A koronavírus-járvány nem elmúlt vagy eltűnt, hanem megváltozott – fogalmazott lapunknak Rusvai Miklós. A virológus szerint kétirányú folyamat zajlott le: a vírus megszelídült, az emberiség pedig az oltás vagy a fertőződés révén immunizálódott. Ennek következtében – bár egyéni áldozatai továbbra is lesznek – már nem arról a halálos kórságról beszélünk, mint három és fél évvel ezelőtt – mutatott rá. Azzal viszont számolni kell – folytatta –, hogy
ősszel a légzőszervi vírusfertőzések között a Covid is jelen lesz, és nem kétséges, hogy az esetszám is emelkedni fog. Nem kizárt azonban az sem, hogy a fertőzés nem várja ki a hűvös időt, és a tavalyi évhez hasonlóan már nyár végén, ősz elején felüti a fejét.
Mint mondta, tavaly augusztusban az úgynevezett nyári Covid őt magát is meglepte, visszagondolva viszont logikus volt, hogy be fog következni. A tavaly januári–februári járványhullám után ugyanis az immunitás hat hónapig tartott a fertőzésen átesettekben, majd augusztusra gyengülni kezdett, így az emberek is fogékonyabbak lettek a fertőzésre. Rusvai Miklós szerint a mostani helyzet is hasonló. – Mivel februárban tetőzött a légzőszervi járvány – amiben a Covid mellett már más vírusok is szerepet játszottak –, ezért most sem elképzelhetetlen, hogy még nyár végén, ősz elején ismét megugrik a betegek száma – magyarázta a virológus.
– De addig is, ameddig az akut járvány pihen, a long covidos esetekkel és a vakcinázás okozta problémákkal kell foglalkozni. Utóbbi ugyanis éppen olyan kellemetlen lehet, mint a long Covid
– jegyezte meg. Rusvai Miklós szerint érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen tünetekkel jár, milyen szövődményeket okozhat (például cukorbetegség, keringési problémák, endokrin zavarok), mit idéz elő. Azt pedig szintén érdemes vizsgálni, hogy a poszt-Covid-, vagy a long Covid-jelenség a megszelídült vírusnak is a következménye lehet-e – mutatott rá. A virológus szerint a long Covid vizsgálata elsősorban statisztikai feldolgozást igényel, illetve fontos az is, hogy a háziorvosoknak és a kórházi orvosoknak álljon rendelkezésére egy olyan felület, ahol az észrevételeikről be tudnak számolni. Mint mondta,
célszerű ezt a kutatást minél hamarabb elkezdeni, mivel maga az akut járvány elmúlt, így pár év múlva már nem lesz lehetőség olyan pontos feltárásra, mint most, amikor a hazai lakosság hatvan-hetven százaléka átesett a fertőzésen.
Rusvai Miklós végül jelezte: a dohányzás káros hatását is csak évtizedek alatt gyűjtött statisztikai adatokkal lehetett bizonyítani. – Bár a dohányzás több száz éves múltra vezethető vissza, káros hatásai ugyanakkor csak ötven évvel ezelőtt derültek ki. Ezenfelül pedig további harminc évet igényelt az is, hogy ezt egyértelműen elfogadja az orvostársadalom. Magyarán tehát csak a statisztika fogja bebizonyítani, hogy egyes betegségek (például a mentális problémák, a pszichés zavarok) gyakrabban jelentkeznek-e olyan embereknél, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, mint azoknál, akik nem vagy csak enyhe formában – részletezte a szakember.
2023 májusában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette: több mint három éve után a Covid–19 miatti egészségügyi vészhelyzetnek vége. A WHO ugyanakkor kiemelte: bár a vészhelyzet megszűnt, azért a vírus, amely világszinten 6,9 millió áldozatot szedett, továbbra is fenyegetést jelent. Miután Magyarországon hetek óta már csak szórványos, egyedi koronavírus-fertőzéseket diagnosztizálnak, a fertőzöttek számáról szóló heti adatközlés is megszűnt.
