Az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek csütörtökön kezdődő tanácskozásán újból terítékre kerül a menedékkérők befogadásáról és elosztásáról szóló, új jogszabálycsomag. − Nagy esély van rá, hogy már csütörtökön fontos áttörést érhetünk el − fogalmazott a migrációs paktummal kapcsolatban Ylva Johansson uniós belügyi biztos. Ennek ellenére korántsem biztos, hogy a tagállamok megszavazzák az új szabályozást, ugyanis annak számos pontja jelentős − leginkább pénzügyi − terhet helyez a tagállamokra többek közt a menedékkérők áthelyezését illetően. Az Euronews hírportál által idézett diplomaták éppen ezért már óvatosabban fogalmaznak, szerintük 50-50 százalék az esélye annak, hogy a belügyminiszterek tanácskozását követően beszélhetünk majd új migrációs szabályozásról, vagy további tárgyalásokra lesz szükség.
Miben új a migrációs paktum?
A jogszabálycsomag egyik új eleme a „kötelező szolidaritás” rendszere, amely három lehetőséget biztosítana a tagállamoknak az unióba áramló menedékkérők kezelésére:
- Bizonyos mennyiségű menekült befogadása,
- Az elutasított menedékkérők származási országba történő visszaszállításának finanszírozása,
- Az úgynevezett operatív intézkedések finanszírozása (például infrastruktúra, határvédelem stb.).
A legnagyobb vitát kiváltó pont az elutasított menedékkérők visszaszállításának finanszírozása, ugyanis az előzetes információk szerint ennek költsége akár huszonkétezer euróra is rúghat mindössze egyetlen menekült esetében.
Ez több tagállamnak, köztük Lengyelországnak, Magyarországnak, Ausztriának, Csehországnak és Szlovákiának sem tetszik, ugyanis határozottan túlbecsüli a finanszírozás egy főre jutó mértékét.
A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég publikált tanulmánya szerint egy menekült származási országba történő visszaszállításának költsége körülbelül tízezer euróra tehető.
– Az uniós államok szuverenitása mindenekelőtt abban áll, hogy képesek megvédeni határaikat, megvédeni magukat a nem kívánt migrációval szemben – reagált korábban Mateusz Morawieczki a javaslatra. A lengyel kormányfő aláhúzta, Varsó nem támogatja a kötelező szolidaritás rendszerét, ugyanis az ukrajnai háború miatt már így is rengeteg erőforrást fordít a menekültekre – akárcsak Magyarország.
Az Európai Unió nem tudta kezelni a migrációs válságot, és az Európai Parlament (EP) nyolc évvel a bevándorlási krízis után is ugyanazokat a dolgokat hangoztatja, például, hogy növelni kell az európai szolidaritást és segíteni a bevándorlók elhelyezésében és szétosztásában
– vélekedett hasonlóan Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője még áprilisban.
Egyre erősödő migrációs nyomás
Kérdéses az is, hogy pontosan hány menedékkérőt kellene elosztania – vagy visszaküldenie– a tagállamoknak. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Svédország sajtóértesülések szerint évente körülbelül harmincezer menekültről tájékoztatta a tagállamokat, ugyanakkor ez a szám nem tűnik reálisnak, figyelembe véve a tavalyi, illetve az idei év eddigi tendenciáit. – A tavalyi évhez képest harminc százalékkal növekedett az Európai Unióban az irreguláris határátlépések száma – nyilatkozta lapunknak korábban Marsai Viktor. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója szerint idén akár rekordot is dönthet az Európába irányuló illegális bevándorlás mértéke amennyiben az év további részében is hasonlóan alakulnak a tendenciák.
Az Eurostat által közölt adatok szerint tavaly csaknem egymillióan nyújtottak be menedékkérelmet valamely uniós tagállamba, ez már közelít a 2015-ös menekültválság idején tapasztalt szinthez.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) statisztikái szerint tavaly a nyugat-balkáni útvonal volt a legaktívabb, az unióban észlelt összes illegális határátlépés 45 százalékát ebben a régióban jegyezték. Emellett a Földközi-tengeren is folyamatosan erősödik a migrációs nyomás, Olaszországban az év első hónapjaiban az illegális határátlépések száma átlépte a rekordnak számító 2016-os szintet.
Nincs tagállami vétó
A migrációs paktumról minősített többségi szavazással döntenek, azaz 15 tagállam – amelyeknek az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselniük kell – szavazata elég annak elfogadásához.
Amennyiben ez megtörténik, úgy az unió kormány- és államfőit tömörítő tanács elé kerül a jogszabálycsomag, amelyről a következő ülésen dönthetnek az európai vezetők.
A minősített többség miatt a nagyobb tagállamok akarata érvényesülhet jobban, így Németország, Franciaország illetve a migrációs nyomás által közülük leginkább érintett Olaszország kerül a figyelem középpontjába.
Borítókép: Migránsokat szállító hajó Olaszország partjainál (Fotó: Getty Images/Fabrizio Villa)
