

Kétszínű uniós politika

– Bajorország és Magyarország egy­aránt azt vallja, hogy a migrációs nyomás miatt jelentősen meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét – közölte kedden Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter Würzburgban a Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. A bajor Keresztényszociális Unió politikusa kiemelte, hogy Magyarország már jelentősen megerősítette határvédelmi erőit. Ezzel kapcsolatban Horváth József elmondta: 

egyértelműen erősödnek azok a hangok, amelyek szerint a határvédelemre pénzt kell adni, az unió vezetése azonban ebben a kérdésben is kétszínű politikát folytat.

– Azt mondják, hogy technikai ellenőrző rendszerekre adnak pénzt, ám magára a kerítésre nem hajlandók. Ezen belül is vannak országok, amelyeknek a védelmi rendszeréhez hozzájárul az unió, míg másokéhoz nem. Amíg az uniós pénzekre továbbra is fegyelmezőeszközként tekintenek, addig ez nem fog megnyugtató módon lezárulni. 

Jutalomként vagy korbácsként használják a forrásokat.

– Aki nem áll be az unió által hirdetett politikai sorba, azokat így fegyelmezik vagy büntetik – részletezte. A szakértő szerint a jogszabálycsomagot az Euró­pai Tanács ebben a formában nem fogadná el, ugyanis az unió még nem tisztázta alapkérdéseit. Nem tisztázta, milyen Európát szeretnének látni a következő évtizedekben. Németország már rögzítette, hogy multikulturális bevándorlóország, közben az is látható – ezt már kimondják német miniszterek is –, hogy a migránsok integrációja csődöt mondott. Amíg ezt a kettősséget nem sikerül feloldani, addig minden ilyen próbálkozás politikai csatározások eszköze és nem a probléma megoldásának irányába halad – zárta gondolatait a szakértő.

Borítókép: az Európai Parlament képviselőinek egyik szavazása a strasbourgi ülésteremben (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)