Így változtak a magyar családtámogatások az utóbbi 75 évben

Már a családtámogatásokkal kapcsolatos hírek, bejelentések is hatással vannak a termékenységre – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Szalai Piroska. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa szerint ezért érdemes minél előbb bejelenteni a családoknak, hogy milyen új lehetőségekre számíthatnak.

20221031 Csörsz-árok Csörsz-árok tanösvény Valkó-Gödöllő között túra, kirándulás, őszi táj, erdő, lombhullás, fák, falevél, családi kirándulás, testmozgás, természet fotó: Németh András Péter NAP Szabad Föld Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter

Magyarország demográfiai folyamatai a II. világháború után tökéletesen lekövették a családtámogatások változásait – nyilatkozta lapunknak Szalai Piroska, aki azt is hangoztatta, hogy hazánkban nem volt a nyugat-európaihoz hasonló „baby boom” a háború után. Ott a Marschall-terv segítségével a gazdaságuk pár év alatt elérte a háború előtti szintet, s az országok elindultak a jóléti államok megteremtése felé, ezért köszöntött be náluk a baby boom, s tartott a hatvanas évek elejéig. Nálunk a Ratkó-korszakhoz érdemes kötni a születésszámok megnövekedését. Akkoriban a Rákosi-féle kommunista rendszerben nem támogatással, hanem kényszerintézkedésekkel (szigorú abortusztilalom, gyermektelenségi adó) érték el, hogy magasabb legyen a születésszám.

Szalai Piroska: Meghatározó a család tervezhetősége szempontjából, hogy milyen támogatások érhetőek el.  Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet

– A GYES 1967-es bevezetése az első nem büntető, hanem a gyermeket vállalókat támogató intézkedés – jelölte meg a következő mérföldkövet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.

Szalai Piroska rámutatott: A több évtizedes tapasztalat azt mutatja, minden ilyen pozitív intézkedésnek pár éves termékenység növelő hatása van csupán.

– A hetvenes években érezhető újabb romlás ellensúlyozására – és a meginduló házgyárak számára piacot teremtve – épp a Ratkó gyerekek legaktívabb szülési korba érkezésekor bevezették azt a „szocpolt” (szociálpolitikai támogatás), amely már az ígért gyermekekre is jelentős lakásvásárlási támogatást adott, s akinek ez nem volt elég, az új lakásra támogatott jelzálogkölcsönt is kaphatott – magyarázta a szakértő. 

Mint mondta: Ez az intézkedéscsomag 1974-1976 között a Ratkó korszakhoz mérhető hatású születésszám, -és termékenységi ráta-növekedést eredményezett. Az intézkedés hatásának csökkenése miatt 1985-től bevezették a GYED-et, ami már fizetésarányos juttatást biztosított a kisgyermekes anyák számára. 

Velünk élő rendszerváltás 

– Majd jött a rendszerváltás, ahol váratlanul közel másfél millió munkahely szűnt meg, jóval félmillió fölötti lett a munkanélküliek éves átlagos száma hazánkban, és a termékenység soha nem látott mértékben zuhanni kezdett. A korábbi kelet-európai blokk minden országában egészen az ezredfordulóig zuhant a termékenység – emlékeztetett Szalai Piroska. 

– Nálunk az is rontotta a helyzetet, hogy nemcsak nem jöttek újabb kedvezmények, de 1988-tól megszűnt a nagyon olcsó lakásvásárlási jelzáloghitel, az infláció hatására az ingatlanárak úgy megnövekedtek, hogy már alig ért valamit a szocpol, s ráadásul 1996-ban a Bokros csomag megszüntette a GYED-et és a személyi jövedelemadó 1988-as bevezetése óta működő adókedvezményeket, köztük a gyermekek után járót is – tette hozzá a szakértő. 

Kihangsúlyozta: A rendszerváltó országokban mindenütt nagyon alacsony volt ekkor a termékenység. Az Európai Unió történetének eddigi legalacsonyabb termékenységi rátája 1,09 volt Bulgáriában 1997-ben, de Csehországban 1999-ben 1,13, Szlovákiában 2002-ben 1,19, Szlovéniában 2003-ban 1,2, Lettországban 2001-ben, Litvániában és Lengyelországban 2003-ban 1,22, Romániában 2002-ben 1,27 és Magyarországon 1999-ben 1,28. 

Ekkor a szakértő értékelése szerint azért állt meg nálunk a zuhanás, mert az 1998-ban megalakuló első Orbán-kormány visszavezette a gyerekek után járó adókedvezményt, valamint tandíjkedvezményt és a lakásvásárlók hiteltörlesztésére is bevezetett kedvezményt, 2000. január 1-től visszavezette a GYED-et, s létrehozott egy új kondíciójú, 5 éven át fix kamatú támogatott lakáskölcsönt. 

Azonban a 2002-ben hatalomra lépő balliberális kormány ez utóbbit azonnal megszüntette, helyére jött a piaci alapú devizahitel. Ez a konstrukció először olcsóbbnak, és kedvezőbbnek tűnt, de a valóságban egészen 2015-ig nehezítette meg a magyar családok életét. A devizahitelek törlesztőrészletei ugyanis elszálltak, és mivel semmilyen védőmechanizmus nem volt beépítve a konstrukcióba, rengetegen óriási adósságok birtokosai lettek egyik pillanatról a másikra. 

Továbbá 2002-2006 között mérséklődött, majd 2006-tól teljesen megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény, a lakásvásárlók hiteltörlesztésének kedvezménye és a tandíjkedvezmény is. 

Gyurcsány Ferencék kormányon elérték, hogy Magyarországon akkor is csökkenjen a születésszám, amikor a térség országaiban növekedett. Fotó: Bruzák Noémi

Szalai Piroska rámutatott: A környező országokban 2004-től folyamatosan emelkedett a születésszám, Magyarországon viszont 2006-től már csökkenni kezdett a kormányzati „trükkök százainak” köszönhetően, amit természetesen nemcsak a gazdaság érzett meg, hanem azonnal a családok pénztárcájában is megmutatkozott. 

Új korszak a családtámogatási rendszerben 2010 után 

A 2010-ben hivatalba lépő második Orbán-kormány, az adókedvezmények 2011-es visszaállításával kezdte meg tevékenykedését. 

2013-ben jelentették be a gyed melletti munkavégzés tilalmának eltörlését, erről ITT írtunk bővebben. 

Szalai Piroska elmondta, hogy 

a hetvenes évekbeli bevezetése óta a szocpol értéke többször devalválódott gyakorlatilag nullára, majd időközönként újra életet leheltek bele. 2015-ben a kormány ehelyett vezette be helyette a családok otthonteremtési kedvezményét (csokot). 

Mint rámutatott: Amikor a kormány kiterjesztette a használt lakásokra a csok hatályát, az érezhetően lendített a termékenységen is. 

Szalai Piroska a 2019-ben július 1-től elindult új családvédelmi akcióterv hatásaira is felhívta a figyelmet, a következő években ezek az intézkedések sikerrel növelték a házasságkötések számát és a termékenységet is. 

Orbán Viktor 2019. február 10-én jelentette be a családvédelmi akcióterv intézkedéseit. Fotó: Polyák Attila / Origo

2022-ben 300 ezerrel kevesebb 20-40 év közötti nő élt Magyarországon, mint 2010-ben, de a gyerekszületések száma jelentősen tudott növekedni – hívta fel a figyelmet a szakértő.  

A hír megjelenése után 9 hónappal már érzékelhető a hatás – állítja az adatok alapján Szalai Piroska, aki szerint azonban azt is rögzíteni kell, hogy a korábban megállapított 2-3 éven át tartó hatás az új családtámogatásoknál is érvényesült, mára ezeknek is kezd csökkenni a hatásuk. 

Szalai Piroska hozzátette: Ugyanígy ha rossz híreket kapnak az emberek – például Dobrev Klára arról beszél, hogy megszüntetik a babaváró támogatást – annak is lesz hatása, csak az negatív, a gyerekek megszületését halasztják a párok, hiszen aggódnak az anyagi biztonságuk miatt. 

Újabb ösztönzők kellenek 

– A kormánynak folyamatos feladata, hogy gondolkodjon azon, hogy milyen új módon tudja a gyermeket tervező családok anyagi biztonságérzetét tovább javítani – hangsúlyozta Szalai Piroska. 

Hozzátette: 

A világ, a környezetünk mostanában inkább rontja a családok helyzetét, ezt kell ellensúlyoznia a kormánynak, és mindig kellenek újítások, hogy támogassák a gyermekvállalási kedvet.

Mint mondta, a növekedés dinamikája 2021-ig a legnagyobbak egyike volt az egész unióban, ekkorra jóval az EU-átlag fölé kerültünk a termékenységi ráta szempontjából is. 

Szerinte Magyarországon nem a koronavírus-járvány, hanem a tavaly kialakuló infláció okozott problémát, ez vezetett a termékenységi ráta csökkenéséhez. A járvány kapcsán csak a 20-40 évesek oltása miatt volt négy hónapon át csökkenés. Ezt három hónapon át egy nyugodtabb emelkedő szakasz kövtett, s jött újra négy hónap, amikor a választási kampány csúcsra járt, s a számos egymásnak ellentmondó hír a családokat is elbizonytalanította. A választás után jött újabb négy hónapos emelkedés, aztán elért bennünket is az infláció, Ugyan nálunk a világ többi részéhez képest több mint fél évet késett az infláció, ennek ellenére az utóbbi időszakban kaotikussá vált a családok számára az anyagi jövő tervezhetősége, és ez nem segítette a termékenységet. 

Szalai Piroska kiemelte, az elsőszülött gyerekek anyukáinak az átlagéletkora 2021-ben is 28,6 év volt, ami a nyolcadik legalacsonyabb az unióban. A kormány célja, hogy 28 év alá vigye ezt a számot. 

A falusi csok a szakértő értékelése alapján is működik, megállította a falvak elnéptelenedését, a magyar népesség egyharmada ötezer fő alatti településeken él ma is, üdvözölendő lépés, hogy a támogatás összegeit 2024-től másfélszeresére emelni fogja a kormányzat, hasonlóan a babaváró támogatáshoz, melyet 10 millióról 11 millióra növelnek majd. 

A városban, vagy nagyobb településeken lakók számára azonban Szalai Piroska szerint minél előbb be kellene jelenteni, hogy mire számíthatnak 2024-től. – Az ígéret visszafogja a csökkenést, de lehet, hogy emelkedést is hozhatna az új intézkedések mihamarabbi bejelentése – hangoztatta kérdésünkre válaszolva Szalai Piroska. 

A szakértő meglátása szerint hónapról hónapra vizsgálni kell a születésszámok és a termékenységi ráta változását, figyelve azt, hogy mi történt az aktuális hónap előtt kilenc hónappal. Ez visszajelzi, hogy mely támogatások működnek, és melyeket kell átalakítani a jövőben.

Borítókép: Illusztráció. Fotó: Németh András Péter/Szabad Föld