Dühösek a lengyelek, mert Brüsszel megint rákényszerítené a migránsokat a tagállamokra

Lengyelország korábban sem hagyta, és ezek után sem fogja hagyni, hogy az Európai Bizottság rákényszerítse az akaratát, és megmondja a lengyeleknek, hogy mennyi migránst kell kötelezően befogadniuk – erről biztosított a lengyel miniszterelnök és a lengyel kormánypárt is. Egy neves publicista pedig úgy véli, hogy „ezeknek az embereknek Brüsszelben fogalmuk sincs, hogy mit csinálnak. Talán Brüsszel tudja, hogy ez egy szemfényvesztés, egy csalás, és tudja, hogy minden kivitelezhetetlen, és csak büntetésekkel akarja zsarolni a tagállamokat, hogy legyen egy újabb nyomásgyakorló eszköz, ostor és kötél a kezükben”.

Lengyelország nem enged a brüsszeli követelésnek

– Az uniós államok szuverenitása mindenekelőtt abban áll, hogy képesek megvédeni határaikat, megvédeni magukat a nem kívánt migrációval szemben, amely esetünkben, mint azt minden lengyel nagyon jól tudja, a mesterséges migráció formáját öltötte – így reagált Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő arra az újságírói kérdésre, hogy Lengyelország hogyan fog részt venni az Európai Unió által javasolt új migrációs paktumban.

Az Európai Bizottság ugyanis új javaslatot kíván előterjeszteni a menekültügyi és migrációs reformra vonatkozóan, hogy kezelje a dél-európai országokban tapasztalható migrációs krízist. A tervezet a „kötelező szolidaritás” rendszerét javasolja, az országok választhatnak majd az áthelyezés, a pénzügyi és az operatív támogatás között. A tervezet lényege, hogy a tagállamok segítsék azokat az uniós országokat, melyek területére, és ezzel az EU területére a migránsok megérkeznek.

A javaslat részleteit ismerő uniós források szerint ugyanakkor az új jogszabály előírná, hogy azok a tagországok, amelyek nem fogadnak be kvóta szerint meghatározott számú, Európába délről és keletről érkező migránst, 22 ezer eurót kellene fizetniük minden egyes bevándorló elutasítása fejében.

Az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformtervezetében egyelőre az olvasható, hogy az uniós tagállamok választhatnak a segítségnyújtás terén, a gyakorlatban azonban két lehetőség marad majd: kvóta szerint letelepítés, vagy büntetés.

Morawiecki felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelország most is különböző módon segíti a dél-európai országokat a rájuk nehezedő nyomás mellett. Operatív segítséget, képzést és egyebeket kínálnak az adott országokban, de Lengyelország azt nem hajlandó elfogadni, hogy Brüsszel megszabja, hogy mennyi migráns átvételét kötelező vállalnia. 

Különbséget kell tenni menekült és illegális migráns között

Ezek beteges ötletek, amelyek arra kényszerítik a migránsokat, hogy akaratuk ellenére is különböző országok befogadják őket – erről már Radoslaw Fogiel, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt parlamenti képviselője beszélt pénteken a lengyel közrádióban. Fogiel hangsúlyozta, hogy Lengyelország betartja a törvény minden egyes betűjét és betartja a nemzetközi jogot, többek között azzal, hogy háborús menekülteket fogad be Ukrajnából. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy különbséget kell tenni a menekült és az illegális bevándorló között.

A menekültnek teljes joga van a segítségünkre, míg az illegális bevándorlóra teljesen más törvények vonatkoznak, és a mi feladatunk elsősorban a határok őrzése

– fogalmazott a kormánypárti politikus, aki egyébként a parlamenti külügyi bizottság vezetője is egyben. 

Ezer sebből vérző javaslat

Dariusz Matuszak neves lengyel publicista sem hagyta szó nélkül a legújabb brüsszeli tervet. Egy véleménycikkben azt írta, hogy az unió vezetői évek óta képtelenek megfékezni a hatalmas, saját maguk által előidézett illegális bevándorlási válságot. Úgy véli, a legnagyobb bűnös Angela Merkel korábbi német kancellár volt, aki még a német alkotmányt is megsértve közel-keleti és észak-afrikai lakosok millióit hívta meg Európába. Az ajánlatot főként a hadköteles korú férfiak vették igénybe.

Felidézte, hogy az illegális bevándorlók erőszakos áthelyezésére 2016-ban tettek először kísérletet, az Európai Tanács akkori vezetője, Donald Tusk lelkes támogatásával. Már akkor is büntetéssel fenyegette meg Lengyelországot, ha elutasítja ezt az embertelen, amorális ötletet.

Most a javaslat még radikálisabb formában tért vissza – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy nyolc éve nem oldódott meg az illegális bevándorlókkal kapcsolatos probléma. 2016 óta mintegy kétmillióan érkeztek, és Európa egyre láthatóbban újabb gazdasági válságba kerül, ezért az unió belügyi biztosa, a svéd kommunista Ylva Johansson bejelentette a tagállamok nagyköveteinek, hogy kényszerbetelepítés lesz a migránsok között. Matuszak egy másik különös problémára is felhívta a figyelmet:

Ahhoz, hogy felfogjuk e javaslatok ocsmányságát, szégyenletes voltát, teljes erkölcstelenségét, le kell bontani őket a gyakorlati cselekvésre. Az EU kétszázmillió eurót adott Lengyelországnak az Ukrajnából érkező menekültek megsegítésére. Bármilyen aljasnak és cinikusan hangzik is, Brüsszel egy ukránra kevesebb mint kétszáz eurót fizetett – több mint százszor kevesebbet, mint egy németországi vagy franciaországi bevándorlóra. Brüsszelnek, Párizsnak és Berlinnek teljesen közömbös, hogy mi több millió háborús menekültet fogadtunk be, és hatalmas járulékos költségeket viselünk. Az is közömbös, hogy ezzel párhuzamosan hibrid háborút vívunk, védjük az EU határait.

De azt is kiemelte, hogy további ezer sebből vérzik a javaslat. Nem tisztázott ugyanis az, hogy az Európai Bizottság hogyan akarja megakadályozni például azt, hogy a Németországból vagy Franciaországból áthelyezett migránsok visszaszökjenek Németországba vagy Franciaországba? Matuszak így folytatta:

Sem a kommunista Ylva Johansson, sem Ursula von der Leyen elnök asszony, sem a demokratikusan nem elszámoltatható brüsszeli cinikus bürokraták közül senki sem találta ki, hogyan kellene kinéznie a letelepítés folyamatának. Lehet, hogy kitaláltak egy tervet, de félnek megmutatni a nyilvánosságnak. Vagy talán egyáltalán nem is készítettek. Annyira hülyék, hogy azt hiszik, ez majd magától megoldódik. Csak a németek fogják bejelenteni: kedves migránsok, mi csak a Romániába vezető útra állítjuk a vagonokat, és megkérünk benneteket, hogy foglaljatok helyet. Ezeknek az embereknek Brüsszelben fogalmuk sincs, hogy mit csinálnak. Vagy talán Brüsszel tudja, hogy ez egy szemfényvesztés, egy csalás. Tudja, hogy minden kivitelezhetetlen, és csak büntetésekkel akarja zsarolni a tagállamokat, hogy legyen egy újabb nyomásgyakorló eszköz, ostor és kötél a kezükben.

– jelentette ki véleménycikkében a neves publicista.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2023. február 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)