Az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek csütörtökön kezdődő tanácskozásán újból terítékre kerül a menedékkérők befogadásáról és elosztásáról szóló, új jogszabálycsomag. − Nagy esély van rá, hogy már csütörtökön fontos áttörést érhetünk el − fogalmazott a migrációs paktummal kapcsolatban Ylva Johansson uniós belügyi biztos. Ennek ellenére korántsem biztos, hogy a tagállamok megszavazzák az új szabályozást, ugyanis annak számos pontja jelentős − leginkább pénzügyi − terhet helyez a tagállamokra többek közt a menedékkérők áthelyezését illetően. Az Euronews hírportál által idézett diplomaták éppen ezért már óvatosabban fogalmaznak, szerintük 50-50 százalék az esélye annak, hogy a belügyminiszterek tanácskozását követően beszélhetünk majd új migrációs szabályozásról, vagy további tárgyalásokra lesz szükség.
Miben új a migrációs paktum?
A jogszabálycsomag egyik új eleme a „kötelező szolidaritás” rendszere, amely három lehetőséget biztosítana a tagállamoknak az unióba áramló menedékkérők kezelésére:
- Bizonyos mennyiségű menekült befogadása,
- Az elutasított menedékkérők származási országba történő visszaszállításának finanszírozása,
- Az úgynevezett operatív intézkedések finanszírozása (például infrastruktúra, határvédelem stb.).
A legnagyobb vitát kiváltó pont az elutasított menedékkérők visszaszállításának finanszírozása, ugyanis az előzetes információk szerint ennek költsége akár huszonkétezer euróra is rúghat mindössze egyetlen menekült esetében.
Ez több tagállamnak, köztük Lengyelországnak, Magyarországnak, Ausztriának, Csehországnak és Szlovákiának sem tetszik, ugyanis határozottan túlbecsüli a finanszírozás egy főre jutó mértékét.
A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég publikált tanulmánya szerint egy menekült származási országba történő visszaszállításának költsége körülbelül tízezer euróra tehető.
– Az uniós államok szuverenitása mindenekelőtt abban áll, hogy képesek megvédeni határaikat, megvédeni magukat a nem kívánt migrációval szemben – reagált korábban Mateusz Morawieczki a javaslatra. A lengyel kormányfő aláhúzta, Varsó nem támogatja a kötelező szolidaritás rendszerét, ugyanis az ukrajnai háború miatt már így is rengeteg erőforrást fordít a menekültekre – akárcsak Magyarország.
Az Európai Unió nem tudta kezelni a migrációs válságot, és az Európai Parlament (EP) nyolc évvel a bevándorlási krízis után is ugyanazokat a dolgokat hangoztatja, például, hogy növelni kell az európai szolidaritást és segíteni a bevándorlók elhelyezésében és szétosztásában
– vélekedett hasonlóan Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője még áprilisban.
