„Élen kell járni az adatpiaci versenyben”

– A „boldog békeidőknek”, a statisztikai hivatalok monopol helyzetének vége, ezt fel kell ismerni, és élen kell járni az adatpiaci versenyben – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kincses Áron. A KSH június 11-én kinevezett elnökeként elsőként lapunknak adott interjút a hivatal új vezetője, akit az inflációs és a népmozgalmi adatokról is kérdeztünk. Kincses Áron célja, hogy az általa vezetett KSH Európa legjobb három statisztikai hivatala közé kerüljön, és a Kárpát-medence információs motorjává váljon.

Budapest Kincses Áron statisztikai hivatal elnöke Fotó: Teknős Miklós

– Mennyire átpolitizált általánosságban a KSH-elnök pozíciója? Kívülről meglehetősen annak látszik.

– A KSH egy független szervezet. Minden kollégánk így végzi a munkáját. A lényeg, hogy gyorsak, pontosak legyünk, és tudjuk mérni a valóságot.

– Kormányzati szempontból kiemelten fontosak még a népmozgalmi adatok. Itt mit mutatnak a trendek? 

– A teljes termékenységi arányszám 2011-ben 1,23 volt, ez 2021-re 1,59 -re emelkedett, és a koronavírus-járványt követően is 1,5 felett maradt. Ez azt jelenti, hogy több mint 160 ezer plusz gyermek született emiatt Magyarországon. A statisztika szépen kirajzolja népesedési programcsomagokat, valamint a környezeti folyamatokat, ezek mind-mind hatással vannak a termékenységre. 

– Milyen célok határozzák majd meg az elnökségét? 

– Rövid távon három stratégia célt neveznék meg: a felhasználói elégedettség növelését, ami elsősorban a piacra kerülési idők rövidülését foglalja magában; a hatékony és széles körű adat- és információmenedzsmentet, ami az adminisztratív terhek csökkentésére és az alternatív adatforrások számának (mobilcella, online pénztárgép, geolokációs adatok) emelésére fókuszál egy diverzifikáltabb adatportfóliót teremtve, melyből gyorsabb, pontosabb, részletesebb adatokat, információkat leszünk képesek nyújtani a felhasználóinknak; valamint az intézményi kultúra fejlesztését, gyors és rugalmas alkalmazkodással, innovatív, elkötelezett kollégákkal és hatékony akadémiai, egyetemi, minisztériumi partnerségi kapcsolatokkal. 

Szeretném, ha ezeket a célokat elérve rövid idő alatt a hivatal az Európai Unió legjobb három statisztikai hivatala közé kerülne, valamint a Kárpát-medence információs motorjává válna. Emellett a fiatalok statisztikai edukációját folytatni kell, a statisztikai kultúra terjesztése, a Stat Wars Uni verseny fenntartása is prioritás. Jelenleg együttműködési megállapodásunk van számos hazai egyetemmel, nem a nulláról indulunk, az alapokat a KSH előző elnökével, Vukovich Gabriellával együtt tettük le.

– Komplex rendszerek és kiemelt folyamatok, amelyek finomhangolása, valamint a tervek megvalósítása összetett munka. Milyen háttér és eszközrendszer áll a KSH rendelkezésére? 

– A három cél szorosan összefügg, és gyakorlatilag egymás komplementerei. Munkánk értékét felhasználóink elégedettsége fejezi ki, tehát az, hogy a statisztikák, amelyeket előállítunk (adatgyűjtésből vagy adminisztratív adatból) mennyire felelnek meg a piaci elvárásoknak. Jelenleg közel 1600 STADAT-táblával, több mint 950 adatkörben szolgáljuk ki a felhasználói igényeket. Emellett évente 180 gyorstájékoztatót teszünk közzé. Az idei év első felében pedig hatvan magyar nyelvű és negyven angol nyelvű kiadványt publikáltunk. 

Az adatszolgáltatói terhek csökkentése folyamatos feladat, viszont a piacra kerülési időkön rövidíteni szeretnék. Fontos a KSH-nál rendelkezésre álló, mintegy 270 adminisztratív adatforrás rendszerbe integrálása. Az új adatforrások használata növeli a korszerű elemzési módszerek – többek között a hálózatelemzés vagy a mesterséges intelligencia – alkalmazhatóságát, így az információk pontosabbá válnak, és gyorsabban jutnak el a felhasználókhoz. Mindezek megvalósulásához képzett és kompetens, az innováció felé nyitott, a minőség iránt elkötelezett munkavállalói háttér, valamint egy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó intézmény szükséges. Erősíteni kívánjuk továbbá a V4-en belüli statisztikai együttműködésünket, valamint folytatjuk az aktív részvételt az Európai Statisztikai Rendszer jövőjének alakításában is.  

Tehát az adatgyűjtések közül, amit lehet, ki fogunk váltani adminisztratív, illetve alternatív adatforrásokkal. Emellett pedig kiemelten fontos a határidők betartatása a gazdasági élet szereplőitől a fennmaradó elektronikus adatgyűjtések esetén, hogy gyors, pontos adatokkal, információkkal tudjunk szolgálni a felhasználóinknak. Ehhez a hivatalos statisztikai törvény a bírság eszközét és lehetőségét is biztosítja nekünk. 

– Mit tekint a hivatal előtt álló legjelentősebb kihívásnak? 

– Meg kell felelnünk a kor elvárásainak, ha úgy tetszik, haladnunk kell a korral. A KSH az ország legnagyobb adatvagyon-kezelője, és ez így van már több mint 150 éve, viszont a körülmények mára jelentősen megváltoztak. Mint ahogyan arra már utaltam, a digitalizáció forradalmasította az adatpiacot, melyen egyre több szereplő jelenik meg. A statisztikai hivatalok kicsit adatmamutok a XXI. században. Ha ezt nem ismerjük fel, és nem lépünk, lemaradhatunk a versenyben vagy egyszerűen kihalunk. 

Kincses Áron, a KSH új elnöke. Fotó: Teknős Miklós

A statisztikai hivatalok előnye a többi adatpiaci szereplőhöz képest az, hogy a hivatalos statisztikának az adatok jobb minősége érdekében szigorú kritériumoknak, módszertani standardoknak kell megfelelnie, továbbá időben és nemzetközileg összehasonlíthatónak, valamint pontosnak és megbízhatónak kell lennie. Hátrányuk, hogy kevésbé ügyfélközpontúak, így – noha az utóbbi időben számos eredményt értek el a piacra kerülési idők csökkentésében – még mindig van tér és lehetőség a hatékonyság növelésére. Cél, hogy a szigorú kritériumok, módszertani standardok és a minőség fenntartása mellett relevánsak, gyorsabbak, jobbak, innovatívak legyünk.

– Milyen eszközökkel védhető meg az adatpiaci elsőség?  

– A hivatalos statisztika nemzeti és nemzetközi szinten is válaszút előtt áll. Egyre összetettebb rendszerek vesznek körül bennünket. Ez gyors és hatékony eszközöket kíván a statisztikai hivataloktól, melyek képesek egyszerűen megragadni az új jelenségeket és az összetett valóságot. A komplex jelenségekkel új típusú adatok is megjelennek, amelyek lehetőséget nyújtanak a statisztikák relevanciájának javítására. 

Szerencsére manapság számos adatforrás létezik: kérdőíves statisztikai adatok, big data, smart data, machine data, adminisztratív adatok. A hagyományos adatforrások részben már elérték a korlátaikat, ezért olyan adatstratégiára van szükségünk, amely javítja a statisztika időszerűségét, relevanciáját és minőségét, a piacra kerülési időket rövidíti, felhasználóbarát, ugyanakkor képes kontroll alatt tartani a költségeket és a kockázatokat, minden területen megtalálva a célszerű adatforrásokat, és elmozdulva egy diverzifikáltabb adatportfólió felé. Az alternatív új adatforrások (mobilcella-adatok, műholdadatok, digitális egészségügyi eszközadatok) használata növeli az új XXI. századi elemzési módszerek (hálózatelemzés, web-scrapping, „machine learning", AI) alkalmazhatóságát, így a pontosabb információk gyorsabban jutnak el a felhasználókhoz.