Az Európai Unió öngyilkos politikát folytat: mutatjuk a migrációs kvótarendszer részleteit

– Ha továbbra is ellenőrzés nélkül migránsokat kívánnak kvóta szerint szétosztani az európai uniós tagországok között, akkor gyakorlatilag a terrorizmus, a szervezett bűnözés veszélyét is szét akarják teríteni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hor­váth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója az unió menekültügyi reformjáról. Ennek lényege, hogy aki az unióban nem fogadja be a migránsokat, azt Brüsszel megbünteti: minden visszautasított migráns után büntetésként 22 ezer eurót kell fizetni.

Felbátorodhatnak a bevándorlók

Kérdéses az is, hogy pontosan hány menedékkérőt kellene elosztaniuk – vagy visszaküldeniük – a tagállamoknak. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Svédország sajtóértesülések szerint évente körülbelül harmincezer menekültről tájékoztatta a tagállamokat, ugyanakkor ez a szám nem tűnik reálisnak, figyelembe véve a tavalyi, illetve az idei év eddigi tendenciáit. 

A menedékkérelmek alakulása az elmúlt évtizedben.

Lapunknak korábban Marsai Viktor elmondta: a múlt évhez képest harminc százalékkal növekedett az Európai Unióban az irreguláris határátlépések száma. 

A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója szerint idén akár rekordot is dönthet az Euró­pába irányuló illegális bevándorlás mértéke, amennyiben az év további részé­ben is hasonlóan alakulnak a tendenciák. 

Az Eurostat által közölt adatok szerint tavaly csaknem egymillióan nyújtottak be menedékkérelmet valamely uniós tagállamban, ez már közelít a 2015-ös menekültválság idején tapasztalt szinthez. Horváth József szerint a bevándorlók 2015-höz hasonlóan a mostani intézkedéscsomag hallatán is felbátorodhatnak. 

Veszélyben az életszínvonal?

– Fontos megjegyezni, hogy a kockázati tényezők továbbra is jelen vannak az érintett országokban. A nyugat-európai emberek már szembesültek azzal, hogy nem volt igaz az a narratíva, miszerint a kontinensre magasan kvalifikált, dolgozni vágyó, kiművelt emberek jönnek, akik majd megoldják az állítólagos munkaerőgondokat. 

A nyugati társadalmakban erősödik a félelem és a kiábrándultság, azzal párhuzamosan, hogy a nyugat-európai emberek életszínvonala is veszélybe kerül.

A jóléti társadalmak is meginogtak, ezért már mindenki a saját életét félti, és sokkal körültekintőbben figyeli, hogy a szociális háló őt hogyan érinti. A nyugati polgárok azt sem nézik jó szemmel, hogy olyan emberek kapják meg a juttatásokat, akik egyetlenegy eurócent adót sem fizettek be a befogadó országokban – részletezte.

Kétszínű uniós politika

– Bajorország és Magyarország egy­aránt azt vallja, hogy a migrációs nyomás miatt jelentősen meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét – közölte kedden Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter Würzburgban a Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. A bajor Keresztényszociális Unió politikusa kiemelte, hogy Magyarország már jelentősen megerősítette határvédelmi erőit. Ezzel kapcsolatban Horváth József elmondta: 

egyértelműen erősödnek azok a hangok, amelyek szerint a határvédelemre pénzt kell adni, az unió vezetése azonban ebben a kérdésben is kétszínű politikát folytat.

– Azt mondják, hogy technikai ellenőrző rendszerekre adnak pénzt, ám magára a kerítésre nem hajlandók. Ezen belül is vannak országok, amelyeknek a védelmi rendszeréhez hozzájárul az unió, míg másokéhoz nem. Amíg az uniós pénzekre továbbra is fegyelmezőeszközként tekintenek, addig ez nem fog megnyugtató módon lezárulni. 

Jutalomként vagy korbácsként használják a forrásokat.

– Aki nem áll be az unió által hirdetett politikai sorba, azokat így fegyelmezik vagy büntetik – részletezte. A szakértő szerint a jogszabálycsomagot az Euró­pai Tanács ebben a formában nem fogadná el, ugyanis az unió még nem tisztázta alapkérdéseit. Nem tisztázta, milyen Európát szeretnének látni a következő évtizedekben. Németország már rögzítette, hogy multikulturális bevándorlóország, közben az is látható – ezt már kimondják német miniszterek is –, hogy a migránsok integrációja csődöt mondott. Amíg ezt a kettősséget nem sikerül feloldani, addig minden ilyen próbálkozás politikai csatározások eszköze és nem a probléma megoldásának irányába halad – zárta gondolatait a szakértő.

Borítókép: az Európai Parlament képviselőinek egyik szavazása a strasbourgi ülésteremben (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)