Még mindig tagadja a baloldal a migránskvótát

Európa forrong, Gyurcsányék szerint viszont szó sincs betelepítési kötelezettségről.

Catania, 2023. április 12. Több száz migránssal a fedélzetén érkezik egy hajó a szicíliai Catania kikötőjébe 2023. április 12-én. Az olasz belügyminisztérium szerint 2023-ban már több mint 28 ezer illegális bevándorló érte el Olaszország partjait. Ez több mint négyszerese az előző év azonos időszakában regisztrált mintegy 6900 menedékkérőnek. A növekvő migrációs nyomás hatására az olasz kormány április 11-én hat hónapos országos szükségállapotot hirdetett ki. MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino Fotó: Orietta Scardino

Ugyan sorra utasítják el az Európai Unió területén a migránsok kötelező szétosztásának mechanizmusát, melynek értelmében a tagállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kik fognak élni a területeiken, a hazai baloldal szerint nincs ok aggodalomra: Gyurcsány Ferenc pártja szerint ugyanis szó sincs arról, hogy az unió vezetése szétosztaná a migránsokat a tagállamok között, és a jövőben sem lesz kötelező betelepítési kvóta – írta az Origó. Rónai Sándor, a DK európai parlamenti képviselője is nyugalomra int, a múlt pénteken kiadott közleményében úgy fogalmazott: 

Semmit nem szavaztak meg, hiszen nem is volt szavazás, az Európai Unió Tanácsa egyeztetett, kötelező betelepítési kvóta pedig nincs és nem is lesz, hiába riogat ezzel a Fidesz.

Mint arról lapunk is beszámolt, az elfogadott tervezet szerint bevezetik az EU-s szintű migránskvótát, annak az országnak pedig, amely nem fogad be elég illegális bevándorlót, 22 ezer eurót kell fizetnie migránsonként. Magyarország esetében évi körülbelül harmincezer illegális migránsról beszélhetünk, ami évente 250 milliárd forintba kerülne a magyar adófizetőknek. 

Az Origó emlékeztet, a baloldal szerint értelmetlen volt népszavazást tartani a bevándorlásról, a Gyurcsány-párt 2016 márciusában kiadott közleményében pedig arról írtak, okafogyottá vált a kvótaügyi népszavazás, hiszen nem létező dolgokról nem lehet népszavazást tartani. A kötelező betelepítés elutasításáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazás előtt, 2016 szeptemberében a DK-s Niedermüller Péter akkor még EP-képviselőként az ATV-ben azt mondta: – Szó nincs kötelező kényszerbetelepítésről. Juncker [az Európai Bizottság akkori elnöke] azt mondta, ezt a szolidaritást nem lehet kikényszeríteni, ez önkéntes alapon, szívből jön.

Néhány nap múlva a szintén DK-s EP-képviselő, Molnár Csaba ugyancsak az ATV-ben hasonlóan érvelt a referendum ellen: – A tanács úgy döntött múlt pénteken a pozsonyi csúcson, hogy a jövőben nem lesz már kötelező kvóta. Úgy fogalmaztak, hogy a menekültbefogadásnak önkéntesnek, szívből jövőnek kell lenni. Ez egy szép fogalmazás, nyilván arról szól, hogy a tagállamok ezentúl erre nem lesznek kötelezve.

Gyurcsány Ferenc maga is jelentékteleníteni próbálta azt a veszélyt, amit a migráció és a vele együtt járó terrorizmus jelent. A DK elnöke a 2015-ös párizsi terrortámadás után cinikusan úgy fogalmazott: jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól. A bukott miniszterelnök felesége pedig 2019-ben mondta azt, hogy a migrációtól egyáltalán nem kell tartani, mert az nem is létezik – írta az Origó, kiemelve, hogy Gyurcsányék még a migránsvízumról szóló határozatot is támogatták, amely már azelőtt beutazási engedélyt adott volna a bevándorlóknak, mielőtt kiderülne, hogy egyáltalán jogosultak-e a menekültstátusra. 

A migránsok kötelező elosztásáról szóló terveket az MSZP is tagadta az elmúlt években. A már említett népszavazás előtt, 2016 szeptemberében a párt úgy fogalmazott:

„A népszavazásnak sincsen semmilyen következménye, akár eredményes lesz, akár nem, semmit nem számít. Az Európai Unió több vezető politikusa is világossá tette az elmúlt időszakban, hogy nem gondolkoznak menekültkvótában. A népszavazás tehát olyan, mintha nyáron a hóesést próbálnánk megakadályozni: lehet, hogy sikerülni fog, de erőfeszítések nélkül is menne. Ezért is mondjuk, hogy október 2-án csak Orbán Viktorra lehet szavazni.”

Molnár Gyula akkori pártelnök egy tatabányai fórumon úgy fogalmazott: – Nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője 2016 szeptemberében pedig egy Facebook-videóban tagadta a kötelező betelepítés tervét. Ebben elmondta, néhány fontos dolog kiderült számunkra: az egyik, hogy nincs és nem is lesz semmifajta kötelező kvóta a menekültek letelepítése kapcsán.

Kunhalmi Ágnes már 2015-ben álproblémának nevezte a bevándorlást. Az MSZP társelnöke 2015-ben egy szocialista utcai performanszon kerítést húzott a Fidesz-székház köré, és a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak.

 Ez a probléma egy álprobléma, nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé.

Később, a referendum előtti napon Kunhalmi ismét úgy nyilatkozott, hogy a kvótákról szóló népszavazási kérdés kamu, hiszen szerinte nincs és nem is lehet kötelező kvóta.

Lattman Tamás baloldali jogász egy facebookos bejegyzésében írta le az álláspontját, mely szerint nem szavaztak meg semmilyen kvótát, ami ráadásul nem is azt jelenti, mint aminek azt beállítják. „Ennek az egésznek tényleg semmi értelme nincs. Nekem meg tényleg nagyon tele van a bugyrom azzal, hogy egyedül vagyok az ún. szakmában, aki tisztességesen próbál információkat átadni, folyamatokat elmagyarázni” – állította.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino)