Merre tovább, családpolitika?

Az év végével kifut a gyakorlatilag 2016 óta a jelenlegi formájában ismert családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a csok. A falvakban elérhető támogatások összegét a kormány jelentősen megnövelte, és egymillió forinttal magasabb összeget kaphatnak a fiatal párok babaváró támogatásként is. Az otthonteremtést segítő kedvezmény elértéktelenedése nem újdonság, a gyermekvállalási kedv növeléséhez mindig új ötletek kellenek.

662171737 Fotó: Lucky Business

A héten a kormány a Magyar Közlönyben is kihirdette, hogy jelentősen megemeli a falusi csok támogatási össze­geit, és azt, hogy egymillió forinttal növeli a babaváró támogatás maximálisan igénybe vehető összegét is. A változtatások jól tükrözik a kormány céljait, amelyek között szerepel a vidéki, falusi életforma fenntartása és támogatása, valamint az első gyermek megszületésének minél korábbi ösztönzése. 

A falusi csok koordinálásért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzetnek azt mondta: a négy éve indított programnak hála kistelepülések sora menekült meg. Gyopáros Alpár azt is elárulta, hogy 

már eddig is több mint negyvenezer kérelmet fogadtak be a falusi csokra 217,4 milliárd forint értékben, az összegek növelése pedig újabb lendületet adhat a falvaknak. 

A babaváró támogatásért és a családpolitikáért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleményében úgy fogalmazott: „Családpolitikánk kulcsa, hogy 

ösztönözzük az első gyermek minél korábbi megszületését,

ugyanis ha ez az anya fiatalabb korában történik, nagyobb esély van testvér, testvérek érkezésére. Ezért döntött úgy a kormány, hogy jövőre csak a harminc év alatti nők számára, ugyanakkor tízmillió forint helyett 11 millió forintos összeghatárral biztosítja a babaváró támogatást.” Hozzátették, amennyiben az anya elmúlt harmincéves, de még nem töltötte be a 41. életévét és igazolja várandósságát, továbbra is jogosult a támogatás igénybevételére 2024. december 31-ig. A 2024. január 1-től 10 millió forintról 11 millió forint összeghatárra emelkedő hitel továbbra is kamatmentes marad. 

Újfajta támogatás lesz a városokban 

Az is kiderült, hogy a KIM-nek év végéig kell előállnia az ötezer főnél nagyobb településeken elérhető otthonteremtési támogatási programmal. 

Jelenleg még csak az biztos, hogy a most elérhető maximum tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatás és a maximum 15 millió forintos kedvezményes hitel 2024-től már nem lesz elérhető a városokban. 

A változtatásra azért van szükség, mert a jelenleg elérhető összegek elértéktelenedtek a 2016-os bevezetésük óta. 

Ebben egyébként semmi újdonság nincs, a csok előtt elérhető szocpol is többször elértéktelenedett bevezetése óta. A ’70-es években bevezetett támogatás akkor a szocialista házgyárak számára is piacot teremtett, a mostani csokhoz hasonlóan már előre vállalt gyermekek után is igénybe lehetett venni, és kedvezményes jelzálogkölcsön is elérhető volt mellé. 

A családpolitika hatásai

– Ez az intézkedéscsomag 1974–1976 között a Ratkó-korszakhoz mérhető hatású születés­szám- és termékenységiráta-növekedést eredményezett. Az intézkedés hatásának csökkenése miatt 1985-től bevezették a gyedet, ami már fizetésarányos juttatást biztosított a kisgyermekes anyák számára – mondta ezzel kapcsolatban korábban lapunknak Szalai Piroska munkaügyi szakértő. 

Az ingatlanárak a rendszerváltozás után is többszörösükre növekedtek, a támogatott hiteleket akkoriban a kormányzat nem tudta biztosítani, a szocpol pedig teljesen elértéktelenedett. 

Ez a helyzet a csok bevezetéséig gyakorlatilag változatlanul fennállt. 

A baloldali kormányok elszegényítették a családokat

A baloldal 2010-ig tartó kormányzása idején nem is igazán törekedtek arra, hogy tegyenek az ellen, hogy a nagycsaládos életmód egyet jelent a szegénységgel. 1996-ban a Bokros-csomag megszüntette a gyedet és a személyi jövedelemadó 1988-as bevezetése óta működő adókedvezményeket, köztük a gyermekek után járót is. 

Az első Orbán-kormány által visszavezetett adókedvezményt aztán 2002 után ismét csökkentették, majd 2006 után meg is szüntették. A fix kamatozású, államilag támogatott hitelt, amit a jobboldal szintén bevezetett, a baloldali kormányzat megszüntette, helyette a piaci alapú devizahiteleket kínálták a lakosságnak, amik utóbb soha nem látott adósságcsapdába juttatták családok százezreit. Nem csoda, hogy a teljes termékenységi arányszám is 2011-re érte el a mélypontot, 1991-től végig csökkenve ekkor már csak 1,23 gyermek jutott egy nőre Magyarországon. 

Az igazi fordulat a harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2015-ben kezdődött el, amikor a mostani támogatási rendszert kezdte el felépíteni a kormány. 

Az idén még elérhető 10+15 milliós csok összegeiből akkoriban lényegében simán fel lehetett építeni egy családi házat, a gyermekvállalási kedven viszont az javított igazán, amikor a kedvezményes kölcsönt a használt lakásokra is kiterjesztették. A következő nagy dobás a 2019 nyarától elérhető családvédelmi akcióterv volt. Ennek részeként vezették be a babaváró támogatást, bővítették a csokhoz járó kedvezményes hitel összegét, bevezették a négygyermekes anyák szja-mentességét és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét.

Mindig kellenek újdonságok 

A támogatások hatásai időben minden esetben behatárolhatóak. Szalai Piroska korábban lapunknak két-három évben határozta meg, amíg egy adott támogatás kifejti hatását, utána csökkenni kezd a hatásfok. Ebből a szempontból is szükséges, hogy újításokat hajtson végre a kormány. 

A szakértő azt is elmondta, hogy a növekedés dinamikája 2021-ig a legnagyobbak egyike volt az egész unióban, ekkorra jóval az EU-átlag fölé kerültünk a termékenységi ráta szempontjából is. 

Szerinte Magyarországon nem a koronavírus-járvány, hanem a tavaly kialakuló infláció okozott problémát, ez vezetett a termékenységi ráta csökkenéséhez. Ez a tendencia most már a második éve tart, és az anyagiak mellett a célzott és kihasználható ösztönzőket kell teremteni.

Borítókép: Illusztráció. Fotó: Shutterstock