Az egyik vezető kínai kutató nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a koronavírus egy laboratóriumból szökött ki. Erről a BBC Newsnak beszélt a Kínai Betegségellenőrzési Központ (CDC) előző vezetőjeként a pandémia kezelésében és a járvány eredetének felkutatásában kulcsszerepet játszó George Gao.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A kínai kormány eddigi visszautasított minden olyan feltételezést, hogy a koronavírus egy vuhani laboratóriumból szökhetett ki. A BBC-nek adott interjújában George Gao professzor azonban azt mondta: – Mindig gyanakodni kell, mert ez a tudomány. Ne zárj ki semmit. George Gao, a világ egyik vezető virológusa és immunológusa, a Kínai Nemzetközi Vakcinainnovációs Intézet elnöke tavaly vonult vissza a CDC-től.
Elemzők szerint ez a felvetés annak a jele, hogy a kínai kormány komolyabban vette a laboratóriumi szivárgás elméletét, mint azt a hivatalos nyilatkozatai eddig sugallták. George Gao szerint a Wuhani Virológiai Intézetben (Wuhan Institute of Virology, WIV) kétszer is hivatalos vizsgálatot folytattak.
Ez az első beismerése annak, hogy a laboratóriumban valamiféle hatósági elemzésre került sor. George Gao nem látta annak eredményét, de azt hallotta, hogy az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy betartották az összes protokollt. Nem találtak semmilyen szabálytalanságot.
A kutató szerint szinte biztos, hogy a járványt okozó vírus egykor denevérekből származott. De az, hogy miként jutott el a denevérekről az emberekre, máig vitatott. Kezdettől fogva két lehetőség merült fel.
Az egyik szerint a vírus természetes úton jutott át a denevérekről az emberre, esetleg más állatok közvetítésével. Sok szakember szerint a bizonyítékok azt sugallják, hogy ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Mások szerint azonban nincs elegendő bizonyíték a fő alternatív lehetőség kizárására: a vírus olyan embert fertőzött meg, aki a természetből előbukkanó vírusokat kutatta. Ez a két lehetőség korunk egyik legátpolitizáltabb tudományos vitája.
Egy szingapúri kutató, Wang Linfa 2020 januárjában látogatott el a WIV-be, éppen a koronavírus-járvány kitörésének idején. Most azt mondta a BBC-nek, hogy a WIV egyik kollégája aggódott a laborszivárgás lehetősége miatt, de ezt a félelmét nem igazolták. Szerinte nulla az esélye annak, hogy a laborban bárki eltitkolná, ha bizonyítékot találtak volna a vírus jelenlétére.
Ugyanakkor amerikai hírszerzési adatok arra utalnak, hogy a WIV több kutatója 2019 őszén megbetegedett, olyan tünetekkel, amelyek megfelelnek a Covid–19-nek. A kutatókból származó vérminták azonban nem tartalmaztak Covid antitesteket. Wang Linfa professzor is azon tudósok csoportjába tartozik, akik úgy vélik, hogy a bizonyítékok túlnyomó többsége azt sugallja, hogy a vírus egy vuhani piacon terjedt át az emberre. Elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy kizárják a laboratóriumi szivárgást.
Valójában ezek az információk a kezdetektől fogva ott voltak abban a 2020 márciusában közölt tanulmányban, amely az internet korszakának egyik legolvasottabb és legvitatottabb tudományos közleményévé vált. A Sars-Cov–2 közeli eredete című tanulmányt a virológia legkiválóbb tudósai írták, és a következőképpen zárult a szöveg: nem hisszük, hogy bármilyen típusú laboratóriumi forgatókönyv elfogadható.
Segített megerősíteni ezt az elképzelést – amely gyorsan elterjedt a média nagy részében –, hogy a laboratóriumi kiszivárogtatás nem több összeesküvés-elméletnél. A tanulmány egyik szerzője azonban azt mondta a BBC-nek, hogy kétségei vannak a korábbi következtetés megalapozottságával kapcsolatban.
Ian Lipkin, a New York-i Columbia Egyetem epidemiológiaprofesszora nagy tapasztalattal rendelkezik a betegségek nyomon követésében szerte a világon, így Kínában is. Most azt mondja, hogy a közleményben szereplő laboratóriumi alapú forgatókönyvek kizárása túl erős kijelentés volt.
Bár továbbra is úgy gondolja, hogy a piac a legvalószínűbb magyarázat arra, hogy honnan származik a Covid, és nem hiszi, hogy a vírust szándékosan alakították ki, úgy érzi, nem lehet kizárni minden laboratóriumi vagy kutatási forgatókönyvet.
Egy másik vuhani laboratóriumra utalt – amelyet a Wuhan Betegségellenőrzési Központ üzemeltet –, amely mindössze néhány száz méterre van a Huanan Seafood Market-től. Ennek a piacnak – amely sokkal többféle ételt árult, mint amennyit a neve sugall, beleértve a vadon élő emlősöket is – a vásárlói és dolgozói betegedtek meg először. Erről a laborról annyi tudható, hogy a munkatársai részt vettek több ezer vér- és székletminta gyűjtésében vadon élő denevérektől, és a kutatást olykor megfelelő védőfelszerelés nélkül végezték a kínai hírek szerint – ez egyértelmű fertőzésveszély.
– Az ott dolgozók megfertőződhettek, miközben egy barlangban denevéreket gyűjtöttek – mondja Ian Lipkin professzor, hozzátéve, hogy a 2020. márciusi dolgozat írásakor nem volt tisztában a laboratóriummal és annak munkájával. Elképzelhetőnek tartja, hogy a vírus „a piacon kívülről származhatott, és a piacon felerősödhetett”.
– Az úgynevezett laborkiszivárgás a Kína-ellenes erők hazugsága. Politikailag motivált, és nincs tudományos alapja – áll a londoni kínai nagykövetség közleményében. A BBC a kínai kormány eredetverzióját is megemlíti. Eszerint a vírus nem laboratóriumból vagy a vuhani piacról szabadult el, hanem fagyasztott élelmiszerben kerülhetett be az országba. – Tényleg nem tudjuk, honnan jött a vírus… a kérdés továbbra is nyitott – mondta George Gao professzor a BBC-nek.
Borítókép: Munka egy kínai, koronavírus minták elemzésére szakosodott laboratóriumban. (Fotó: Europress/AFP)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.