Következetesen tagadja a migránskvótát a dollárbaloldal

Álprobléma, műbalhé, hazugság – ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel tagadta, illetve próbálta jelentéktelennek beállítani a tömeges migrációt, annak veszélyeit, valamint a bevándorlók tagállamok közötti kötelező elosztásáról szóló brüsszeli terveket a dollárbaloldal az elmúlt években. Gyurcsányék most is azt állítják, hogy nincs és nem is lesz migránskvóta, annak ellenére, hogy az uniós belügyminiszterek tanácsa a múlt héten hozott döntést erről.

Budapest, 2023. február 5. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke évértékelõ beszédet mond pártja tisztújító kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2023. február 5-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Évek óta szembemegy a valósággal a hazai baloldal, amely szisztematikusan tagadja, hogy az Európai Unió vezetői a 2015-ben indult migrációs hullámban a kontinensre beözönlő több millió illegális bevándorló tagállamok közötti szétosztását tervezi. Az úgynevezett migránskvóta már 2015-ben napirenden volt Brüsszelben, de az államfők, miniszterelnökök tanácsa nyáron az önkéntes befogadásról döntött, majd a mostanihoz hasonló cselhez folyamodtak: megkerülve a legfelsőbb döntéshozatali fórumot, szeptember 22-én alsóbb szinten, a belügyminiszterek tanácsában döntöttek 120 ezer migráns kötelező elosztásáról kvóták alapján. A múlt héten csütörtökön szintén az uniós belügyminiszterek határoztak a bevándorlók kötelező elosztásáról, mivel ezen a fórumon – szemben az állam- és kormányfők tanácsával – nincs szükség konszenzusra, azaz minősített többséggel is el lehet fogadni bármilyen döntést.

Orbán Viktor az EU javaslatát elfogadhatatlannak nevezte az ezzel kapcsolatban közzétett Facebook-posztjában. Úgy vélte, hogy „Brüsszel visszaél a hatalmával”, és „erővel akarják áttelepíteni Magyarországra a migránsokat”. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Luxemburgban jelentette ki, hogy az Európai Unió –  az uniós belügyminiszterek tanácsa által hozott döntés értelmében – bevezetné a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között. Mint mondta, Magyarország ezt a javaslatot végig ellenezte Lengyelországgal együtt.

Most is tagadják a kvótát Gyurcsányék

A magyar baloldal vezető ereje, Gyurcsány Ferenc pártja azonban még most is tagadja, hogy az unió vezetése szétosztaná a migránsokat a tagállamok között, sőt szerintük a jövőben sem lesz kötelező betelepítési kvóta. Rónai Sándor, a DK európai parlamenti képviselője a múlt pénteken közleményt adott ki, amiben úgy fogalmazott: „Orbán Viktor továbbra is a magyarok hazugságban tartásában látja hatalma zálogát, most éppen azt hazudja az országnak, hogy Brüsszelben megszavazták a kötelező betelepítési kvótát, és aki nem hajtja végre, az migránsonként büntetést kell fizessen. Mindebből annyi igaz, hogy valóban van egy város Európában, amit Brüsszelnek hívnak, a többi hazugság: semmit nem szavaztak meg, hiszen nem is volt szavazás, az Európai Unió Tanácsa egyeztetett, kötelező betelepítési kvóta pedig nincs és nem is lesz, hiába riogat ezzel a Fidesz.”

A baloldal értelmetlennek ítélte a népszavazást

A DK kitartó valóságtagadása nem újdonság, a hazai dollárbaloldal az elmúlt években is következetesen hazudott a migránsokat elosztó mechanizmusokra vonatkozó brüsszeli tervekről. Gyurcsány Ferenc pártjánál maradva idézzük fel, mit mondtak a DK politikusai korábban.

A párt 2016 márciusában közleményt adott ki, amiben azt írták, hogy „okafogyottá vált a kvótaügyi népszavazás, nem létező dolgokról nem lehet népszavazást tartani”. Mindezt arra alapozták, hogy az EU megállapodott Törökországgal a migráció kezeléséről, azonban ez semmit nem oldott meg, a török fél később „befagyasztotta” a migránsok visszafogadását arra hivatkozva, hogy Brüsszel nem tartotta be az egyezményt.

A kötelező betelepítés elutasításáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazás előtt, 2016 szeptemberében a DK-s Niedermüller Péter akkor még EP-képviselőként az ATV-ben azt mondta: „Szó nincs kötelező kényszerbetelepítésről. Juncker (az Európai Bizottság akkori elnöke – a szerk.) azt mondta, hogy ezt a szolidaritást ezt nem lehet kikényszeríteni, ez önkéntes alapon, szívből jön – ezt mondta kicsit ilyen patetikusan. És ez azt jelenti, hogy ilyen terv, amit a magyar kormány itt mindannyiunk fejébe próbál besulykolni, ilyen nincs.”

Néhány nap múlva a szintén DK-s EP-képviselő, Molnár Csaba ugyancsak az ATV-ben hasonlóan próbált érvelni a referendum ellen: „A tanács úgy döntött múlt pénteken a pozsonyi csúcson, hogy a jövőben nem lesz már kötelező kvóta. Úgy fogalmaztak, hogy a menekültbefogadásnak önkéntesnek, szívből jövőnek kell lenni. Ez egy szép fogalmazás, nyílván arról szól, hogy a tagállamok ezen túl erre nem lesznek kötelezve.”

Nem sokkal később a párt szóvivője, Gréczy Zsolt a Hír TV-ben azt mondta: nincs napirenden a kötelező menekültkvóta a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcson. Gréczy a meghívóra hivatkozott, amelyben a kvóta kifejezés nem szerepel. Helyette az olvasható benne, hogy az EU megoldotta a menekültválságot – fogalmazott a DK-s politikus.

Gyurcsány Ferenc maga is jelentékteleníteni próbálta azt a veszélyt, amit a migráció és a vele együtt járó terrorizmus jelent. A DK elnöke a 2015-ös párizsi terrortámadás után cinikusan úgy fogalmazott: jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól. A bukott miniszterelnök felesége pedig 2019-ben mondta azt, hogy a migrációtól egyáltalán nem kell tartani, mert az nem is létezik. Gyurcsányék még a migránsvízumról szóló határozatot is támogatták, amely már azelőtt beutazási engedélyt adott volna a bevándorlóknak, mielőtt kiderülne, hogy egyáltalán jogosultak-e menekültstátusra.

Kunhalmi szerint csak álprobléma a bevándorlás

A migránsok kötelező elosztásáról szóló terveket az MSZP is harsányan tagadta az elmúlt években. A már említett népszavazás előtt, 2016 szeptemberében a párt közleményben kelt ki a referendum ellen. „A népszavazásnak sincsen semmilyen következménye, akár eredményes lesz, akár nem, semmit nem számít. Az Európai Unió több vezető politikusa is világossá tette az elmúlt időszakban, hogy nem gondolkoznak menekültkvótában. A népszavazás tehát olyan, mintha nyáron a hóesést próbálnánk megakadályozni: lehet, hogy sikerülni fog, de erőfeszítések nélkül is menne. Ezért is mondjuk, hogy október 2-án csak Orbán Viktorra lehet szavazni.”

Aztán Molnár Gyula akkori pártelnök egy tatabányai fórumon úgy fogalmazott: „Nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni.”

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője 2016 szeptemberében egy Facebook-videóban tagadta a kötelező betelepítés tervét. Mint mondta, „néhány fontos dolog kiderült számunkra. Az egyik, nincs és nem is lesz semmifajta kötelező kvóta a menekültek letelepítése kapcsán.” Kunhalmi Ágnes már 2015-ben álproblémának nevezte a bevándorlást. Az MSZP társelnöke 2015-ben egy szocialista utcai performansz keretében kerítést húzott a Fidesz-székház köré, és a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak. „Ez a probléma egy álprobléma, nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé.” Később, a referendum előtti napon Kunhalmi ismét úgy nyilatkozott, hogy a kvótákról szóló népszavazási kérdés kamu, hiszen szerinte „nincs és nem is lehet kötelező kvóta”.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke (Fotó: MTI/Kovács Attila)